Módosultak a kiküldetési költségek megtérítésére vonatkozó rendeletek, változik a fuvarozók adómentes napidíja 2016-tól

Karácsony Imréné bérszámfejtés, munkaügy

2016. január 1-jétől változik a fuvarozók, árukísérők belföldi és külföldi kiküldetésére tekintettel kapott bevételéből igazolás nélkül elszámolható költség mértéke, módosul a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet. A Magyar Közlöny 205. számában jelent meg a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyeknek adható napidíj-átalány mértékét is tartalmazza.

Szerző: Karácsony Imréné - partner, TMC First
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Cafetéria 2016 (szakkönyv), társszerző

A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azon költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, kiküldetési napidíj fizetését kötelezően nem írja elő.

Belföldi kiküldetés

Belföldi kiküldetés esetén a napidíj mértékére a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet kötelező előírást tartalmaz. Ennek értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra. A napidíj (egyszerűsített) számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.

Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

Nem számolható el napidíj,

  • ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el,
  • ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

Új előírás, hogy a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére az 500 Ft napidíj-átalány helyett adható napidíj-átalány 3000 Ft, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.

Új adómentesség a belföldi fuvarozásban résztvevők napidíjára

Belföldi kiküldetés esetén az Szja törvény módosítása szerint a jövő évtől igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül „a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza”.

Mindez azt jelenti, hogy ha a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad a belföldi fuvarozásban közreműködő magánszemélynek, a napidíj összegéből 3000 Ft adómentes, feltéve, ha a magánszemély kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket számol el, a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlát, illetve egyéni vállalkozóként ilyen kiadásokat nem számol el az adott úttal kapcsolatban.

Külföldi kiküldetés

A külföldi kiküldetéssel összefüggésben csak a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott, tartós külszolgálatot teljesítő munkavállalók, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetését szabályozza a 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet.

Más jogviszonyokban (pl. megbízás) a felek megállapodásától függ, melyikük milyen formában viseli a kiküldetés költségeit.

40 euróról 60 euróra nő a külföldi fuvarozásban résztvevők adómentes napidíja

A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás területén foglalkoztatottként, vagy egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató gépjárművezető, árukísérő magánszemély (nemzetközi fuvarozó) külföldi munkavégzésére tekintettel kapott napidíjából 2015. december 31-éig 40 eurónak megfelelő forintösszeg adómentes. Ez az értékhatár január 1-jétől napi 60 euróra változik [a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §]. Ezt az adómentes értékhatárt már a rendelet hatálybalépésének napján (2016. január 1-jén) folyamatban lévő kiküldetésekre is alkalmazni kell.

Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemély a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költséget nem számol el. Vagyis az említett összeg igazolás nélküli levonása a külföldi kiküldetési napidíjból a fuvarozók körében akkor választható, ha a kiküldött a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el. Ha ilyen költségeket elszámol, a külföldi kiküldetési napidíjból 30%, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ez a szabály vonatkozik minden más esetben külföldi kiküldetés esetén – ebben nem történt változás.

Nem változik, hogy a külföldi kiküldetés időtartamának az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt számít. Az időtartam megállapításához a fuvarozók esetében az országhatár átlépését kell alapul venni úgy, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat azzal, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Ha a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az előzőek szerinti időtartamok egybeszámítása. Az egybeszámítás során, ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint 2 óra, ez az időtartam is kiküldetésnek minősül. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.