Az iparűzési adóalap meghatározása és megosztása

Dr. Veress Júlia adózás, iparűzési adó

Az iparűzési adó, valamint annak adóalapjának, megosztásának vizsgálata a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzések során kiemelt jelentőséggel bírnak a számlák, szerződések, analitikák, kimutatások, pénzügyi teljesítést igazoló dokumentumok, könyvelési feladások, kontírozások, nyilvántartások, szabályzatok. A költségek és ráfordítások tekintetében vizsgálat alá kerül az, hogy bizonylatok alátámasztják-e a gazdasági esemény megvalósulását, továbbá az, hogy a költség, ráfordítás elszámolható-e, valamint az is, hogy valóban az adott időszakot terheli-e az elszámolt összeg vagy esetleg más időszakhoz kapcsolódik. Az önkormányzati adóhatóság vizsgálja a jogszabályban előírtak teljesítését, dokumentumok meglétét, a fogalmaknak való megfelelést is.

Szerző: Dr. Veress Júlia - jogász, áfa- és nemzetközi adószakértő

Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.  Amennyiben egy vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztani az önkormányzatok között. A Htv. rögzíti, hogy ha egy vállalkozó tárgyévet megelőző iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, akkor a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást, az eszközérték arányos megosztást vagy a kombinált módszert köteles alkalmazni az adóalap-megosztáskor. Ha az adóalap eléri a 100 millió forintot, akkor a kombinált módszert kell alkalmazni.

Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését, további részletekkel szolgál az Adózás/Számvitel című folyóirat 2020. februári száma. A szerző ott megjelent cikkében ezen megosztási módszerek tekintetében ismerteti a jogszabályi rendelkezéseket, példákkal együtt. A témát érintően több bírósági jogesetet is részletez, kiemelve azt, hogy az adóalap meghatározása, illetve megosztása során milyen alapvető rendező elveket kell és érdemes szem előtt tartani.

Ha a vállalkozó az iparűzési adóalapot tévesen határozza meg, az az adóalap-megosztás helytelenségét is maga után vonja, mely más adónemekre is kihatással lehet. A bírósági esetekből leszögezhető, hogy az iparűzési adóalap meghatározása, valamint annak megosztása sok esetben még mindig kihívást jelent az adózók – de olykor az önkormányzati adóhatóság – számára is.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X