Külföldön végzett munka az szja-bevallásban

Horváthné Szabó Beáta szja

Mi a teendő, ha a magánszemély olyan jövedelemmel (is) rendelkezik, amely nem kifizetőtől, külföldi cégektől, külföldön végzett munkára tekintettel, vagy külföldön tartott vagyonból, befektetésből, bankszámlán jóváírt kamatból származik?

Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Május 20-ig kell eleget tenni az szja-adóbevallási kötelezettség teljesítésének, tekintettel arra, hogy a határidő hétköznapra esik. Kivételes esetben a bevallás későbbi időpontban is benyújtható, ha például a magánszemély jövedelme külföldről származik és az adókötelezettség elkészítéséhez szükséges információk nem állnak időben rendelkezésre. Ilyen esetben igazolási kérelem benyújtása mellett mentesülhet a magánszemély a bevallási késedelem miatti szankciók alól.

Az szja-bevallási tervezet tartalmaz minden olyan, 2018. évre vonatkozó, december 31-éig kifizetett, jóváírt jövedelmet, melyről a munkáltatók, kifizetők a tavalyi évre vonatkozóan adatot szolgáltattak az adóhatóság részére.

Az adóbevallás tervezetét számos esetben ki kell egészíteni, mivel lehetnek olyan jövedelmek, amelyekről az adóhatóság év közben nem szerez tudomást.

Jelentős azon magánszemélyek száma is, akik az elmúlt évben részben vagy egészben külföldön is dolgoztak, vagy ugyan Magyarországon dolgoztak, de a magyar tevékenységükkel vagy külföldön tartott befektetéseikkel összefüggésben külföldi társaságtól, pénzintézettől, brókertől, biztosító intézettől jövedelmet szereztek. Ez a kötelezettség nem függ attól, hogy ezt a bevételt Magyarországra behozták-e vagy sem. Ugyanis a magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Azonban érdemes arra is odafigyelni, ha a magánszemély év közben külföldi munkavégzés miatt külföldre költözött és külföldön is illetőséget szerzett, mert akkor nem zárható ki annak lehetősége, hogy év közben az illetősége külföldire változott, melynek következtében a külföldi illetőségű magánszemélynek csak a Magyarországról származó jövedelme után kell az adókötelezettséget Magyarországon teljesíteni.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X

Magyar munkaviszony megszűnését követően külföldön végzett munka (külföldi jogviszony)

Külföldi jogviszony alapján külföldön végzett tevékenység esetén sem szabad elfeledkezni arról, hogy egy magyar állampolgár a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai alapján magyar illetőséggel rendelkezik. Ezen szabály alól kivételt jelentenek azok a magyar állampolgárok, akik egyidejűleg más államnak is állampolgárai, és Magyarországon nem rendelkeznek lakó- vagy tartózkodási hellyel.

Annak a magyar állampolgárnak, aki a külföldi munkavégzés következményeként a fogadó országban külföldi illetőségűnek minősül, azon túl, hogy be kell szereznie a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolást, meg kell vizsgálnia, hogy a munkavégzés helyének országával van-e Magyarországnak kettős adózást elkerülő egyezménye. Amennyiben van, akkor az egyezmény szabályai szerint kell elbírálni, hogy a magánszemély milyen illetőséggel bír. Abban az esetben, ha nincs egyezmény azzal az országgal, ahol a magánszemély él és dolgozik, akkor a magyar állampolgár magyar illetőségű marad.

Amennyiben a magánszemély mindkét államban belföldi illetőséggel rendelkezik, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:

  • csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik;
  • amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
  • amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
  • amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amely államnak polgára;
  • amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Az illetőség hatása a bevallásra

Abban az esetben, ha a magánszemély egyezményes országban él és külföldi illetőségűvé válik, akkor különböző esetek fordulhatnak elő.

  • Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély egész évben külföldön tartózkodott és nem szerzett Magyarországon adóztatható jövedelmet, akkor még adóbevallást sem kell benyújtania.
  • Ha a külföldre költözését követően magyar forrású jövedelemmel nem rendelkezik, akkor az szja-bevallásában csak a magyar illetőség időszakában megszerzett jövedelmeket kell feltüntetnie.
  • Amennyiben külföldi illetőség időszaka alatt kapott olyan jövedelmet, például a befektetései után, mely részben Magyarországon adóztatható, akkor ezeket a jövedelmeket a bevallásban fel kell tüntetnie. Ugyanakkor, mivel külföldi illetőségűvé vált, a külföldön szerzett munkaviszonyból származó és befektetései után fizetett jövedelmeket már nem kell szerepeltetni az adóbevallásban, még tájékoztató adatként sem.
  • Amennyiben a magánszemélynek csak magyar munkaviszonyból származott jövedelme abban az időszakban, mielőtt külföldre költözött, akkor az adóbevallási tervezet kiegészítést nem igényel, a magánszemélynek még bevallást sem kell beadnia, ugyanis külföldi illetőségű személynek csak a Magyarországról származó jövedelmét kell az adóbevallásban feltüntetnie. Azaz nincs további teendő, a tervezet május 20-án véglegessé válik.

Abban az esetben, amikor a magánszemély magyar illetősége megmarad, azaz nem vált külföldi illetőségre, mert például csak november 1-jén költözött külföldre és a fogadó ország adóéven belül vizsgálja az illetőséget, vagy úgynevezett „expat rezsimnek” köszönhetően a magánszemélynek választási lehetősége van, hogy továbbra is külföldinek tekintsék, továbbá gyakran előfordul, hogy csak a kereső személy költözik külföldre, miközben a család Magyarországon él.

Ilyen esetekben a külföldön megkeresett és ott adóköteles jövedelmet attól függően kell bevallani Magyarországon jövedelemként, vagy csak tájékoztató adatként, hogy van-e az adott országgal egyezmény, és ha van, az egyezmény a kettős adózás elkerüléséről miként rendelkezik. Abban az esetben, ha az egyezmény mentesítést ír elő, akkor a külföldön adózott jövedelem forintra átszámított összegét csak tájékoztató adatként kell a bevallás 57. sorában feltüntetni, mint a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelmet. Míg, ha beszámításról rendelkezik, azaz a külföldön megfizetett adó beszámítására ad az egyezmény lehetőséget, akkor a bevételt a bevallás 16. sorában a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott, de a külföldön megfizetett adó beszámításával belföldön is adóköteles jövedelemként fel kell tüntetni, de a külföldön megfizetett adót, a 41. sorban legfeljebb a magyar adó erejéig le lehet vonni.

Ha nincs egyezmény, akkor az illetőség nem kérdés, miután az magyar marad. A külföldi munkáltatótól külföldi munkára kapott jövedelmet az adóbevallás 17. sorában – mint a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelmet – fel kell tüntetni még abban az esetben is, ha egész évben külföldön dolgozott az illető személy. A kettős adóztatást ebben az esetben is el kell kerülni. Ezt olyan módon szabályozza az Szja tv., hogy a külföldön ténylegesen és igazoltan megfizetett adót a 17. sorban szereplő jövedelem után be lehet számítani, de ez az összeg nem haladhatja meg a külföldön megfizetett adó 90%-át sem és az erre a jövedelemre számított adóalap 15%-át sem.

A témáról hosszú, részletes, példákkal kiegészített írást talál az Adózás/Számvitel 2019. áprilisi számában.