Mi számít bele és mi nem az alanyi áfamentesség értékhatárába?

Bonácz Zsolt adózás
Szerző: Bonácz Zsolt - adótanácsadó, adószakértő

Az Áfa tv. 324. § (1) bekezdésében foglalt két feltétel vizsgálatánál jelentőséggel bírhat, hogy az áfakörbe tartozó adózó 2018-ban teljesített-e olyan ügyletet, amelyet nem kell figyelembe venni az alanyi adómentesség felső értékhatárának vizsgálatánál.

Erre vonatkozó szabályt fogalmaz meg az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése, amely az alábbi ügyleteket említi:

1) az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésében felsorolt – közérdekű jellege miatt – adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások;

2) az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjaiban felsorolt – a tevékenység sajátos jellege miatt – adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, ha ezeket az adózó kiegészítő jelleggel folytatja;

3) az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása;

4) tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése;

5) tárgyi eszköznek nem minősülő új közlekedési eszköz értékesítése az EU más tagállamába;

6) tárgyi eszköznek nem minősülő beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, ha

  1. annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
  2. annak első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, illetve
  3. tudomásulvételi eljárás lefolytatására került sor, és annak hallgatással történő lezárása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy
  4. annak létesítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;

7) tárgyi eszköznek nem minősülő építési telek (telekrész) értékesítése.

Azonban nemcsak az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében említett ügyletek ellenértékét nem kell figyelembe venni az alanyi adómentesség felső értékhatárába, hanem a következőket sem:

  1. kapott előleg (akár pénzben, akár nem pénzbeli formában realizálták);
  2. külföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke;
  3. adójegyes dohánytermék értékesítésének ellenértéke;
  4. minden olyan gazdasági eseményből származó bevétel, amely nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének (pl. kártérítés, adóalapot nem képező támogatás stb.);
  5. az adóalany által beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértéke;
  6. adóköteles ingyenes termékértékesítés adóalapja (Áfa tv. 11-12. §);
  7. adóköteles ingyenes szolgáltatásnyújtás adóalapja (Áfa tv. 14. §).

Az a)–e) pontokban foglalt esetekben az adózó más személy részére nem teljesít belföldön termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, így nem keletkezik az értékbe figyelembe vehető ellenérték.

Az f) és g) esetben ingyenes ügyletről van szó, amelynél úgyszintén nem keletkezik ellenérték, amely beszámíthatna az alanyi adómentesség felső értékhatárába.

Az adóhatóság jogértelmezése szerint az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba nem számít bele a kapott előleg, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése az alanyi adómentesség felső értékhatárát a belföldön teljesített termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz rendeli.

Tehát az előleg összegét annak megszerzésének (átvételének, jóváírásának) időpontjában nem kell figyelembe venni az értékhatár számításánál. Amennyiben az előleg nem pénzbeni formában kerül teljesítésre, akkor a vagyoni előny megszerzésének időpontjában nem kell figyelembe venni az alanyi adómentesség értékhatáránál.

Az adóhatóság álláspontja szerint az értékhatár számításánál a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljes ellenértékét a teljesítés időpontjában kell figyelembe venni.


ALANYI ADÓMENTESSÉG 2019 (szakkönyv)

Tippek, trükkök, ötletek

Szerző: Bonácz Zsolt