Egyéb bevétel – egyéb ráfordítás

Dr. Sallai Csilla gazdasági események , , ,

Azzal, hogy megszűntek a rendkívüli tételek, jelentősen kibővült az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások köre. Éppen ezért célszerű áttekinteni azokat a gazdasági eseményeket, amelyeket ide kell könyvelni.

Szerző: Dr. Sallai Csilla - könyvvizsgáló, adószakértő, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Könyvelői Tagozatának elnöke
Könyvelők Lapja (folyóirat), állandó szerző
Számviteli Szabályzatmintatár + Számlarend (Könyv + Pendrive) (szakkönyv), szerző
Előadó (Számvitel, Könyvelői felelősség és szerződések)

A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) – saját logikája szerint – külön-külön sorolja fel az egyéb bevételeket (Szt. 77. §) és az egyéb ráfordításokat (Szt. 81. §). A bevételek és ráfordítások között azonban jelentős logikai kapcsolat van, hiszen sok esetben

  • ugyanazon gazdasági esemény képzésének és feloldásának elszámolásáról van szó;
  • ugyannak a gazdasági eseménynek a különböző üzleti felek közötti elszámolási különbözőségéről van szó; vagy
  • más logika mentén van közöttük összefüggés.

Természetesen olyan bevételt vagy ráfordítást eredményező események is vannak, amelyeknek nincs egymáshoz semmi közük sem.

A következőkben az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat – ahol lehetséges, illetve tartalommal bír – párokban mutatjuk be. Ezzel is igyekszünk rávilágítani a számvitel belső összefüggéseire.

Az egyéb jellegű gazdasági események közös jellemzője, hogy

  • a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és
  • nem tartoznak az adott gazdálkodó alapvető működési céljába, azaz nem képezik részét az értékesítés nettó árbevételének, illetve ehhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódnak, valamint
  • nem lehet őket pénzügyi jellegűnek ítélni.

Ezt fogalmazza meg az Szt. általános definíciója is.

„Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek.” [Szt. 77. § (1)]

„Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak.” [Szt. 81. § (1)]

Ebből is látszik, hogy számtalan olyan gazdasági esemény lehet – akár a következőkben felsoroltakon kívül is – amelyeket az általános megfogalmazás és a józan megítélés alapján ezekbe a számviteli eredménykategóriákba kell sorolni.

rendezveny
Könyvelői felelősség, Könyvelői szerződés, Ügyfél átvétele/átadása, Árképzés, Szoftverháttér, Marketing
Időpont: 2018. június 4., hétfő
Előadók: Dr. Sallai Csilla (könyvvizsgáló, adószakértő, MKVK Könyvelői Tagozatának elnöke)

A káresemények hatása

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni azokat a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket, amelyek az üzleti év mérlegfordulónapja előtt következtek be és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak. Ezek azok a káresemények, amelyeket az adott vállalkozó okozott, vagy amelyek az ő eszközeiben következtek be. Értelemszerűen, ha a káreseménnyel kapcsolatosan le nem vonható általános forgalmi adó is felmerül, akkor azt is ide kell könyvelni, hiszen a bekerülési értéknek része a le nem vonható előzetesen felszámított áfa is. [Szt. 81. § (2) a)]

Az egyéb bevételek közé tartoznak a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek. [Szt. 77. § (2) a)] Az egyéb bevételek között az Szt. kiemeli a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget is. [Szt. 77. § (3) f)]

Tehát ezek a bevételek származhatnak közvetlenül a kárt okozó személytől vagy a biztosítótársaságtól. Az is előfordulhat, hogy a kárral kapcsolatosan nem érkezik a gazdálkodóhoz konkrét pénzösszeg, hanem a káresemény helyrehozatalával kapcsolatosan keletkező kötelezettséget nem neki kell megfizetni. Ilyen esettel találkozunk akkor, amikor a megrongálódott gépjármű javítási számláját csak részben kell kiegyenlíteni, mert a többi részét a biztosító közvetlenül a szervizzel rendezi. Ebben az esetben a teljes összeget tartalmazó javítási számlát le kell könyvelni, s az önrészen felüli, a biztosító által közvetlenül pénzügyileg rendezett összeget át kell vezetni az egyéb bevételek közé. Az elszámolásnak feltétele, hogy az adott összeg pénzügyileg a mérlegkészítésig rendezésre kerüljön.

A bírságok, kötbérek hatása

Ebbe a kategóriába a bírságokat, kötbéreket, fekbéreket, késedelmi kamatokat, kártérítéseket és sérelemdíjakat kell sorolni, de ide tartozik a – most már szakmailag talán nem annyira frekventált – behajtási költségátalány is.

Az egyéb ráfordítások között kell figyelembe venni ezek összegét akkor, ha azok a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódnak és a beszámolási időszakban már megfizetésre kerültek vagy ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak. [Szt. 81. § (2) b)]

Az egyéb bevételek között számolandók el ezek a tételek, ha azt a vállalkozás a beszámolási időszakban kapta. Az elszámolásnak feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha az Szt., illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik. [Szt. 77. § (2) b)]

Hitelezési veszteségek, behajthatatlan tételek

Egyéb ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. [Szt. 81. § (3) b)] A rendkívüli bevételek megszűnésével  az egyéb ráfordítások között kell figyelembe venni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét. [Szt. 81. § (2) l)]

Abban az esetben, ha a behajthatatlan vagy elengedett követelésre mégis fizetne az adós, az egyéb bevételek között kell elszámolni a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget. [Szt. 77. § (2) c)] A bevétel elszámolásának feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, amely történhet pénzben történő megfizetéssel vagy bármilyen más juttatás formájában.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése

Az egyéb bevételek között kell kimutatni az immateriális javak és a tárgyi eszközök átadásából, értékesítéséből származó bevételt. [Szt. 77. § (3) e)]

Ezzel szemben egyéb ráfordításként kerül elszámolásra az immateriális javak és tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékének a kivezetése [Szt. 81. § (3) c)]

Az összemérés elvéből következően fontos, hogy e bevételi és kiadási tételeket egymással párhuzamosan, az értékesítés polgári jogi megállapodásának időpontjával vegyék figyelembe az eredményelszámolásban.

Az értékvesztések elszámolása és azok visszaírása

Egyéb ráfordításként kell elszámolni az értékvesztések összegét, amelyek közé a következők sorolandók:

  • az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összege;
  • a követelésekre elszámolt értékvesztés;
  • a készletek értékvesztésére elszámolt összegek. [Szt. 81. § (4) a)]

A befektetett pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztések nem az egyéb ráfordítások, hanem a pénzügyi ráfordítások közé tartoznak.

Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit. Ide tartoznak:

  • az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összege;
  • a követelésekre visszaírt értékvesztés összege;
  • a készletek visszaírt értékvesztésének összege.

Az Szt. idesorolja továbbá a kereskedelmi áruk nyereség jellegű leltárértékelési különbözetének összegét is. [Szt. 77. § (5)]

A követelések visszaírásánál egyéb bevételként kell elszámolni a követelés eredeti jogosultjánál – ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el – a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget. [Szt. 77. § (3) g)]

Támogatások

A támogatások elszámolásánál mindenképpen meg kell különböztetni tartalmi szinten

  • a kapott támogatásokból eredő bevételeket és az esetleges visszafizetésből származó ráfordítást; illetve
  • a nyújtott támogatásokból eredő ráfordításokat és az esetleges visszafizetésből származó bevételeket.

Ennek megfelelően az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére, illetve fejlesztési célra kapott támogatásokat vagy támogatásjellegű vagyonnövekményeket.

  • A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összege. [Szt. 77. § (2) d)] E bevételeket akkor lehet csak elszámolni, ha azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Csupán akkor lehet ettől eltekinteni, ha valamely jogszabály eltérően rendelkezik. Az Szt. nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy létezhet, s a költségek (ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélküli támogatásként elszámolható legyen a véglegesen átvett pénzeszközök összege. [Szt. 77. § (3) m)]
  • A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összege. [Szt. 77. § (3) b)]
  • Fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összege. [Szt. 77. § (4) b)] Ide sorolandók könyvelésileg azok a tételek is, amelyek a fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolásából való – a támogatott eszközzel kapcsolatosan felmerült költségek felmerülésének arányában történő – visszavezetések.

Egyéb ráfordítások között kell figyelembe venni a következő elemeket.

  • A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összege. [Szt. 81. § (2) c)]
  • A visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett – nem az előző csoportba tartozó – támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összege. [Szt. 81. § (2) n)] Ebbe a csoportba tartoznak a gazdálkodó által más gazdálkodónak fejlesztési céllal adott támogatások, juttatások is.

A fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. [Szt. 81. § (2) o)] Ez az eset jellemzően akkor fordul elő, amikor a támogatott gazdálkodónál a támogatás utóellenőrzésénél nem rendeltetésszerű joggyakorlatot, nem a célnak megfelelő felhasználást, vagy nem megfelelő (nem hitelt érdemlő) dokumentálást fednek fel.

Céltartalék

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget. [Szt. 81. § (3) a)]

A céltartalékképzésnek két ága van.

  • Céltartalékot kell képezni (kötelezettség) a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Idetartoznak különösen:
    • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek;
    • a függő kötelezettségek;
    • a biztos (jövőbeni) kötelezettségek;
    • a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás;
    • a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek.
  • Céltartalék képezhető (lehetőség) az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében – a szükséges mértékben az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Idetartoznak különösen:
    • a fenntartási költségek, nagyjavítások;
    • az átszervezési költségek;
    • a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni a fenti okból, illetve célokra képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését). [Szt. 77. § (3) a)]

Termékpálya-szabályozás

Egyéb bevételként kell elszámolni a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. [Szt. 77. § (2) e)]

Egyéb ráfordítás a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti évhez kapcsolódó – befizetések összege. [Szt. 81. § (2) d)]

Kerekítési különbözetek

Egyéb bevételként kell elszámolni a nyereség jellegű kerekítési különbözetet. [Szt. 77. § (3) h)]

Egyéb ráfordítások pedig a veszteség jellegű kerekítési különbözetek. [Szt. 81. § (2) h)]

Bizalmi vagyonkezelés

Egyéb bevétel:

  • a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéke; [Szt. 77. § (3) i)]
  • a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összege. [Szt. 77. § (3) j)]

Egyéb ráfordítás:

  • a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értéke; [Szt. 81. § (2) i)]
  • a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összege. [Szt. 81. § (2) j)]

Apportálás

Egyéb bevétel a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több, tehát akkor, ha az apportálás nyereségjellegű. [Szt. 77. § (3) k)]

Egyéb ráfordítás a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több. [Szt. 81. § (2) k)]

Az elszámolási különbözetet vagy egy technikai számla segítségével vagy bruttó módon történő könyveléssel lehet megoldani – az alkalmazandó módszerre az Szt. nem ad iránymutatást, ezt a vállalkozásnak saját magának kell eldöntenie.

Engedményezés

Általánosságban a követelések engedményezésénél a következő szabályt fogalmazza meg a számviteli törvény.

Egyéb bevétel az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor. [Szt. 77. § (3) d)]

Egyéb ráfordítás az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értéke a követelés átruházásakor. [Szt. 81. § (3) f)]

Utólag adott engedmények

Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is. [Szt. 77. § (7)] Az egyéb bevételeket az egyéb követelésekkel – s nem a vevőkkel – szemben kell elszámolni. Az engedmény pénzügyi teljesítésekor lesz majd a vevőkövetelés csökkentve, ha a felek úgy állapodnak meg.

Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is. [Szt. 81. § (5)] Az egyéb ráfordításokat az egyéb kötelezettségekkel – s nem a szállítókkal – szemben kell elszámolni. Az engedmény pénzügyi teljesítésekor lesz majd a szállítói tartozás csökkentve, ha a felek úgy állapodnak meg.

Tartozásátvállalás

Egyéb bevétel:

  • A tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege. A tartozásátvállalás megvalósulhat úgy, hogy ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. [Szt. 77. § (3) l)]
  • A tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. [Szt. 77. § (4) d)]

Egyéb ráfordításként kell – a fentiekre tekintettel – figyelembe venni a tartozásátvállalás során, ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. [Szt. 81. § (2) m)] Figyelemmel kell lenni arra, hogy „az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét”. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.

Ingyenes teljesítés, szolgáltatás

Egyéb bevétel a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értéke. [Szt. 77. § (3) n)]

Egyéb ráfordítás pedig a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. [Szt. 81. § (2) p)]

Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke is.

A fenti „párba állítható” gazdasági események mellett vannak olyan bevételek és kiadások is, amelyek jellegüknél fogva tartoznak az eredménykimutatás e kategóriáiba.

Egyéb bevételek közé soroljuk a következő tételeket.

  • A halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg. [Szt. 77. § (3) o)]
  • Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. [Szt. 77. § (4) a)]
  • Ugyancsak halasztott bevételként el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci értékét. [Szt. 77. § (4) c)] Ha az ügylet mögött jogszabályi rendelkezés is van, akkor az abban meghatározott értéket kell figyelembe venni. Értelemszerűen az elhatárolás megszüntetésének összegeit is az egyéb bevételek közé kell visszavezetni.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni

  • az államháztartás egyes alrendszereivel, illetve az EU különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét. Az államháztartás alrendszerébe tartoznak:
    • a központi kormányzat,
    • az elkülönített állami pénzalapok,
    • a helyi önkormányzatok,
    • a társadalombiztosítás költségvetései.

Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy ezek közül csak azok az adók és járulékok számolhatók el egyéb ráfordításként, amelyek nem tekinthetők a bekerülési érték részének, illetve a költségek között nem számolhatók el. [Szt. 81. § (2) e)]

  • A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét. [Szt. 81. § (3) e)]
  • A kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. [Szt. 81. § (4) b)]
  • Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. [Szt. 81. § (6)] Az elhatárolást az összemérés számviteli alapelvének érvényesülése érdekében célszerű alkalmazni. A gyakorlatban ilyen ügyletek akkor fordulnak elő, amikor egy nagyobb beruházásnál (pl. bevásárlóközpont) vannak kötelező csatlakozó beruházási részek (pl. bekötőút), amelyet át kell adni jellemzően az önkormányzatnak. Ahhoz, hogy az átadás ne terhelje meg a gazdálkodó eredményét, az eredeti beruházás használati idejével összhangban érdemes az időbeli elhatárolást alkalmazni.