Gazdasági társaság tagjainak társadalombiztosítási minősítése

Kelemen Hilda, Bálóné Mazák Katalin társadalombiztosítás

A gazdasági társaságok (kft., bt. és kkt.) többsége családi vállalkozásként működik, amelynek tevékenységében és irányításában a tulajdonosok is aktívan részt vesznek. A tagok többféle formában, többféle szerződés alapján végezhetnek tevékenységet, amelyek eltérő társadalombiztosítási helyzetet, és ennek következményeként eltérő kötelezettségeket eredményezhetnek. A tagok biztosítási jogviszonyának helyes minősítése – a szabályozás bonyolultsága miatt – sokszor még a társadalombiztosításban jártas szakemberek számára is nehézséget okoz.

Szerző: Kelemen Hilda, Bálóné Mazák Katalin - adótanácsadók

Mindenek előtt a társaság és a tag közötti szerződéseket kell megvizsgálni, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási jogviszonyok fennállását és az azokhoz kapcsolódó kötelezettségeket elsősorban ezek a szerződéses jogviszonyok határozzák meg. Ennek megfelelően a tag vállalkozáson belüli személyes közreműködése alapvetően háromféle jogviszonyban történhet (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban illetve tagsági jogviszonyban), ezért társadalombiztosítási jogállása is e szerződések szerint alakul. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a tag ellát-e vezető tisztségviselői feladatokat a gazdasági társaságban, mivel az újabb biztosítási jogviszonyt eredményezhet. Ügyvezetői jogviszonyának minősítése során azonban a szerződésen kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen részt vesz-e, illetve azt milyen jogviszonyban teszi. A Tbj. 2012-től hatályos szabályai szerint ugyanis a tagsági jogviszonyban történő személyes közreműködésen túl, társas vállalkozói jogállást keletkeztet az ügyvezetői feladatok megbízási jogviszonyban történő ellátása is, ha a társaság tevékenységében a tag részéről személyes közreműködés nem történik, vagy történik ugyan, de munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében [Tbj. 4. § d) pont 5.].

Tekintsük át a helyes minősítéshez szükséges lépéseket, valamint azok sorrendjét!

A minősítés első lépéseként azt kell tisztázni, hogy a tag személyesen közreműködik-e a vállalkozás tevékenységében. Ennek megfelelően két főcsoportra oszthatók. Az első főcsoportban azok az esetek szerepelnek, amelyekben a személyes közreműködés megvalósul (I.), míg a másodikba a személyes közreműködés nélküli jogviszonyok kerültek (II.).

Amennyiben személyes közreműködés történik, úgy meg kell határozni annak formáját is, hogy arra milyen jogviszonyban kerül sor, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban (A csoport), illetőleg tagsági jogviszonyban (B csoport).

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

Második lépésként a tag ügyvezetői jogállását kell vizsgálni. Ha a személyes közreműködésen túl a tag nem végez ügyvezetői teendőket, akkor társadalombiztosítási jogállásának alapját kizárólag a személyes közreműködésre kötött szerződés képezi. Ha a tag egyben a társaság ügyvezetője is, akkor egyidejűleg két jogviszonya keletkezik, amit a Tbj. szabályai szerint külön-külön kell elbírálni [Tbj. 9. § (1) bekezdés]. Az ügyvezetői feladatok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezhetők. Amennyiben a felek nem állapodnak meg kifejezetten munkaviszonyban, akkor ügyvezetői jogviszonyuk megbízási jogviszonynak tekintendő.

Ha a tag kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, akkor ez alapozza meg a jogviszony létrejöttét.

A legnagyobb problémát a jogalkalmazás során az okozza, hogy az ügyvezetői tevékenység társadalombiztosítási megítélése a tag és a társaság között fennálló szerződéstől eltérő is lehet. A Tbj. kiterjesztő rendelkezése alapján ugyanis egyes esetekben a megbízási jogviszonyt társadalombiztosítási szempontból át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá.

Ha a vállalkozás tagja nem végez tevékenységet a társas vállalkozásban, azaz nem működik személyesen közre és nem ügyvezető (csendestárs), akkor nem keletkezik társadalombiztosítási szempontból minősíthető jogviszony.

Harmadik lépésként meg kell állapítani, hogy az adott jogviszony biztosítással jár-e. Főszabályként a munkaviszony és a társas vállalkozói státusz automatikusan biztosítási jogviszonyt is eredményez, ez alól a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) tag jogviszonya képez kivételt.

A társadalombiztosítási szempontból is megbízási jogviszonynak minősülő esetekben (nincs átminősítés) a kifizetett díjazás összegére kell figyelemmel lenni. A biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a díjazás havi összege elérje a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét.

A biztosítást a ’T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni a NAV felé, legkésőbb a jogviszony első napján. Speciális szabály vonatkozik a megbízási jogviszonyra, amely esetén utólag, a biztosítási kötelezettség elbírálásának napján, azaz a díjazás kifizetésekor vagy az azt követő napon kell a bejelentést megtenni. Párhuzamosan fennálló biztosítások esetén jogviszonyonként külön-külön kell a ’T1041-es nyomtatványt kitölteni.

Végezetül kérdés, hogy a jogviszonnyal kapcsolatban keletkezik-e a’08-as havi bevalláson fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség. A fizetendő járulékot és adót alapvetően a jogviszony típusa határozza meg, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tag rendelkezik-e – az adott társaságon kívül – egyéb jogviszonnyal, jogállással. Ennek megfelelően a munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra, a főfoglalkozású vagy az ún. többes jogviszonyos társas vállalkozóra, illetőleg a nem biztosított kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra vonatkozó kötelezettségeket kell teljesíteni, melyek összegét még az egyes élethelyzetekhez kapcsolódó mentesítési szabályok is befolyásolják (pl. táppénz).

Az Adózás/Számvitel szaklap augusztusi számában a szerzők 5 oldalon át példákon keresztül, valamint egy egészoldalas áttekinthető táblázatban mutatják be a gazdasági társaság tagja Tbj-beli jogállásának eseteit.

rendezveny
TB, Járulékok, Pénzbeli ellátások, SZJA, Munkaügy, Cafeteria
Időpont: 2019. szeptember 16., hétfő
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Horváth István (munkajogász, ügyvéd, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék), Karácsony Imréné (partner, TMC First), Farkasné Gondos Krisztina (bér- és társadalombiztosítási szakértő)