Jár-e a társaságból kilépő tagnak a jövőbeni fejlesztésre képzett lekötött tartalék arányos része?

Egri-Retezi Katalin cégátalakulás
Szerző: Egri-Retezi Katalin - könyvvizsgáló, adószakértő

A cégből kilépő tagnak elkészített elszámolásban a tagsági időszak alatt elért saját tőke növekményénél a fejlesztési célra képzett lekötött tartalékot nem vették figyelembe a Ptk.-ra hivatkozva. A cég esetében nem valósult meg a Ptk. 3:361. § (1) bekezdés szabályának megfelelő lekötött tartalék képzés. Nem volt fedezendő veszteség és tagi pótbefizetés sem. A lekötött tartalékot saját elhatározás alapján, beruházási célra, az eredménytartalék terhére képezték.

Álláspontunk szerint a Ptk. 3:361. § (1) bekezdése a kiadandó vagyon kalkulációja során a belépés és a kilépés dátuma közötti saját tőke növekményének az ilyen címen lekötött tartalékkal való csökkentését nem teszi lehetővé.

A Ptk. előbb említett szabálya csak azt a lekötött tartalékot engedi a tagnak járó vagyonnövekmény kalkulációja során levonni, amelyet veszteség fedezésére képeztek, a fejlesztési célra saját elhatározás alapján elszámoltat nem. A veszteség fedezésére szolgáló lekötött tartalék forrása a tagi befizetés. Ha az ilyen lekötött tartalék már szükségtelenné válik – például a saját tőke helyzet rendeződik – a megfelelő összeget a tagok részére kell visszafizetni. Megállapításunk szerint a lekötött tartalék arányos része jár a kilépő tagnak. Ezt az eredménytartalék terhére kell kiadni [az Szt. 37. § (2) g. pontja alapján].

Ptk. 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]

„(1)  A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra.”

Értelmezzük a fent már idézett 3:361. § (1) bekezdését e célból! Az a lekötött tartalék képezhet saját tőkét csökkentő tényezőt az elszámolásnál, amely „veszteség fedezésére nem került felhasználásra”. Más típusú eltérő jogcímen képzett lekötött tartalékkal a kiadandó vagyonnövekmény kiszámításánál a saját tőkét nem szabad csökkenteni. Tehát nem általában, bármilyen jogcímen képzett lekötött tartalékról van itt szó, hanem a veszteség fedezését szolgáló típusról.

A fenti szabályok értelmezése alapján megállapítható, hogy veszteség fedezését szolgáló pótbefizetés, lekötött tartalék képzés a cégnél nem történt. Ez többek között egyértelműen megállapítható abból, hogy

  • a lekötött tartalék képzésekor veszteség nem volt,
  • a tagok pótbefizetést nem teljesítettek,
  • a lekötött tartalék képzése az eredménytartalék terhére történt.
rendezveny
SZÁMVITEL 2019 – konferencia

Az Sztv. változásai, Pénzmosás (Pmt.), Immateriális javak és tárgyi eszközök

Időpont: 2019. október 2., szerda
Előadók: Dr. Sallai Csilla (könyvvizsgáló, adószakértő, MKVK Könyvelői Tagozat elnöke)