Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra, illetve a kedvezményes lakáscélú hitelre vonatkozó rendelkezések változása

Karácsony Imréné szja ,

Augusztus 1-jétől változtak az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása szempontjából figyelmen kívül hagyható kamatmentes vagy alacsony kamatozású munkáltatói lakáscélú kölcsön minősítésének szabályai.

Szerző: Karácsony Imréné - partner, TMC First
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Cafetéria 2016 (szakkönyv), társszerző

A támogatás, illetve az alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitel adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalmak értelmezését ezentúl a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklete 9.3. pontjának új rendelkezései tartalmazzák (korábban a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletet kellett „felhívni” a feltételek megismeréséhez). Ezáltal egyszerűsödtek, több ponton pedig kedvezően változtak a szabályok. Lényeges, hogy ha valakinél már megtörtént a korábbi szabályok alapján az adómentesség feltételeinek ellenőrzése, azt nem kell újra megtenni. Ha azonban valaki augusztus 1-je után igényli a támogatást, akkor már az új szabályokat kell figyelembe venni.

Nem változott, hogy a munkáltató a munkavállalója részére hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján a következő célokra (lakáscélú felhasználás) nyújthat adómentes támogatást:

  • belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
  • lakás zárt végű lízingbe vétele;
  • belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
  • belföldön fekvő lakás alapterületének legalább 1 lakószobával történő bővítése;
  • korszerűsítés és akadálymentesítés.

Ide sorolandók azok az esetek is, amikor a munkáltató a munkavállalójának az előzőekben felsorolt lakáscélú felhasználásra

  • hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) teljesítéséhez ad támogatást, illetve
  • korábban nyújtott kölcsön elengedése mellett dönt.
rendezveny
Időpont: 2016. november 15., kedd, 09.00–16.30, regisztráció 8 órától.
Előadók: Karácsony Imréné (partner, TMC First), Farkasné Gondos Krisztina (főosztályvezető, OEP), Dr. Futó Gábor (tb szakértő, főtanácsos, BFKH Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága), Dr. Horváth István (munkajogász, ügyvéd, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék)

Bármely esetben feltétele az adómentességnek, hogy a lakás megfeleljen a méltányolható lakásigény fogalmának, és a támogatásban részesülő munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül.

Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) nem haladja meg az 5 millió forintot, és összességében nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékát.

A támogatást bármely cég, szervezet – mint munkáltató – a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha a céggel munkaviszonyban állnak,  személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.

A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű a belső szabályzatban rögzíteni, hogy milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.

Szintén nem változott, hogy a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkáltató által nyújtott olyan lakáscélú hitelkövetelés utáni kamatkedvezményt, amelyet a munkáltató hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújt a lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől, vagy bármely említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, a kamatkedvezmény (a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – a szokásos piaci kamat és a kért kamat különbözete) 1,18-szorosa után a munkáltatónak 15% szját és 27% ehót kell fizetnie.

Változás 2016. augusztus 1-jétől, hogy az akadálymentesítés, a korszerűsítés, illetve a méltányolható lakásigény és az együttköltöző családtagok fogalmát az Szja törvény nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletre hivatkozással tartalmazza, hanem az 1. számú mellékletének 9.3.4. alpontjában fogalmazza meg, apró változásokkal.

  • Egyszerűsödött és kedvezőbb lett a méltányolható lakásigény meghatározása. A méltányolható lakásigény mértéke augusztus 1-jétől: „az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően
    • egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
    • három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba,
    • minden további személy esetében további egy lakószoba.

E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni”.

Korábban a 6–12 négyzetméteres helyiségeket félszobaként kellett figyelembe venni, s a négynél több együttköltöző családtag esetében a méltányolhatóság vizsgálatánál csupán félszobát lehetett figyelembe venni, augusztus 1-jétől viszont személyenként 1 lakószobát. További kedvező változás, hogy három személy esetén négy lakószoba is „belefér” a méltányolható lakásigénybe, míg korábban három és fél szoba volt a korlát.

  • Egyszerűbb lett az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalma is: „jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak”.
rendezveny
Időpont: 2016. december 7., szerda, 09.00–16.30, regisztráció 8 órától.
Előadók: Sike Olga (főosztályvezető-helyettes, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály), Dr. Futó Gábor (tb szakértő, ügyvéd), Dr. Kovács Ferenc (okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő), Botka Erika (főosztályvezető-helyettes, Nemzetgazdasági Minisztérium), Karácsony Imréné (partner, TMC First)

Ez a meghatározás annyiban változott, hogy az együttköltöző, együttlakó családtagok közé bekerültek az élettárs szülei is, viszont a támogatott munkavállaló és házastársának szülei nem szerepelnek a figyelembe vehető létszámban. Minden bizonnyal ez nem volt szándékos, és remélhetőleg ennek megfelelően pontosítja majd a szöveget a jogalkotó.

  • Kedvezően változott a korszerűsítés Továbbra is ide tartozik „a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig”. Nem kell azonban a jövőben alkalmazni, hogy „e munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni”. A „központosított fűtés kialakítása vagy cseréje” szövegrész helyébe „a megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje” került, ami az eddiginél bővebb tartalommal bír.
  • Az akadálymentesítés fogalma nem változott, továbbra is „a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson” minősül akadálymentesítési célnak.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM-rendelet értelmében a folyamatban lévő ügyekben az adómentesség feltételeinek fennállását nem kell újra vizsgálni, ha azt korábban már megvizsgálták és megállapították.