Jövedelemletiltás munkabérből, nyugdíjból – Új szabályok az adóvégrehajtásban I.

Dr. Császár Zoltán adózás, végrehajtás
Szerző: Dr. Császár Zoltán - adótanácsadó, Caesar Consulting

A jövedelem letiltása esetén a végrehajtó az adós munkáltatójának (egyéb rendszeres jövedelme kifizetőjének stb.) küld egy letiltást, hogy az adós munkabéréből (egyéb ellátásából) a letiltásban szereplő összeget vonja le. A munkáltató köteles az említett részt a végrehajtói letéti számlára utalni. A levont összeg jellemzően a nettó jövedelem egyharmada (de a pontos mérték eltérhet a jövedelem nagyságától, típusától függően; kivételesen legfeljebb a nettó jövedelem 50%-áig terjedhet). A végrehajtás alól mentes az öregségi nyugdíj minimumának megfelelő összeg, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 74. §-ában található felsorolás arra nézve, hogy mely jogcímen járó juttatások mentesek végrehajtás alól (pl. anyasági támogatás, rokkantsági járadék, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása stb.).

Az állami adóhatóság a jövedelemletiltást elektronikusan küldi meg a munkáltató számára, a küldés a munkáltató elektronikus tárhelyére történik.

2018 január 1-jétől új szabály, hogy a munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről. A munkáltató köteles továbbá az adóst tájékoztatni a letiltás foganatosításáról. Minden kifizetésnél a törvény szerint levonandó összeget a végrehajtó által megadott azonosítóval, a megadott számlára kell utalni, amíg a levonások összege eléri a letiltásban szereplő összeget. Ha a letiltással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a munkáltató köteles a magánszemélynek egy tartozáskimutatást átadni, amelyen szerepel, hogy mely végrehajtónak, mekkora összeget kell levonni a munkavállaló béréből. Ha pedig a munkáltató számára az új munkavállalója tartozáskimutatást ad át munkakezdéskor, az abban szereplő letiltásokat a munkáltatónak teljesítenie kell.

rendezveny
ADÓKONFERENCIA 2019 – konferencia
Art, Szja, Tao, Áfa, Tbj, Sztv
2 in 1: 2019. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások
Időpont: 2018. december 11., kedd
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Kovács Ferenc (okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, a MOKLASZ titkára), Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló), Egri-Retezi Katalin (könyvvizsgáló, adószakértő), Botka Erika (főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium), Dr. Csátaljay Zsuzsanna (adószakértő, adótanácsadó, jogász)

Szintén újdonság 2018-tól, hogy mind a jövedelemletiltást, mind az összes többi végrehajtási iratot az állami adóhatóság elektronikus formában küldi meg a munkáltatónak. Ez azt is eredményezi, hogy a munkáltatónak is elektronikus úton kell megküldenie a fentebb már hivatkozott tájékoztatását, az EBEV rendszeren keresztül benyújtható VHJOV adatlap kitöltésével. A végrehajtási iratok kézbesítésére az ún. EGYKE adatlap segítségével lehet megjelölni munkatársakat. A munkáltatónak az elektronikus úton kapott iratra szintén elektronikus úton kell válaszolnia.

A munkáltató felel a levonások teljesítéséért. Amennyiben egy esetleges ellenőrzés során bizonyításra kerül, hogy a munkáltató a levonást önhibájából nem teljesítette, készfizető kezesként felel a le nem vont összeg megfizetéséért. Ha a mulasztás szándékossága bizonyítható és a munkáltatón a tartozást nem lehet behajtani, a mulasztást elkövető személy (pl. a bérszámfejtő) is készfizető kezesként felel.

Ha a jövedelem letiltás alapjául szolgáló tartozást az adós egyéb módon teljesítette, az adóhatóság visszavonja a jövedelemletiltást. Ha a visszavonás után a munkáltató mégis levonást teljesít, a levont összeget a NAV 8 napon belül, kamatmentesen visszatéri az adósnak.