Beruházásösztönzés, fontos áfa- és EKÁER-változások várhatóak a nyári adócsomagban

dr. Horváth Zoltán adózás

A nyári adócsomag-tervezet vállalatokat érintő fontosabb intézkedéseiről előzetesen elmondható, hogy abban foglalkoztatás- és beruházásösztönző intézkedések, illetve a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségből fakadó intézkedések is megjelennek. Adminisztrációcsökkentési, illetve az európai fórumokkal való konfliktusok minimalizálására irányuló kormányzati szándék elemei is megjelentek a tervezetben.
(Figyelem, a cikk megjelenésének dátuma 2019. 06. 13.!)

Szerző: dr. Horváth Zoltán - adótanácsadó, RSM Hungary

17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről egy új törvény rendelkezik. A szochokulcs a korábban ismertté vált mértékben, 17,5 százalékra csökken július 1-től, a várt szochocsökkentés hatásait itt jártuk körbe.

12 százalékra csökken a kiva kulcsa

A kiva csökkenése a törvényjavaslat szerint 2020. január 1-től várható, mely rendelkezés egyszerre mutat a foglalkoztatásösztönzés a beruházásélénkítés irányába.

Az evások kata, kiva és tao közül választhatnak jövőre

Az evatörvény tervezett hatályon kívül helyezése kapcsán kiemelést érdemel, hogy az érintett adózók ezzel visszakerülnek az áfakörbe, ugyanakkor a kata, kiva, tao adónemek közül kell választaniuk.

A döntést érdemes megfontolni az adózó gazdálkodása, költséghányada, illetve alkalmazotti létszáma függvényében:

  • az egyéni vállalkozók a vállalkozói személyi jövedelemadó mellett a katát is választhatják,
  • egyéni cég, bt., kkt. és ügyvédi iroda a kata mellett a kiva és a társasági adó választására is jogosult lehet, míg
  • a többi evaalany a kiva és a társasági adó közül választhat.

A számviteli törvény tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerébe visszatérés részletszabályait, egyebekben pedig az adott adónem választására előírt eljárási szabályok lesznek az irányadók.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

Kkv-k beruházásösztönzése társasági adóban

Újszerűsége folytán a nyári adócsomag talán legjelentősebb vívmányának tekinthető a kkv-k által is igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény korlátjának csökkenése. A rendelkezés értelmében a kis- és középvállalkozások a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű beruházások esetén is érvényesíthetik ezt a kedvezményt:

  • január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit, illetve
  • január 1-jei hatályba lépéssel kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra történő csökkentéssel,
  • január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra történő csökkentésével

lehet hosszú távon számolni.

A kedvezmény új létesítmények létrehozatala mellett már meglévő létesítmények bővítésére, termékkínálat bővítésére, meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítására, illetve bezárásra kerülő létesítmények felvásárlása esetében is alkalmazható lesz a jövőben, így különösen fontos lesz a beruházások megfelelő dokumentálása, a kedvezményre jogosító beruházás elkülönítése.

Kedvező változás továbbá, hogy a 2020. január 1-től bejelentett és megkezdett beruházásoknak nem kell a létszám és bérköltség feltételeknek megfelelni, azaz a jelenlegi szabályozással ellentétben jövőre nem kell foglalkoztatotti állomány-, illetve bérköltség-növekedést produkálnia a beruházó vállalkozásoknak a beruházást megelőző évhez képest, így létszámfeltételek tekintetében csak a kkv tv. szerinti paramétereknek kell megfelelni.

Az említett adókedvezmény nem csak az alapbevallásban, hanem önellenőrzéssel is érvényesíthető.

Egyéb taokedvezmények:

Energiahatékonysági beruházásokat érintő változás

Kedvezően alakulnak a költségelszámolási szabályok az energiahatékonysági beruházások esetében, ugyanis a jövőben a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz és immateriális dolog is elszámolható költségként. A jelenlegi szabályozás szövegezése szigorúbb a törvényjavaslatban található fordulathoz képest, ugyanis a hatályos tao tv. a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, illetve az értéknövekedést tekinti elszámolható költségnek.

Bővülő látvány-csapatsport támogatási lehetőségek

Változik a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire adott támogatás értékhatára. Az új szabályokat először a 2020-2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program alapján kell alkalmazni. A javaslat szerint támogatási igazolás legfeljebb a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek 80 százalékáig, sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként 600 millió forintig adható ki, szemben a jelenlegi szabályozással, melynek értelmében a támogatási igazolás a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékáig, de sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 300 millió forintig adható ki.

Enyhül az adminisztrációs teher, eltörlik a feltöltési kötelezettséget – változnak az adófelajánlási és a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályok

Már idén eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. Az intézkedés vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő hatását némileg relativizálja az a körülmény, hogy a helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség, amit az önkormányzatok likviditásának megőrzése indokol.

A társaságiadó-feltöltési kötelezettség kihat az adófelajánlás, illetve a növekedési adóhitel szabályaira is.

Az adófelajánlás kapcsán kiemeljük, hogy jövő évtől a vállalkozásoknak csak adóelőleg esedékességekor és az éves adóbevallásban lesz lehetősége a társasági adójuk megfelelő részéről rendelkezni. Idén a társaságok saját választásuk alapján még alkalmazhatnak feltöltést, így 2019-ben még adófelajánlást is lehet tenni feltöltéskor.

További változások a társasági adóban        

A csoportos adóalanyokat érintő változások közül az alábbi egyszerűsítésekre és jogalkalmazást segítő, egyértelműsítő rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:

  • az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésre kerül, de továbbra is fennmarad a csoportképviselő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség a csoporttagok oldalán;
  • a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a nyilvántartásaikat,
  • egyértelműsítésre kerülnek a szavazati jog mértékének megállapítására vonatkozó szabályok (közeli hozzátartozókat össze kell számítani; leendő csoporttagokra is vonatkozik a 75 százalékos szavazati jog; közvetett szavazati jog számításának metódusa meghatározásra kerül stb.),
  • csoporttaggá válhatnak a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások is,
  • egyértelműsítésre kerülnek az adókedvezmények csoporttagok általi érvényesítésére és a jövedelem-nyereség minimumra vonatkozó szabályok,
  • egyszerűsödnek a kamatlevonhatóságra és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A fentieken túlmenően említést érdemelnek még:

  • az uniós jogharmonizációból fakadóan bevezetésre kerülő tőkekivonási, illetve a hibrid struktúrákra vonatkozó adóelkerülést korlátozó szabályok,
  • a vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanynak minősülnek majd, adókötelezettségüket pedig a belföldi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Áfa – adókulcscsökkentés; adminisztratív változások; adóalapcsökkentés és speciális adóvisszatérítési eljárás

Csökken a szálláshely-szolgáltatás áfája, de turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni utána

A szállodákat és az airbnb-zőket egyaránt előnyösen érinti a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése.

Az áfacsökkentéssel egyidejűleg kiterjesztésre kerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás alkalmazási köre. A jövőben a kereskedelmi szálláshely áfa nélküli ellenértéke után is 4 százalék hozzájárulásfizetési kötelezettség merül fel.

Az áfát érintő változások jelentős része a jogharmonizációs kötelezettségekből fakad, így a határon átnyúló ügyletek, mindenekelőtt

  • az adómentes Közösségen belüli értékesítés,
  • a láncügyletek,
  • a vevői készletek, továbbá a
  • az export- import ügyletek, illetve az azokhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások

áfakezelésében kell kisebb-nagyobb jelentőségű változásokra felkészülni.

Az A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége

A Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában. A többi mentességi feltétel lényegében változatlan maradt. Kiemelendő, hogy az összesítő nyilatkozatok hibás kitöltése sem eredményezi automatikusan a mentesség elvesztését, ugyanis a termékértékesítő megfelelő indokolással kimentheti a mulasztását.

Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan

A vevői készletre (call-off stock) vonatkozó szabályok eddig is és ezt követően is egyszerűsítést jelentenek a bejelentkezési, bevallási és riportálási kötelezettségek terén a határon átnyúló ügyletek esetében.

Az egyszerűsítés alkalmazásának feltétele, hogy

  • az eladó ne rendelkezzen telephellyel a rendeltetési hely országában;
  • vevő rendelkezzen adószámmal, amit közölt az eladóval is,
  • illetve a tranzakciót megfelelően szerepeltetni kell az összesítő nyilatkozatban és a vevői készlet-nyilvántartásban is.

Fontos változás, hogy a vevői készlet egyszerűsítése csak abban az esetben alkalmazható, ha a készletből történő kitárolás 12 hónapon belül megtörténik, amennyiben erre nem kerül sor, úgy  a 12 hónap leteltével mint fiktív áfateljesítési időponttal az értékesítő saját termék mozgatását valósítja meg, így ennek kapcsán áfaregisztrációs és további adminisztratív kötelezettségei keletkeznek a rendeltetési hely országában.

Láncértékesítés középső szereplőjére vonatkozó szabályok

A láncértékesítésítések közbenső szereplőjére vonatkozó szabályok lényegileg változatlanok maradtak, ugyanakkor speciális szabály vonatkozik a jövőben azokra az esetekre, ha a közbenső vevőnek van adószáma az eladó országában és azt megadja az eladó részére. Ilyenkor a közbenső vevő felé történő értékesítés – az alapesettől eltérően – nem lehet adómentes, hanem az indulás helye szerinti ország adómértékével adózik. Így a közbenső vevő eladói minőségben fog értékesítést teljesíteni a más tagállami vevője felé.

Változik az export-, exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének igazolása

A javaslat szerint a jövőben nem csak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek.

Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások

Elsősorban a fuvarozási szektorban az idei évben felmerülő jogértelmezési bizonytalanságokat oszlatja el az a változás, amely szerint nemcsak az export, hanem az import esetében is az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások élveznek majd adómentességet, azaz kizárólag az importőr közvetlen alvállalkozója számlázhat adómentesen, a távolabbi alvállalkozói teljesítések adókötelezettség alá esnek majd.

Importáfa levonásának gyakorlása

Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható.

Visszaigényelhető a behajthatatlan követelések áfája

Jelentős változásként értékelhető a behajthatatlan követelés áfaszempontból történő definiálása, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos adóalap-korrekciós lehetőség törvényi szinten való rendezése, amely sok nagy értékű kintlévőséggel rendelkező vállalkozás számára jelenthet előnyös változást. A jövőben a teljesítés megtörténte, de a jogszabály alapján meghatározott feltételek mentén véglegesnek tekinthető pénzügyi kiegyenlítetlenség esetén is lehetőség nyílik az utólagos számlakorrekcióra. Az utólagos adóalapcsökkentéshez számos feltételnek kell megfelelnie a számla kibocsátójának és befogadójának, és többletadminisztráció is társul az utólagos adóalapcsökkentéshez.

A szabályozás ellentmondásosnak tűnik a tekintetben, hogy csak 2016 -ban és azt követően teljesített ügyletek tekintetében csökkenthető utólagosan az adóalap az Áfa tv. bevezetésre kerülő  rendelkezései alapján, így a korábban teljesített  követelések tekintetében az Uniós Irányelv közvetlen hatálya jelenthet megoldást.