Az ingóság foglalásának szabályai – Új szabályok az adóvégrehajtásban II.

Dr. Császár Zoltán adózás, végrehajtás
Szerző: Dr. Császár Zoltán - adótanácsadó, Caesar Consulting

Ingófoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet. Végrehajtás alá vonni kizárólag az adós tulajdonát képező ingóságokat lehet. Bizonyos mentesített vagyontárgyak kivételével minden olyan ingóság lefoglalható, amely az adós birtokában van, kivéve, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az harmadik személy tulajdonában áll. Mivel a végrehajtónak a tulajdonjog kérdésében a foglaláskor szükséges döntenie, ezért ha a foglalásnál az érintett harmadik személy nincs jelen és az adós nem tudja bemutatni a harmadik személy tulajdonjogát igazoló dokumentumokat, a kérdéses ingóság lefoglalását nem lehet mellőzni (ilyenkor a harmadik személy a későbbiek során végrehajtási igénypert indíthat). A romlandó dolgok, illetve közeli lejáratú termékek foglalására, értékesítésére speciális szabályok vonatkoznak. A végrehajtó a lefoglalt ingóságok értékét becsléssel határozza meg.

2018 január 1-jétől több változás is hatályba lépett a korábbi szabályozáshoz képest az Avt. megalkotásával. Az egyik módosítás gyakorlatias jellegű volt. 2017-ig a végrehajtó a lefoglalt ingóságot (a zár alá vétel esetét kivéve) a foglalás helyén hagyta, így azt az adós egészen az értékesítésre történő elszállításig használhatta. E szabály célja az volt, hogy az adós az értékesítésig még használhassa a lefoglalt vagyontárgyat. Ezt a kedvező szabályt ugyanakkor némileg kiüresítette, hogy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt a foglalástól számított 30 napon belül intézkedni kellett. Ennek nyomán 2018-tól a törvény lehetővé teszi az azonnali elszállítást. Ha ezzel a lehetőséggel a NAV nem él, a lefoglalt vagyontárgyat az adós meghatározott időpontig tovább használhatja.

A járműfoglalás szabályai is módosultak. A korábbi szabályozás értelmében a nyilvántartás alapján az adós házastársa tulajdonában álló, de a házastársi közös vagyonba tartozó jármű csak helyszíni eljárás során volt lefoglalható, nyilvántartás alapján nem. Ezt a korlátozást megszünteti az új Avt. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság a járművet a járműnyilvántartásban rögzített adatok alapján is lefoglalhatja, amennyiben az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve, illetve ennek hiányában is, ha a jármű a házastársi közös vagyonba tartozik. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldése mellett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében megkeresi a közlekedési igazgatási hatóságot. A hatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. Ha ez lehetséges, a jármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.

ÚJ ADÓELJÁRÁS 2018 (szakkönyv)
Art. (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény)
Air. (az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény)
Avt. (az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény)

Szerző: Dr. Kovács Ferenc

Az Avt. egyik jelentős újítása a követelések lefoglalása tekintetében, hogy lehetőséget teremt a kétoldalú elektronikus kommunikációra a NAV és a követelésfoglalás kötelezettje között.

2018 január 1-jétől megjelenik az adóvégrehajtási törvényben a fedezetcsere lehetősége, ami ügyfélbarát jogintézménynek tekinthető. A korábbi szabályozás nem biztosított lehetőséget arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyat feloldják a végrehajtás alól, még abban az esetben sem, ha a cserére felajánlani szánt vagyontárgy értéke elérte vagy akár meg is haladta a lefoglalt ingóság értékét. Abban az esetben sem volt lehetőség cserére, ha a tartozás összege a végrehajtási eljárás során csökkent, és ez indokolhatta volna a lefoglalás feloldását. Az adós érdekét szolgálja a 2018-től biztosított fedezetcsere lehetősége, az alábbi feltételek szerint (Avt. 50. §).

Az adóhatóság az adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel – legkésőbb az árverés kitűzését megelőzően – előterjesztett kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgyat feloldja a foglalás alól, ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított, illetve akkor, ha az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel fedezetként, amely eléri vagy meghaladja a lefoglalt vagyontárgy piaci értékét. A vagyontárgy feloldására és a felajánlott vagyontárgy lefoglalására egyidejűen kerül sor. A fedezetcsere megvalósulhat az eljárás szünetelése és felfüggesztése alatt is; mindez azt is lehetővé teszi, hogy az adós a részére engedélyezett (és általa megfelelően teljesített) fizetési könnyítés időtartama alatt kérhesse a már lefoglalt vagyontárgy feloldását annak érdekében, hogy a lefoglalt ingóság helyett egy alacsonyabb értéket képviselő vagyontárgy kerülhessen lefoglalásra.