Ha nem kerül közzétételre a beszámoló

Dr. Sallai Csilla számvitel, könyvelés
Szerző: Dr. Sallai Csilla - könyvvizsgáló, adószakértő, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Könyvelői Tagozatának elnöke

Túl vagyunk ugyan a határidőn, de számtalan olyan esetről lehet hallani, amikor a beszámolót valamilyen ok miatt mégsem tették közzé.

S tényleg, már távolinak tűnik a számviteli szakma nagy megmérettetése. Van, aki csak legyint a mögöttünk hagyott időszakra azzal, hogy ez is eltelt. Mások viszont még mindig idegesek, mert nem készült el a beszámoló vagy éppen nem azzal a tartalommal lett közzétéve, amelyet a tulajdonosok elfogadtak, ha egyáltalán elfogadták a beszámolót, s nem pedig a nélkül tették közzé. A szakmában sok érdekes történetet lehet hallani, sőt a fórumokon sokan névvel is vállalják a szakmai ballépéseiket.

  • Mit is lehet ilyenkor tenni?
  • Milyen szankciókra kell számítani?

Számos oka lehet, annak, ha nem kerül a beszámoló közzétételre – a leggyakoribbak:

  • A könyvelés nem készült el a beszámolóval – munkaszervezési, technikai vagy bizonylati hiányosságok miatt.
  • A tulajdonosok nem fogadták el a beszámolót.
  • Nincs, aki közzétegye a beszámolót.

Milyen szankciókra számíthat a vállalkozás ezekben az esetekben?

Bár a beszámolókészítés és -közzététel nem közvetlenül adózási feladat, mégis az adózási eljárási rend határozza meg a teendőket. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) nem vizsgálja a közzététel elmulasztásának indokait, hanem egyértelműen meghatározza az eljárás menetét. Ezt a 227. §-ban a Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése cím alatt találjuk.

Első lépésként az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén 30 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Talán sok könyvelő nyugalmát (szintén a fórumok tanúsága szerint) az adja, hogy gyakorlatilag legalább 30 nap áll még rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyfélnél valamilyen szankció következzen be a le nem adott beszámoló miatt.

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettségét nem teljesíti, azaz nem teszi közzé az elfogadott beszámolót, akkor az állami adó- és vámhatóság újabb 30 napos határidőt tűz ki a beszámoló közzétételére, de e mellett 200 000 forint mulasztási bírságot is kiszab a gazdálkodóra. Ha azt nézzük, hogy az adóhatóság még nem kezdte el az első felszólításokat, akkor a mulasztási bírsággal megfejelt második felszólítás leadási határideje legkorábban augusztus közepe lehet.

Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Innentől kezdve azonban már a gazdálkodónak hátrányos következményekkel kell számolnia. Az adószám törlése után a gazdálkodó

  • nem tudja az esetleges levonható adót érvényesíteni, vagy
  • nem tud az előző időszakokra vonatkozó önellenőrzés lehetőségével élni.

Akkor nem következik be az adószám törlése, ha a gazdálkodó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

A kényszertörlési eljárás megindítása a gazdálkodót olyan kényszerpályára tereli, amelynek a vége – a bírósági vagyonfelmérés eredményének függvényében – végelszámolás vagy felszámolási eljárás. E folyamatokban a gazdálkodó vezetése (tulajdonosok, ügyvezetés) már nem a saját érdekrendszerén alapuló elhatározása szerint cselekszik, hanem a külső személyek (bíróság, felszámoló) utasításainak megfelelően. Úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet – amennyiben egy mód van rá – minden gazdálkodónak el kellene kerülnie.

A beszámoló közzétételének elmulasztásához még néhány további gondolat:

  • Bár lehet, hogy az adóhatóság lépései csak hónapok múlva érik el a beszámolót közzé nem tevő céget, de a beszámolók iránti érdeklődés ettől független. A piac szereplői (vevők, szállítók, szerződött partnerek, konkurencia, hatóságok stb.) alig várták, hogy nyilvánosságra kerüljenek a beszámolók. Május 31-e után elindul a „nagy össznépi beszámolóböngészés”, amikor sokan kutakodnak más cégek nyilvánosan hozzáférhető adataiban. Bizony rosszul fest, ha egy adott cég adatait – a jogszabályi előírások ellenére – sem lehet letölteni, megnézni.
  • A kkv-szektorban ilyenkor tornyosulnak a tulajdonosok közötti nézeteltérések, aminek gyakori következménye a beszámoló elutasítása. Ilyenkor célszerű a beszámolót elfogadó taggyűlés szakszerű levezetését ügyvédre bízni, s könyvelőként nem belefolyni a vitákba illetve a következményekbe. A megszületett határozatok dokumentálása sem könyvelői feladat!
  • Már lassan ahhoz is hozzászokunk, hogy szinte napról napra változnak az ügyfelek elektronikus kommunikációs csatornái, az ahhoz való hozzárendelés lehetőségei és a meghatalmazások észszerű elvállalásának pro és kontra érvei. „Csak” azért, hogy egy adott cég beszámolója be legyen adva és így tehermentesítve legyen annak vezetése, nem szabad a beszámoló közzétételére való meghatalmazást elfogadni. Nagyon fontos ezekben a viszonyokban a pozíciók, a feladatok, a felelősségi kérdések előzetes és alapos tisztázása.