Az egyszerűsített végelszámolás 2. – Az eljárás

Egri-Retezi Katalin egyszerűsített végelszámolás

Jelen sorozatunkban az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó, a normál végelszámolástól eltérő szabályokból, előírásokból ismertetünk néhány fontosabbat.

Szerző: Egri-Retezi Katalin - könyvvizsgáló, adószakértő

Az eljárás indítása és lefolytatása

Továbbra is a cég legfőbb szerve hozza meg a határozatot a társaság jogutód nélküli megszűnéséről és a végelszámolás kezdő időpontjáról, azonban az új szabályozás szerint az egyszerűsített végelszámolási eljárásnál a végelszámolói feladatok ellátása minden esetben a cég vezető tisztségviselőjének a feladata. Ez azt is jelenti, hogy nem kell végelszámolót választani ezen eljárásnál 2018. július 1-jétől.

További lényeges változás, hogy az érintett társaságoknak 8 napon belül az adóhatóságnak és nem a cégbíróságnak kell bejelenteni a 19T201T-B04 űrlapon

  • az egyszerűsített végelszámolás kezdetét,
  • a végelszámolásról hozott döntés időpontját.

A 21/2006 sz. IM rendelet 11. § (7) szerint, ha a cég egyszerűsített végelszámolásáról határozott, és erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a cégbíróságot, a Ctv. 26. § (1) c) szerinti bejegyzés során végelszámoló bejegyzésére nem kerül sor, a cégjegyzék azonban – az állami adó- és vámhatóság értesítése alapján – az egyszerűsített végelszámolás tényét feltünteti.

Az egyszerűsített végelszámolás esetén használható mintaokiratokat (jegyzőkönyvek, határozatok és vagyonfelosztási javaslat) a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 13–18. sz. mellékletei tartalmazzák. A megfelelő mintaokiratot kitöltve, a cégkapun keresztül, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF portál: https://szuf.magyarorszag.hu) a Vállalkozás/Egyszerűsített végelszámolás befejezése menüpontban, az itt elérhető „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” link alatt hitelesített dokumentum csatolásával lehet benyújtani az illetékes cégbíróság részére.

A CSŐDELJÁRÁS (EGYSZERŰSÍTETT) VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS, KÉNYSZERTÖRLÉS, VAGYONRENDEZÉS KÉZIKÖNYVE 2019 – (szakkönyv)

A cégmentés és a cégbezárás tudnivalói

Szerzők:Egri-Retezi Katalin, Egri István Iván

A rendelet mellékletei szerinti iratminták sorszáma és tartalma:

  • sz. Tagok gyűléséről készült jegyzőkönyv
  • sz. Taggyűlési jegyzőkönyv
  • sz. Közgyűlési jegyzőkönyv
  • sz. Alapítói határozat
  • sz. Ülés tartása nélküli (írásbeli) határozat
  • sz. Vagyonfelosztási javaslat

Áttérés normál végelszámolásra

Amennyiben nem lehet az egyszerűsített eljárást lefolytatni, de egyébként a normál végelszámolás végrehajtásának feltételei biztosíthatóak, úgy át kell térni a normál végelszámolási eljárásra. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.

A fenti körülmény bekövetkeztét követően (eddig ez nem volt kötelező) végelszámolót kell választani.

A cég az áttérés szükségessége bekövetkeztét követő 60 napon belül köteles (szintén a ’T201T jelzésű nyomtatvány használatával) a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet benyújtani, végelszámolót bejelenteni, azzal, hogy a cégjegyzékben már szereplő adatok bejegyzését újra nem kell kérni.

Ha a cég az egyszerűsített végelszámolásról köteles áttérni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra [Ctv. 114. § (3)-(5) bekezdés], az ezzel összefüggő változásbejegyzési kérelemben (nyomtatványon), illetve ennek alapján a cégjegyzékben ezt a tényt fel kell tüntetni [IM rend. 13. § (2)].

Az eljárás befejezése

Új előírások az egyszerűsített végelszámolások befejezésénél

A társaság az egyszerűsített végelszámolás befejezését (150 napon belül) az adóhatóságnak jelentheti be a 19T201T-B04 űrlapon, a 17. rovaton.

A bejelentésről az adóhatóság automatikusan, elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

Fontos tudni, hogy a cég törlésének kezdeményezése esetén a végelszámolási záróhatározatot és vagyonfelosztási javaslatot a cégnek nem a NAV-hoz, hanem közvetlenül a cégbírósághoz kell az IM rendelet szerinti iratminta felhasználásával benyújtani (www.szuf.magyarorszag.hu).

A NAV-hoz mindössze az eljárás befejezésének dátumát szükséges bejelenteni. A végelszámolás záró időpontja nem lehet korábbi, mint az egyszerűsített végelszámolás közzétételétől (Cégközlönyben) számított – a hitelezői igény bejelentésre rendelkezésére álló – 40 nap.

Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított 30 napon belül, elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. Amennyiben a NAV eljárást folytat le, annak befejezéséig törlésre nem kerül sor.

A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton megküldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a fent részletezett egyéb döntésekről szóló határozatokat (végelszámolás költségviselése, iratőrzés helye stb.).

A vagyonfelosztási javaslatot egyszerűsített végelszámolásnál csak a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 18. számú mellékletében meghatározott iratminta kitöltésével lehet elkészíteni [Ctv. 115. § (2)].

A legfőbb szerv az előterjesztett dokumentumok elfogadásáról, beleértve a vagyonfelosztást is, határoz. E taggyűlési határozat kizárólag a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 13–17. számú, cégformának megfelelő mellékletében meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el egyszerűsített végelszámolásnál [Ctv. 115. § (2)].

Egyszerűsített végelszámolás esetén a cég az egyszerűsített végelszámolás befejezésével összefüggő okiratokat a személyre szabott ügyintézési felület útján és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumhitelesítéssel küldheti meg a cégbírósághoz.

A vagyonfelosztási javaslatot, illetve  a legfőbb szerv határozatait az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (1)  d)  pontja szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással szükséges érvényesíteni.

Minden olyan felhasználó részére gyors bekapcsolódási lehetőséget biztosít a portál az elektronikus ügyintézésbe, aki nem rendelkezik időbélyegzővel. Amennyiben az eljárás megköveteli az elektronikusan aláírt dokumentumot, úgy a más nevében aláírásra jogosult ezzel a dokumentumhitelesítési szolgáltatással érvényesíteni képes azt. Ezzel oldható meg, hogy a csak elektronikus azonosítással rendelkező ügyfél is teljeskörűen részt tud venni az elektronikus ügyintézésben.