Külföldi kiküldetésre vonatkozó adózási szabályok

Horváthné Szabó Beáta adózás
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Évek óta alig változnak a külföldön történő munkavégzés szabályai, mégis nemzetközi „vizekre evezve” az az érzésünk támad, hogy a régóta meglévő előírások betartásának ellenőrzésére egyre nagyobb figyelmet fordítanak az adóhatóságok. Gondoljanak csak a bér- és szociális dömping elleni fellépésre az uniós tagországokban, nem beszélve az adat- és információcsere rendszeressé válásáról.

A szerteágazó szabályok betartása és az esetleges büntetések elkerülése érdekében minden olyan munkáltatónak ismernie kell a magyar és a nemzetközi adózásra vonatkozó rendelkezéseket, akik külföldre küldenek munkavállalókat azért, hogy a cég érdekében ott tevékenységet folytassanak. Napjainkban szinte nincs olyan társaság, aki ideiglenesen rövidebb vagy hosszabb időre ne küldene külföldre munkatársat dolgozni. A kiküldetés célja lehet üzleti tárgyalás, konferencia, tanulmányút, projektmunka, de hosszabb távon az is előfordulhat, hogy a munkavállaló szünetelteti a magyar jogviszonyát, mert a cégcsoporton belül fog dolgozni.

A Vezinfó Kft. szervezésében március 8-án megrendezésre kerülő előadáson részletesen, gyakorlati példákon keresztül szemléltetjük, hogy milyen adózási szabályokra kell odafigyelni.

A külföldi kiküldetés fogalmát az Szja törvény értelmező rendelkezései között olvashatjuk. Eszerint kiküldetésnek az a külföldön végzett tevékenység minősül, amikor egy magyar illetőségű magánszemély a jövedelme megszerzése és a küldő társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldre utazik.

A kiküldetésben dolgozó magánszemély jövedelme utáni adókötelezettség megállapítása összetett feladat. Nem elegendő a magyar rendelkezéseket ismerni, hanem vizsgálatot igényel az is, hogy a munkavégzés helyének országával kötöttünk-e a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt, és ha igen, az egyezmény miként rendelkezik. Az adójogszabályok mellett Magyarország számos országgal kötött két- vagy többoldalú szociális biztonságra vonatkozó egyezményt is. Mind az adó-, mind a tb-egyezményekre elmondható, hogy felülírják a magyar előírásokat, ezért a rutinosan végzett bérszámfejtést a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani.

Mielőtt külföldre küldünk egy dolgozót, számos olyan személyes és a munkavégzésre vonatkozó információt is be kell szerezni, melyek hatással lehetnek az adókötelezettségre.

Elsőként említeném az illetőség vizsgálatát, annak ellenére, hogy az Szja törvény alapján egy magyar állampolgár magyar illetőséggel rendelkezik. Ugyanis az illetőség változhat, ha a magánszemély a kiküldetés országában is illetőséggel bír, és ilyen esetben az illetőséget az egyezményben meghatározott szempontrendszer és a magánszemély személyes, családi és gazdasági körülményei alapján kell meghatározni. Az illetőség vizsgálatára vonatkozó szabályokat az előadáson részletesen tárgyaljuk.

rendezveny

Adó- és társadalombiztosítási egyezmények rejtelmei a gyakorlatban

Időpont: 2019. március 8., péntek
Előadók: Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló)

A másik izgalmas feladat a jövedelem adóztatási helyének meghatározása. Ennek eldöntésére a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények nem önálló munkára vonatkozó cikkelyét kell megfelelően alkalmazni.

Külföldi illetőség esetén a bérszámfejtés leegyszerűsödik, ugyanis a magyar cég által kifizetésre kerülő munkajövedelemből nem kell szja-t vonni, a külföldi illetőségű munkavállaló külföldi munkahelyen végzett tevékenységéért kapott jövedelme külföldön adóztatható.

Magyar illetőség esetén viszont bonyolódik a helyzet. Első olvasatra az egyezmény szövegének értelmezése idegennek tűnhet. Ugyanis amennyiben a munkát egyezményes országban végzik, úgy az ezért kapott díjazás külföldön lesz adóztatható, figyelemmel a következőkre.

Az a díjazás, amelyet egy magyar illetőségű személy külföldön végzett munkára tekintettel kap, csak Magyarországon adóztatható, ha

  • a magánszemély a külföldi egyezményes országban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül, és
  • a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki a fogadó országban illetőséggel rendelkezik, és
  • a díjazást nem a magyar munkaadó külföldi telephelye viseli.

A személyi jövedelmek adóztatása mellett a társadalombiztosítás vonatkozásában is jelentőséggel bír, ha a magánszemély külföldön dolgozik. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályban csak a Magyarországra érkező külföldiek vonatkozásában találkozhatunk a kiküldetésre utaló szabállyal. A magyar munkáltató által ideiglenesen külföldön történő foglalkoztatásra vonatkozó speciális rendelkezéseket csak a sorok között, továbbá a két- vagy többoldalú, úgynevezett szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben találhatunk.

A külföldi kiküldetés a társadalombiztosítási járulékkötelezettségre is jelentősen kihat. Az egyezmény megléte, sőt hiánya is befolyásolja a járulékok alapját. Az előadáson gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg, miként befolyásolja a járulék alapját, ha a magánszemély egyezményes országba megy, és mire kell figyelni, ha nincs tb-egyezmény a fogadó országgal. A kiküldetés megkezdése előtt fontosnak tartom mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó szabályokat körültekintően áttanulmányozni, hiszen a 08-as adóbevallás kitöltése is attól függően változik, hogy a munkavállaló milyen országban dolgozik, milyen illetőségű és a jövedelem részben vagy egészben külföldön adóztatható-e vagy sem.

A kiküldetés megkezdése előtt azért is fontos megismerkedni a kiküldetéssel összefüggő adózási szabályokkal, hogy a külföldi munkavégzésre járó jövedelmek után fizetendő adókat és járulékokat helyesen állapítsuk meg és ne legyen szükség hónapokkal vagy évekkel később önellenőrzésre.