A tb-kötelezettségeket érintő 2020. évi változásokról

Széles Imre társadalombiztosítás

A 2020. évi társadalombiztosítási jogszabályi változások meghatározó része – különös tekintettel a kötelezettségek alakulására – az új Tbj. 2020. évi július 1-jei hatályba lépéséből következik, így az új előírások többségét csak ettől a dátumtól kell alkalmazni.

Szerző: Széles Imre - főosztályvezető, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjellenőrzési Főosztály

Ugyanakkor a módosítások jellege és volumene miatt – a tervezhetőség érdekében – mind a munkaadók és vállalkozások, mind pedig a munkavállalók számára hasznos, ha már most megismerhetik a néhány hónap múlva hatályba lépő új rendelkezéseket.

A biztosítottak körének változása, különös tekintettel a nyugdíjasok keresőtevékenységére

Az új Tbj.-ben a biztosítottak körét az (eddigi 5. § helyett) a 6. szakasz alatt találjuk. A felsorolás szinte egy az egyben megegyezik a jelenlegi felsorolással. Ami jelentős eltérés, hogy az említett jogszabályi hely valamennyi bekezdésre, illetve alpontra vonatkozóan rögzíti, hogy a biztosítás csak a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő személyekre terjed ki.

Ezzel párhuzamosan a törvény 4. § (a fogalmak az új Tbj.-ben szintén e szakasz alatt találhatóak) 11. alpontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Az új megközelítésben tehát nemcsak a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó tekintendő kiegészítő tevékenységűnek, hanem minden olyan saját jogú nyugdíjas is, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít.

Ebből következően a saját jogú nyugdíjban részesülő személyek 2020. július 1-jétől nemcsak az Mt. szerinti munkaviszony, hanem semmilyen más jogviszony keretében nem lesznek biztosítottak, és ebből következően járulék fizetésére kötelezettek.

Például a 2020. július 1-jétől a megbízási jogviszony keretében munkát végző nyugdíjas személy is mentesül a járulékfizetés alól, függetlenül a megbízási díj összegétől.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

Ennek a változásnak értelemszerűen a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény több szakaszát érintően is következményei lesznek.

Az egyik, hogy 2020. július 1-jétől okafogyottá válik a jogszabály 22/A. szakasza, illetve 83/B. szakasza, amelyek ennek megfelelően – a vonatkozó törvényjavaslat szerint – ettől a naptól hatályukat is veszítik. Ezzel megszűnik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés intézménye, illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátja.

A 2020. január 1-től június 30-ig terjedő időszakban szerzett jövedelem alapján azonban az ebben érintettek számára továbbra is fennáll a kereseti korlát (a 2020. évi minimálbér 18-szorosa), és a hivatalból megállapításra kerül a félszázalékos nyugdíjnövelés, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a tárgyévet követő évben, azaz 2021-ben.

A nyugellátás folyósításának a 83/A. szakasza szerinti (kérelemre történő), illetve a 83/C. szerinti (közszolgálati jogiszonyban munkát végző nyugdíjasok esetében hivatalból történő) szüneteltetésére vonatkozó szabályok továbbra is hatályban maradnak. Ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasokra július 1-jétől szintén nem terjed ki a biztosítás, tehát e tevékenységből származó jövedelmük is járulékmentessé válik.

Ugyanakkor a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban munkát végzők társadalombiztosítási jogállása, e jogviszonyból származó – 2020. január 1-je és június 30. között szerzett – jövedelmének társadalombiztosítási terhei egyelőre megegyeznek a 2019. évi terhekkel.

Ennek megfelelően 2020. június 30-ig minden biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló nyugdíjas

  • változatlanul köteles megfizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (ami alapján megilleti a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 22/A. szakasza alapján a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés) és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, míg
  • a kifizetőknek az érintettek jövedelme után változatlanul le kell rónia a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást;
  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóknak pedig továbbra is meg kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (amelynek havi összege 7 710 forintra nő) és a kivét, illetve a tagi jövedelem után le kell róni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve
  • a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjasokra változatlanul vonatkozik a Tny. 83/B. szakasza szerinti kereseti korlát.

A felsorolt szabályok tehát csak július 1-jétől veszítik hatályukat, amely időponttól semmilyen jogviszonyban nem terjed ki a biztosítás a nyugdíjasokra, a jövedelmüket pedig nem terheli járulék.

Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) g) pontja mentesíti a kifizetőt a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyeknek juttatott összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozók (akik a jelenleg hatályos Tbj. alapján sem biztosítottak, de bizonyos járulékfizetés terheli őket és megilletik bizonyos ellátások) szintén mentesülnek július 1-jétől valamennyi járulék alól és a vállalkozásnak nem kell megfizetnie utánuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem.

Társadalombiztosítási jogállásukat illetően azonban egy apró különbségre figyelmeztetnünk kell. Az egyéni vagy társas vállalkozó abban az esetben is kiegészítő tevékenységűnek tekintendő, ha nem saját jogú nyugdíjas ugyan, de betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és özvegyi nyugdíjban részesül.

A kiegészítő tevékenységű státuszt egyébként egyetlen személyi körben sem érinti, ha az érintett nyugellátásának a folyósítása valamely okból szünetel. Például, az a nyugdíjas, akinek a közszolgálati jogviszonya miatt a Tny. 83/C. szakasza alapján szünetel a nyugellátásának a folyósítása, 2020. július 1-jétől mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. (Miközben az I. félévben 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.)

A jogalkotó ezúttal az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó nyugdíjasokról sem feledkezett meg. Az e körbe tartozókat július 1-jétől csak a 9,5 százalékos EKHO terheli, és megszűnik a velük kapcsolatos kifizetői EKHO is.

A korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai nem módosulnak, tehát az e körbe tartozókra változatlanul vonatkozik majd a kereseti korlát az eddigi szabálynak megfelelően. A Tbj. mód. javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CLVII. törvény 11. szakaszába helyezi a kereseti korlátra vonatkozó régi (Tny.-ből áthelyezésre kerülő) új szabályokat. E személyi kör esetében a kereseti korlát éves összegének a számításánál mind a 2020. I. félévi (nyugdíjjárulék alapot képező), mind pedig a II. félévi (társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló) jövedelmet figyelembe kell majd venni.

A kiegészítő tevékenységet folytatók biztosításból történő kizárásán kívül még egy pontban módosult a biztosítottak köre: az új szakképzési (2019. évi LXXX.) törvény hatálybalépésével megszűnik a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók biztosítása. (Ezzel szemben a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanulóra a szakképzési törvény 85. § (4) bekezdése alapján kiterjed a biztosítás.)

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetében – Tbj. 5. § (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése – pedig emlékeztetnünk kell arra, hogy a minimálbér változásával (január 1-jétől 161 ezer forint) módosul a biztosítási összeghatár (havi szinten 48 300, napi szinten 1610 forintra módosul.)

A téma részletes kifejtését az Adózás/Számvitel januári számában olvashatja.