Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások számlázása

Bonácz Zsolt áfa és számlázás

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat az áfatörvény akként értelmezi, hogy az azok közé sorolható bármely szolgáltatás kizárólag olyan megrendelők részére nyújtható, akik (amelyek) nem minősülnek adóalanynak, így a szolgáltatás igénybevétele után áfa fizetésére nem kötelezhetőek. Az e körbe tartozó szolgáltatások számlázására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől módosultak.

Szerző: Bonácz Zsolt - adótanácsadó, adószakértő

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások köre

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások közé tartozó szolgáltatások körét az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 45/A. §-a foglalja magában.

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások körébe tartozik az alábbi szolgáltatások teljesítése nem adóalany megrendelő részére:

  1. a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
  2. b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
  3. c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
  4. d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
  5. e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.

Ha a szolgáltatást nyújtó és a megrendelő egymással a kapcsolatot globális információs hálózaton keresztül veszi fel és azon keresztül tartja, de a szolgáltatás teljesítése nem azon keresztül valósul meg, akkor nincs szó elektronikus úton nyújtott szolgáltatásról.


ALANYI ADÓMENTESSÉG 2019 (szakkönyv)

Tippek, trükkök, ötletek

Szerző: Bonácz Zsolt

A megrendelő adójogi státusának jelentősége

Amennyiben a megrendelő adóalanynak minősülő személy, akkor nincs szó elektronikus úton nyújtott szolgáltatásról, így a teljesítés helyét nem a következőkben részletezett szabályok szerint kell meghatározni, hanem az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján.

Az Európai Unión belül az érvényes közösségi adószám igazolja azt, hogy az adott személyt a közösségi adószámot kiadó tagállamban adóalanyként nyilvántartásba vették.

Azonban a közösségi adószám hiánya nem jelenti azt, hogy a megrendelő nem minősül adóalanynak. A megrendelő nyilvánvalóan adóalanynak minősül, ha gazdasági társaságként működik.

Különös gondossággal kell eljárni akkor, ha megrendelő az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező természetes személy, aki ebbéli minőségében is végezheti gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben a végrehajtási rendelet feltétlenül megköveteli annak ellenőrzését, hogy a szolgáltatást a természetes személy milyen minőségében veszi igénybe.

Nem adóalany jogi személyt adóalanynak kell tekinteni, ha közösségi adószámmal rendelkezik, vagy azzal kellene rendelkeznie.

A végrehajtási rendelet szerint harmadik országban letelepedett megrendelő esetén az adóhatóság vagy más hatóság által kiállított igazolás beszerzésére kell törekedni, amely bizonyítja a gazdasági tevékenység folytatásának tényét. Ennek hiányában az is elegendő, ha rendelkezik a megrendelő adószámával vagy gazdasági letelepedése szerinti országban rendszeresített, az adóalanyok nyilvántartása érdekében képzett azonosítóval vagy bármely más olyan igazolással, amely bizonyítja adóalanyiságát, feltéve, hogy a megrendelő által megadott adatok, információk helytállóságának ellenőrzése megtörténik.

A teljesítés helyének meghatározása

A teljesítés helyére vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 45/A. §-a foglalja magában.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás esetén alapszabály szerint a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást megrendelő nem adóalany jogi személy letelepedett, magánszemély megrendelő esetében ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ez a szabály a „fogyasztás helye” szerinti adóztatás elvét jelenti, azaz az áfát ott kell megfizetni, ahol a megrendelő ténylegesen élvezi („fogyasztja”) a szolgáltatást.

A „fogyasztás” helye magánszemély esetében az életvitelszerű tartózkodás helyéhez kötődik.

Ettől eltérően a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó gazdasági letelepedésének helye, s ez a hely akkor belföld, ha

  • a szolgáltatás nyújtója kizárólag belföldön rendelkezik gazdasági letelepedéssel, s ennek alapján belföldön adóalanyként nyilvántartásba vették, és
  • a nem adóalany megrendelő nem belföldön, hanem más tagállamban „fogyasztja” a szolgáltatást (nem adóalany jogi személy más tagállamban rendelkezik gazdasági letelepedéssel, magánszemélynek más tagállamban van a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye), és
  • az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen szolgáltatást nyújtott – az adott naptári évet megelőző naptári évben e körbe tartozó szolgáltatások ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.

A „fogyasztás” helye szerint kell meghatározni azon szolgáltatás teljesítési helyét, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a 10 000 eurós értékhatárt.

A belföldi adóalany dönthet úgy is, hogy valamely értékhatár alatti szolgáltatása és azt követő további szolgáltatásai után a fogyasztás helye szerinti tagállamban adózik. Ha így dönt, akkor attól a választás évében és az azt követő második naptári év végéig nem térhet el.

Ha a „fogyasztás” helye harmadik ország, akkor a 10 000 eurós értékhatár nem értelmezett, minden egyes szolgáltatás ott minősül teljesítettnek.

A számlázás szabályai 2019. január 1-jétől

Az Áfa tv. 158/A. §-ában foglalt rendelkezések alapján kell meghatározni, hogy az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás teljesítéséről kiállított számlát melyik tagállamban érvényes szabályok szerint kell kibocsátani, feltéve, hogy a teljesítés helye az Európai Unió valamely tagállama.

2019 január 1-jétől lépett hatályba az Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése, amely szerint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében annak a tagállamnak a bizonylatolási szabályai irányadóak, ahol a szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat teljesítő adóalanyként nyilvántartásba vették. E szabály következtében, ha a szolgáltatást az egyablakos rendszerben a NAV által nyilvántartásba vett adóalany nyújtja, akkor a magyar számlázási szabályokat kell alkalmaznia az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt ügyletei vonatkozásában. E szabály feleslegessé tette az Áfa tv. 165/A. §-át, így azt a jogalkotó 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

Az Áfa tv. 252. § (1) bekezdése 2019. január 1-jétől lehetővé teszi a Közösség területén nem letelepedett adóalany számára, hogy a NAV-nál regisztráljon az egyablakos rendszerbe abban az esetben is, ha valamely oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal.