Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások

Bonácz Zsolt adózás, áfa

Szolgáltatás nyújtásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a teljesítés helyét az általános szabály, vagy valamely különös szabály alapján kell-e meghatározni. Amennyiben a nyújtott szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik, akkor a teljesítés helye az Áfa tv. 39. §-a alapján az ingatlan fekvése.

Szerző: Bonácz Zsolt - adótanácsadó, adószakértő

A 1042/2013/EU végrehajtási rendelet 31a. cikkének (1) bekezdése szerint csak azok a szolgáltatások sorolhatók az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások körébe, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal.

E tényállás akkor állapítható meg, ha

a) a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be; vagy
b) a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.

A Kúria Kfv.I.35.364/2018/6. számú ítéletében leszögezte, hogy az Áfa tv. 39. § (1) bekezdésében szereplő szabály alkalmazásakor a szolgáltatásnyújtás objektív értékelése alapján kell eldönteni, hogy az közvetlenül kapcsolódik-e az ingatlanhoz.

A perbeli esetben az adóhatóság abban a kérdésben hozott döntést, hogy hol volt a felperes által igénybe vett magyarországi vállalkozó szolgáltatásnyújtásának teljesítési helye.

rendezveny
2 napos képzés elvégzéséről államilag elismert, engedélyezett tanúsítványt állítunk ki. Max. 40 fő. (E-001513/2016/D004)
Időpont: 2019. november 7-8., csütörtök-péntek
Előadók: Bonácz Zsolt (adótanácsadó, adószakértő)

Az adóhatóság által hozott döntéssel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:

  • önmagában az a körülmény, hogy azok az ingatlanok, ahol a teljesítés fizikai valójában megvalósult, a másik tagállam területén vannak, meghatározzák-e a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének általános szabálytól való eltérését, és az ingatlanhoz kapcsolódó szabályok alkalmazását követeli-e meg;
  • elegendő-e az Áfa tv. 39. §-ának alkalmazásához az ingatlan fekvésének meghatározása, vagy elemezni szükséges azt a szolgáltatást is, amelyet az alvállalkozó a felperes részére nyújtott.

A Kúria megítélése szerint az adóhatóság és a bíróság leegyszerűsítette a kérdés megítélését, mert csak azt vette alapul, hogy a vállalkozó csak az adott külföldi ingatlanokban végezhette el szerződésszerűen a munkálatokat. Az adóhatóság ezen az alapon minősítette ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak a napelemparkokban elvégzett munkákat, bár a napelemparkot ingatlannak nem minősítette.

Ez a megközelítés téves, mert figyelmen kívül hagyja az Áfa tv. 39. § (1) bekezdésének szövegezését, ami a teljesítési hely különös szabályát az ingatlanhoz közvetlen kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra rendeli alkalmazni.

A Kúria álláspontja szerint az adóhatóságnak és a bíróságnak érdemben vizsgálnia kellett volna, hogy konkrétan milyen szerelési tevékenység elvégzéséről volt szó, és az mennyiben kapcsolódik közvetlenül az adott ingatlanhoz. Ennek az elemzésnek a hiánya egyértelműen megállapítható volt egy külföldi ingatlanban levő polcrendszer szerelésével kapcsolatban, mivel az adóhatóság adós maradt annak kifejtésével, hogy a polcrendszeren végzett szerelés milyen alapon kapcsolódik közvetlenül az adott ingatlanhoz.

A Kúria ítéletében kifejtette, hogy a döntést nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy az ingatlanok fizikailag nem Magyarországon helyezkednek el.

A Kúria ítéletében az alábbiakban foglalta össze a minősítés szempontjait, az adóhatóság kötelezettségeit:

  • a minősítésnél az érintett szolgáltatás jellegét és objektív jellemzőit kell tekintetbe venni;
  • minden egyes szolgáltatás esetében a teljesítés helyét a ténybeli körülmények figyelembevételével kell megítélni,             amelyek elemzését az adóhatóság döntésének is        tartalmaznia kell;
  • az adóhatóságnak érdemben indokolnia kell, hogy a munkavégzés helye ingatlannak minősül és a nyújtott szolgáltatás azzal közvetlenül kapcsolatban áll;
  • az adóhatóság nem tesz eleget a tényállás feltárási kötelezettségének, ha a végzett tevékenységek jellemzőit nem vizsgálta, határozataiban nem vezette le, hogy azok           mennyiben állnak közvetlen kapcsolatban az adott ingatlannal.

Az adóhatósági és a bírósági megközelítés jogszerűtlensége miatt a Kúria az adóhatóság határozatait, az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

A Kúria ítéletében előírta, hogy az új eljárásban el kell végezni a szolgáltatásnyújtás tartalmi elemzését, ha szükséges, szakértő bevonásával kell tisztázni annak ingatlanhoz való közvetlen kapcsolódását. Ennek során figyelemmel kell lenni az Európai Unió Bíróságának döntéseire és a 2017. január 1-jével hatályba lépett 1042/2013/EU végrehajtási rendelet rendelkezéseire, melyek már részletes útmutatást tartalmaznak az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások megítéléséhez.

Abban az esetben, ha a szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik, akkor a teljesítés helyét nem befolyásolja a megrendelő adójogi státusa. Amennyiben a megrendelő nem adóalany, akkor a teljesítés helyének ugyancsak az ingatlan fekvési helyét kell tekinteni.