A kölcsönök szja-kötelezettségéről

Horváthné Szabó Beáta szja
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Kölcsönt bármikor, bármire nyújthat a munkáltató a munkavállalója részére, például lakásépítésre, -vásárlásra, vagy szociális megfontolásból iskolakezdéskor, esetleg előre nem várt esemény bekövetkezésekor. A kölcsön összege nem bevétel, adókötelezettség a fel nem számított kamattal összefüggésben, vagy a kölcsön elengedésekor merül fel.

Kamatkedvezményből származó jövedelem az Szja törvény által vélelmezett jövedelem, mely abból adódik, hogy a kifizető a jogalkotó által elvárt kamatnál alacsonyabb kamat mellett ad kölcsönt, vagy nyilvántart bármilyen követelést a magánszeméllyel szemben.

A jövedelmet jellemzően évenként, az adóév utolsó napjára kell megállapítani és az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Kivéve, ha a követelés év közben megszűnt, ugyanis ebben az esetben a követelés megszűnés napjára kell a jövedelmet meghatározni, és a kötelezettségeket erre a hónapra vonatkozóan kell a 08-as adóbevallásban bevallani.

A kamatkedvezmény összege után 15% szja-t és 17,5% szocho-t kell fizetni, melyet a jövedelem 1,18-szorosa után kell megállapítani [Szja tv. 72. § (2) bekezdés; Szocho tv. 1. § (4) bekezdés c) pont].

Az Szja törvény az adó megfizetése alól mentesít néhány gazdasági eseményt, amikor a kifizető követelése a magánszeméllyel szemben ugyan fennáll, mégsem kell kamatkülönbözetből származó jövedelmet számszerűsíteni.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

A leggyakrabban előforduló kamatmentes követelések az alábbiak:

Utólagos elszámolás: nem keletkezik kamatkülönbözet a magánszemély részére 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előlegre, elszámolásra kiadott összegre, feltéve, hogy annak kiadására kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében került sor [Szja tv. 72. § (4) bekezdés c) pont].

Külföldi üzleti utazás során jellemző, hogy a munkavállaló utólagos elszámolásra vesz fel előleget a külföldön felmerülő kiadásokra. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy nem kell figyelembe venni a fennálló követelések utáni kamatkedvezményt, ha az külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik [Szja tv. 72. § (4) bekezdés n) pont].

Munkabérelőleg: adójogi szempontból kamatmentes kölcsönnek minősül, azonban nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni abban az esetben, ha a munkabérelőleg folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik [Szja törvény 72. § (4) bekezdés g) pont].

Bérszámfejtéssel összefüggésben szokásszerű elszámolásból adódó követelés, mely az adó, az adóelőleg, a járulék, a társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során keletkezett és hat hónapon belül visszafizetésre kerül, ezért nem kell a kamatkülönbözet számításánál figyelembe venni [Szja tv. 72. § (4) bekezdés e) pont].

Munkáltatói lakás célú hitel után nem kell adót fizetni, ha a folyósítás évét megelőző 4 évben munkáltatói lakás célú hitelként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg a 10 millió forintot [Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont]. A kölcsön nyújtható saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez.

Osztalékelőleg és jegyzett, de be nem fizetett tőke mint követelésként nyilvántartott összeg. A kifizetett osztalékelőlegnek a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált része után nem keletkezik kamatkülönbözet utáni adókötelezettség [Szja tv. 72. § (4) bekezdés b) és d) pont].

Amennyiben érdeklődik a téma iránt, decemberben az Adózás/Számvitel című szaklap hasábjain találkozhat a részletesebb kifejtéssel.