Mikor vegyem ki az osztalékot? Jövőre megszűnik az eho, és szochót kell fizetni…

Horváthné Szabó Beáta adózás, osztalék

A szociális hozzájárulási adóról szóló új törvény szerint a 2019. január 1-jét követően megszerzett osztalék után az „elvárt” jövedelmet el nem érők tekintetében magasabb adót kell fizetni.

Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő, könyvvizsgáló

Az idei jogszabályi rendelkezések alapján a 2018. december 31-ig megszerzett osztalékjövedelem után 15% személyi jövedelemadót (szja) és 14% egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni. Az eho-kötelezettséget befolyásolja, hogy az osztalékban részesülő magánszemély milyen összegben fizetett más biztosítási jogviszonya alapján 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ugyanis az ehót csak addig kell megfizetni, amíg az összevonás alá eső jövedelmeken és a külön adózó jövedelmeken az előbbi egészségbiztosítási járulék és az eho együttes összege el nem éri a 450 000 forintot.

Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély pl. munkaviszonya vagy tagi jogviszonya alapján megszerzett összevonás alá eső jövedelméből legalább 6 418 571 forint alapján megfizette az egészségbiztosítási járulékokat, akkor az osztalék jogcímen felvett jövedelmét már 14% eho nem terhelte.

rendezveny
ADÓKONFERENCIA 2019 – konferencia
Art, Szja, Tao, Áfa, Tbj, Sztv
2 in 1: 2019. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások
Időpont: 2018. december 11., kedd
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Kovács Ferenc (okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, a MOKLASZ titkára), Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló), Egri-Retezi Katalin (könyvvizsgáló, adószakértő), Botka Erika (főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium), Dr. Csátaljay Zsuzsanna (adószakértő, adótanácsadó, jogász)

Abban az esetben, ha a tulajdonos csak 250 000 forintos havi jövedelem után fizetett járulékokat, (melynek éves összege 210 000 forint) akkor az osztalék címen kifizetett jövedelme után mindaddig 14% ehót kellett fizetnie, amíg az el nem érte a 450 000 forintot. Ez (450000-210000):14% = 1 714 286 forintos osztalék ágon kivett jövedelemnek felel meg.

2019-től a 15%-os szja mellett nem eho-, hanem szocho-fizetési kötelezettség keletkezik. Ez két módon is befolyásolja a kötelezettség összegét.

Egyrészt az osztalék után az adó mértéke nem 14%, hanem 19,5% lesz január 1-től. A kérdés csak az, hogy meddig, ugyanis amikor valóra válnak a szocho-csökkentés feltételei, akkor a 17,5%-os adó hatással lesz az adó összegére.

Ezen felül a jövedelemkorlát is változik. Idén a megfizetett járulékok és hozzájárulás összegére volt a minimum korlát, jövőre pedig a szocho alapját képező jövedelmekre. Ez azt jelenti, hogy jövőre mindaddig meg kell fizetni a szochót, ameddig a természetes személy jövedelmeinek összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Tekintettel arra, hogy a minimálbér jövő évi összege még a mai napon nem ismert, a jelenlegi 138 000 forintos jövedelemmel számolva ez 3 312 000 forintos jövedelemnek felel meg. Az előbbi 250 000 forintos rendszeres jövedelemmel rendelkező személy példájából kiindulva a kötelezettség a következőképpen alakul.

Éves jövedelem: 250 000 × 12 = 3 000 000 Ft

Ennek adója: 3 000 000 × 0,195 = 585 000 Ft

Az osztalék összege a példánál maradva 1 714 286 forint, de figyelemmel a korlátra, csak 312 000 forint után kell az adót megfizetni. Ez összességében

312 000 × 0,195 = 60 840

60 840 + 585 000 = 645 840

Ez az összeg ugyan magasabb, mint az idei korlát, amely 450 000 forint, de nem szabad elfelejteni, hogy idén is 19,5% szochót fizettünk az összevonás alá eső jövedelmeink után. Tehát nem lehet az értékeket ilyen módon összehasonlítani – a körtét az almával esete lenne.

Tapasztalatom szerint vannak olyan személyek, akik hajlamosak arra, hogy nem olvassák végig a törvény szövegét és úgy gondolják, ha januárban veszik fel az osztalékot, akkor azon teljes egészében „bebukják” az adót. Ez természetesen nem így van, ugyanis a törvény vége felé találunk egy olyan eljárási szabályt, melynek köszönhetően a jövedelmet szerző magánszemélynek lehetősége van, illetve lesz arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy várhatóan jövedelmeinek összege eléri az adófizetési határt. Szankció annyiban kapcsolódik ehhez, hogy amennyiben mégsem éri el, akkor az őt terhelő adót 6%-kal növelten kell az szja-bevallásban megfizetnie.

Mindezek alapján javaslom, hogy mielőtt idén közbenső mérleget készítenek, megszavazzák és kifizetik az osztalék összegét, végezzék el a szükséges számításokat, nehogy elhamarkodott döntést hozzanak.