Külföldiek magyarországi adóztatása a gyakorlatban

Horváthné Szabó Beáta adózás
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Az utóbbi húsz évben jelentősen megváltozott a külföldiek magyarországi munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi anyacég kötelékében, kiküldetés keretében jöttek hozzánk, a főként vezető beosztást betöltő külföldiek, addig napjainkban már számos külföldi munkavállaló dolgozik magyar munkaviszonyban is.

A külföldi dolgozók adókötelezettsége alapvetően abban különbözik egy magyar munkavállalóétól, hogy a magyar munkáltató szinte minden adózási terhet levesz a munkavállalók válláról, míg egy külföldi munkáltató ezt nehezebben tudja magára vállalni. A nehézség abból fakad, hogy a külföldi munkáltató nem minősül az Art. rendelkezései szerint kifizetőnek, ezért – kifizető hiányában – a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmek után a külföldi magánszemélynek keletkezik adókötelezettsége.

Belegondolni is rossz, milyen bizonytalanságot okozhat egy külföldi magánszemélynek egy számára ismeretlen adózási környezetben teljesíteni az adófizetést. Annak érdekében, hogy segítségükre lehessünk, fontos ismerni az idevonatkozó adózási rendelkezéseket.

Az Unión kívülről érkező külföldieknek a munkavégzéshez tartózkodási és esetenként munkavállalási engedély beszerzése szükséges. Érdekes kérdés, és még a szakemberek körében is dilemmát jelent annak eldöntése, vajon ezen engedélyek beszerzése adóköteles jövedelmet eredményez-e a magánszemélynél vagy a juttatónál. Lehet-e ezt a munkavégzés feltételének tekinteni olyan esetben, amikor ennek költségét a fogadó cég viseli?

Persze ez a legkisebb tétel, hiszen egy ideérkező külföldinek a külföldön fizetett munkabére után is bizonyos körülmények fennállásakor magyar szja-t kell fizetni. Az expatrióták és családtagjaik különböző juttatásokra jogosultak a kiküldetés során, melyek után szintén vizsgálni kell, hogy kinek és mit kell fizetni, gondolok itt az szja mellett felmerülő járulékok és a szocho-kötelezettség vizsgálatára is.

rendezveny

Nemzetközi egyezmények, adó- és járulékmegállapítási szabályok

Időpont: 2019. március 13., szerda
Előadók: Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló)

Sokan még ma is úgy gondolják, ha rövid időtartamra érkeznek külföldiek Magyarországra, egy projekt elvégzésére, akkor nem kell a magyar adókötelezettséggel bajlódni. Ez persze nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis már 2010 óta él az az OECD-indokolás, mely szerint vizsgálni kell, hogy a fogadó társaság gazdasági munkáltatónak számít-e. Amennyiben a magyar társaság, akinek a javára végzik a munkát, a gazdasági munkáltatói teszt eredményeként gazdasági munkáltatónak tekintendő, akkor akár már egy 10 napos üzleti utazás is eredményezhet adófizetést.

A külföldi személy részére biztosítunk szállást, kifizetjük a repülőút költségeit, mely magyar jogviszony hiányában nem visel adót. Logikus lenne ezen adóelőny kihasználása miatt a magyar jogviszony mellőzése, de sokszor nem így van, ugyanis jellemzően nem EGT-tagországból érkezőknél tapasztalható, hogy a munkavállalási engedély megszerzése érdekében kötnek magyar szerződést. A magyar jogviszony azzal is jár, hogy a magyar társaság foglalkoztatónak és a külföldi személy biztosítottnak minősül, melynek következtében társadalombiztosítási kötelezettség is keletkezik. Ez alól kivételt jelent, ha a külföldi személy tb-egyezményes országból érkezett és igazolja, hogy továbbra is ott biztosított. Talán nem mindenki tudja, ha a külföldi munkavállaló kiküldetésben dolgozik Magyarországon, akkor attól függően, hogy EGT-tagországból érkezett vagy sem, más és más szabályok az irányadók a tb-járulék alóli mentesülésre vonatkozóan. Igen ám, de ha Magyarországon nem biztosítottak, akkor milyen ellátásra jogosultak? Amennyiben privát biztosításban részesülnek, a külföldi munkavállalónak vagy a juttatónak kell az adót megfizetni? Sok esetben csak két évre vonatkozik a tb-mentesség, de ha olyan országból érkezik a külföldi személy, akivel van Magyarországnak a szociális biztonságra vonatkozó megállapodása, akár öt évig is mentesülhet a magyar járulékfizetés alól. De kinek kell a járulékot megfizetni, ha a mentesség nem alkalmazható? A külföldi munkáltató felel a kötelezettségek teljesítéséért, de ha bármilyen okból nem tesz eleget ebből eredő kötelezettségeinek, akkor a külföldi magánszemély egyetemlegesen felelős.

Bízom benne, hogy a külföldiek adózására vonatkozó előadásommal, amely március 13-án, a Vezinfó Kft. szervezésében kerül megrendezésre, segítségükre lehetek a mindennapi munka során felmerülő kérdéseik megválaszolásában.