A közös költség elszámolása – Ingatlan-bérbeadás 2019.

Bonácz Zsolt adózás, ingatlan-bérbeadás
Szerző: Bonácz Zsolt - adótanácsadó, adószakértő
Áfa&Számlázás (folyóirat), állandó szerző
Könyvelők Lapja (folyóirat), állandó szerző

A társasházi közös költség költségkénti elszámolásával kapcsolatban a NAV honlapján az archív oldalakon a „Személyi jövedelemadó”-val kapcsolatos tájékoztatások között megtalálható a következő tájékoztatás.

„2010.07.14.

A társasházi közös költség elszámolhatósága a bérleti díjból

[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 74. § (7) bekezdés, 18. § (1)/a) pont] Archív: 2018.01.01. 

A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is.

A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé.

Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike. [APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227233219]”

A szóban forgó tájékoztatás 2010-ben került kiadásra, s felvetődik a kérdés, hogy az abban foglaltakat az adóhatóság jelenleg és a jövőben is képviseli-e.

A közös költség költségkénti elszámolhatóságával kapcsolatban felvethető az a kifogás, hogy annak felmerülését nem a bérbeadás keletkezteti, azt a bérbeadónak akkor is fizetnie kell, ha az ingatlant nem adja bérbe.

rendezveny
Államilag elismert, engedélyezett képzés!
Időpont: 2018. december 13-15.
Előadók: Bonácz Zsolt (adótanácsadó, adószakértő)

Értelmezésem szerint a fenti tájékoztatás a közös költség költségkénti elszámolhatóságot azzal indokolja, hogy a bérlőre történő áthárítása következtében a közös költség a bevétel részét képezi, amely miatt költségként is figyelembe vehető.

Tipp: A bérbeadóra átterhelt közüzemi költségek, telefon-, internetszolgáltatás tekintetében is megfogalmazható az előbb hivatkozott kifogás. A szolgáltató által felszámított alapdíjak sem hozhatók közvetlen összefüggésbe az ingatlan használatával, hiszen azok fix díjak, amelyek nem függnek a fogyasztás mértékétől, s akkor is felmerülnek, ha az ingatlan bérbeadása nem történik meg. Tudomásom szerint az adóhatóság az alapdíjak költségkénti elszámolásával kapcsolatban ezen az alapon ez idáig nem támasztott kifogást. Ez is azt támasztja alá, hogy a költségkénti elszámolás lehetőségét az a körülmény nyitja meg, hogy ezeket a bérlőre történő áthárítás következtében 2018. december 31-ig bevételként is számításba kell venni.

A 2019. január 1-jétől hatályba lépő változás kifejezetten a magánszemélyeket terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentését célozta.

Ezt figyelembe véve, ha a közös költség költségként számolható el a 2018. december 31-ig hatályos szabályok szerint, akkor annak bérlőre történő áthárításakor alkalmazható az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 17. § (3a) bekezdése, függetlenül attól, hogy a társasház a közös költség fejében nem nyújt szolgáltatást a bérbeadó részére.

Ellenkező esetben a 17. § (3a) bekezdés nem alkalmazhatósága folytán 2019. január 1-jétől a következő szabályok érvényesülhetnek:

  • a bérleti díjon felül átterhelt közös költség bevételnek minősül és egyben költségként vehető figyelembe;
  • a bérleti díjon felül átterhelt közös költség bevételnek minősül, de költségként nem vehető figyelembe.

Abban az esetben, ha nem lakóingatlan képezi a bérbeadás tárgyát, előfordulhat, hogy a bérbeadó az ingatlant terhelő közterhet (építményadó, kommunális adó), valamint az őt tulajdonosként terhelő kötelezettségeket (vagyonbiztosítás díja, társasházban levő ingatlan közös költsége, felújítási alapba teljesítendő befizetés) átterheli.

A biztosítási díj esetén a bérbeadó más személytől igénybe vett szolgáltatást terhel tovább. Azonban ugyanaz a kérdés merül fel a biztosítási díjnál is, mint a közös költséggel kapcsolatban.

Az építményadó, kommunális adó esetén nincs szó más személytől igénybe vett szolgáltatásról, és a költségkénti elszámolhatósággal kapcsolatban az előzőleg tárgyalt kérdés ugyancsak felmerül.

Álláspontom szerint ezen kiadások esetében is képviselhető az a jogértelmezés 2018. december 31-ig, hogy a bevételkénti elszámolás kötelezettsége folytán költségként is elszámolhatók.

Megítélésem szerint a törvénymódosítás célját figyelembe véve nincs semmi észszerű indoka annak, hogy az említett kiadások (függetlenül attól, hogy mástól igénybe vett szolgáltatásról nincs szó) bérleti díjon felüli áthárítása esetén 2019. január 1-jétől ne legyen alkalmazható az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése.

A jogszabályi rendelkezés szövegében szereplő „igénybevétellel arányosan” kitétel álláspontom szerint azzal teljesül, hogy a bérlőre a használat időtartalmával arányos közös költséget, biztosítási díjat, adóösszeget terhel át.

Magam részéről a „szolgáltatás” kifejezésre való hivatkozást pontatlan szövegezésként értékelem, amely a jogalkotói céllal ellentétes jogalkalmazásra nyújt lehetőséget.

Tipp: Ha az adóhatóság részletes jogértelmezést nem ad ki az új szabály értelmezéséről, s a bérbeadó nem kíván adókockázatot vállalni, akkor a bérleti díjba kalkulálja be azokat a kiadásait, amelyek nála nem más személytől igénybe vett szolgáltatásként merülnek fel. A bérleti díjban figyelembe vett kiadásokra nem vonatkozik a 2019. január 1-jétől hatályos 17. § (3a) bekezdés. Ezzel viszont többlet adófizetést generál, mivel a 17. § (3a) bekezdésének alkalmazása esetén kisebb bevétele, ezáltal kisebb jövedelme keletkezne.