Értékpapír-jövedelem – a hosszú távú motiváció megteremtésének eszköze

Horváthné Szabó Beáta adózás
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

A vezető beosztású dolgozók mellett manapság egyre több személy és egyre több alkalommal részesül értékpapír-juttatásban. Elképzelhető, hogy csupán a munkavállalók egy csoportját kívánja ilyen módon jutalmazni a cég vagy az anyacég, de akár minden munkavállaló részesülhet éves jövedelmének X%-át kitevő értékpapír-juttatásban. A munkavállalók részére meghirdetett értékpapírprogram elsődleges célja, hogy megteremtse a dolgozók hosszú távú érdekeltségét a társaság üzleti eredményének növelésében. Ezen kívül nem elhanyagolható az a célkitűzés sem, hogy a program járuljon hozzá a munkavállalók hosszú távú megtartásához és motiválásához is.

Minden vagyoni érték, melyet a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben kap fő szabályként adóköteles, ez alól az értékpapír-juttatás sem kivétel. Az szja-kötelezettség független attól, hogy az értékpapírt a magánszemély a magyar munkáltatójától vagy esetleg a külföldi anyacégtől kapja közvetlenül. Viszont a járulék- és szocho-kötelezettség már jelentős mértékben függ a juttató személyétől és a szerzés körülményeitől.

A munkavállalói értékpapír-juttatási programokon belül a munkavállalók értékpapír (üzletrész, részvény) vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (vételi, jegyzési jog) juttatásban részesülhetnek. A juttatás lehet ingyenes, kvázi ajándék, de kötődhet vásárláshoz, illetve a piaci árnál lényegesen kedvezőbb áron történő kedvezményes vásárláshoz is.

Gyakran találkozunk a nemzetközi gyakorlatban opciós jog juttatásával, amikor a dolgozó jogosultságot szerez arra, hogy a társaság részvényeiből a programban meghatározott idő elteltét követően a program alapításakor érvényes szokásos piaci áron vásárolhat értékpapírt. Külföldi cég által bevezetett értékpapírprogramok esetében a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, melynek következtében a munkavállaló köteles az adót megállapítani és megfizetni. Ez persze nem kis feladat annak a munkavállalónak, aki nem adózási szakember, és mindeddig minden adóját a munkáltatója állapította meg.

rendezveny
A hosszú távú motiváció megteremtésének eszköze
Időpont: 2019. március 22.
Előadók: Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló)

Az adókötelezettség a részvények értékpapírszámlán történő jóváírásakor keletkezik, melynek forintra történő átváltását követően a munkavállalónak 15% szja előlegfizetési kötelezettsége keletkezik. Egyéni járulékokat akkor kell fizetni, ha a juttatás a foglalkoztatótól származik. Belföldi foglalkoztató esetében az adminisztráció a magyar céget terheli, azaz a munkáltató levonja a magánszemélyt terhelő szja-t és egyéni járulékokat, továbbá megfizeti a 19,5% szocho mellett a 1,5% szakho összegét is.

Külföldről származó juttatás esetén az szja mellett 19,5% szocho-fizetés is keletkezik, melyet ha a munkavállalónak kell megfizetni, azaz a magyar foglalkoztató a szocho-fizetést nem vállalja magára, akkor mind az szja, mind a szocho alapja a jövedelem 84%-a.

A tipikusan magyar juttatások közül két népszerű speciális adózás mellett adható értékpapír-juttatást említenék meg:

  • az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programot és
  • a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP).

Mindkettő program előnye, az érdekeltség megteremtésén túl, a motiváció és a lojalitás elősegítése, valamint nem elhanyagolható az a különbség sem – az általános értékpapír-juttatásokhoz képest –, hogy az adókötelezettség nem az értékpapír megszerzésekor, hanem annak elidegenítésekor keletkezik. További előny, hogy nem a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell adót fizetni, hanem az értékpapírok elidegenítésekor szokásos jogcímek valamelyikén, mely lehet árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, vállalkozásból kivont vagyoni érték, és ezek mellett osztalékjövedelemben is részesülhet a magánszemély.