Az oktatás adózásáról

Horváthné Szabó Beáta adózás
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Itt van az ősz, itt van újra, s ilyentájt érdemes átgondolni, milyen adókötelezettséggel kell számolni az új belépők képzésénél és a kötelező tréningeken túl milyen tréningekkel motiválhatók a munkavállalók.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény különbséget tesz az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű képzések között. A besoroláson túl azt is vizsgálni kell, hogy a képzésben részt vevő személy és a képzést finanszírozó társaság között milyen jogviszony áll fenn, továbbá a képzés a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésére vagy a magánszemély személyes céljainak kielégítésére irányul.

Iskolarendszerű képzéshez tartozik minden olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak.

Az iskolarendszerű képzés adókötelezettségét nem nevesíti a törvény, ezért a foglalkoztató által viselt tandíj adózását az általános összefüggések alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a tandíj – elsődleges megközelítésben – munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Átmeneti szabály hiányában a tandíj összegéből a munkáltatónak le kell vonnia a 15% szja-t és az egyéni járulékokat, s utána meg kell fizetni a munkáltatót terhelő 17,5% szochót, sőt még a 1,5% szakho összegét is.

A nehézséget az okozza, hogy a számla összegéből nem lehet a kötelezettségeket levonni, továbbá a tandíj összege olyan nagyságrendet képvisel, melynek adóját nem lehet egyszerűen a többi jövedelemből levonni. Az adót és a járulékokat ilyen esetben is meg kell fizetni, és a le nem vont összeget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartani, mindaddig, amíg a magánszemély egyéb járandóságaiból a követelés összege kiegyenlítésre nem kerül.

Ez a módszer jelentős adminisztrációt jelent a juttatónál, ezért érdemes elgondolkodni a juttatás bruttó módon való megtérítéséről, mely fedezetet biztosít a magánszemélyt terhelő adó és járulékok levonása után a tandíj összegének kifizetésére, feléve, hogy a munkáltató képes vállalni ennek többletterhét.

Előfordulhat, hogy a képzés hivatali, üzleti utazással összefüggésben merül fel, azaz a munkáltató elrendeli (kötelezi) a munkavállaló képzésen való részvételét, mert az a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében vált szükségessé. Ilyen esetben az oktatáson való részvétel tulajdonképpen munkavégzés, mely a normál munkavégzéstől eltérő helyen történik, így a juttatás akár lehetne adómentes is. Azonban a nyáron napvilágot látott adóhatósági állásfoglalás értelmében az iskolarendszerű képzés nem minősülhet munkavégzés feltételének, és így hivatali, üzleti utazásnak sem, melynek következtében a teljes ráfordítás összege (tandíj, utazás, szállás) munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő.

Nem iskolarendszerű képzés esetén a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

A nem iskolarendszerű képzés költségét a munkáltató adómentesen finanszírozhatja, feltéve, hogy a képzés igénybevételére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként van szükség. Ide tartoznak többek között, a „soft skill” tréningek, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó oktatások, szakmai tanfolyamok és konferenciák.

A nem iskolarendszerű képzéseknél is jellemző, hogy a képzés nem mindig a munkahelyen valósul meg. Abban az esetben, ha az oktatás külső helyszínen történik, az oda- és visszautazás költsége és a szállásra fordított összeg adómentesen elszámolható. Az oktatást szervező cégek által kiállított számláknál gyakran találkozhatunk az étkezés külön feltüntetésével. Amennyiben ezt a munkáltató finanszírozza, akkor ez a juttatás – mint kiküldetés során nyújtott étkezés – egyes meghatározott juttatásként visel adót.

A témáról bővebben az Adózás/Számvitel című lapban olvashat.

rendezveny
TB, Járulékok, Pénzbeli ellátások, SZJA, Munkaügy, Cafeteria
Időpont: 2019. szeptember 16., hétfő
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Horváth István (munkajogász, ügyvéd, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék), Karácsony Imréné (partner, TMC First), Farkasné Gondos Krisztina (bér- és társadalombiztosítási szakértő)