Cég és autó – néhány gondolat a cégautó adózásáról

Horváthné Szabó Beáta adózás, cégautó

Előadásokon a hallgatóság kérdései gyakran rávilágítanak arra, hogy az egyszerűnek tűnő cégautóadó kezelése is gyakorlati buktatókat rejthet magában.

Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

A cégautóadóra vonatkozó jogszabályi előírásokat 2009. február 1-je óta nem az Szja törvény, hanem a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete tartalmazza. Megmaradt azonban az Szja törvénnyel a szoros kapcsolat, gondolok itt arra, hogy a személygépjármű fogalma az Szja törvényben található csakúgy, mint a magánszemély költségelszámolásával összefüggő szabályok.

Nem tárgya a cégautóadónak a környezetkímélő gépkocsi, az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi. Nulla emissziós gépkocsinak az a gépkocsi minősül, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki légszennyező anyagot (környezetvédelmi osztályjelzése: 5Z).

A Gjt. szerint a cégautóadót az után a személygépkocsi után kell megfizetni, amely

  1. nem magánszemély tulajdonában áll, a belföldi hatósági nyilvántartásban szerepel és magyar rendszáma van;
  2. magánszemély tulajdonában áll, és utána az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, vagy az Szja tv. szerinti tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el;
  3. hatósági nyilvántartásban nem szerepel, de az előbbi pontban részletezett költségelszámolás történik.

Miután tisztáztuk, mely autók után keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, azt kell megállapítani, hogy kit terhel az adókötelezettség.

Az adó alanya, azaz adófizetésre kötelezett a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos. Ez alól kivétel a magánszemély, aki a tulajdonában álló személygépkocsi után költséget nem számol el.

Külföldi kiküldetés során, amikor a munkavállaló a reptéren bérel személygépjárművet, annak érdekében, hogy egy másik városba a kiküldetés munkavégzési helyére eljusson, nehézséget jelenthet az adókötelezettség megítélése és az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok beszerzése. Fontos, hogy a magánszemély által bérelt gépjármű után fennáll az adókötelezettség annak ellenére, hogy sem az autó tulajdonosa, sem az autó nem magyar, sőt a kizárólagos üzleti használat sem Magyarországon valósult meg.

A probléma elkerülhető, ha az autót bérbe adó társaság magyar adóalany, és a magyar társaság tulajdonában van a személygépjármű, amely rendelkezik magyar rendszámmal. Persze ez nem minden esetben megvalósítható. A későbbi jogviták elkerülése végett nem árt szerződésben rögzíteni, hogy ki teljesíti az adókötelezettséget, vagy érdemes minél több alkalommal elektromos autót bérelni.

A cégautó szja-kötelezettségénél egyszerűen és röviden fogalmaz a jogalkotó, miszerint a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása mentes az adó alól [Szja 1. sz. melléklet 8.37 pontja].

Amennyiben kérdések merültek fel a cégautó adózásával összefüggésben, várjuk e témában megrendezésre kerülő előadásunkon, ahol az Szja tv. és a Gjt. mellett a cégautóval kapcsolatos áfaszabályok is részletesen ismertetésre kerülnek.

A témáról részletesebben az Adózás/Számvitel februári számában olvashat.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X