Műemléki ingatlanok utáni értékcsökkenés a társasági adóban

Dr. Császár Zoltán társasági adó

Mivel a műemléki ingatlanok esetében speciálisan szabályozott ingatlantípusról van szó, érdemes áttekinteni az arra vonatkozó előírásokat, hogy műemléki ingatlan esetén van-e lehetőség értékcsökkenést érvényesíteni a társasági adóban. Kiindulópontunk a számviteli szabályozás.

Szerző: Dr. Császár Zoltán - adótanácsadó, Caesar Consulting

Az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján terv szerinti értékcsökkenés a tárgyi eszköz bekerülési értékének a hasznos élettartam végén várható maradványértéket meghaladó része után számolható el. Terv szerinti értékcsökkenést azon tárgyi eszközök esetében nem szabad elszámolni, amelyek értékükből a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke (különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan) évről évre nő. A Tao tv. 1. számú melléklet 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni. A Tao tv. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg.

A műemlék esetében a terv szerinti értékcsökkenés megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a használata során az ingatlan műszaki állapota, illetve értéke – különleges mivoltából adódóan – hogyan változik. Az épülethez kapcsolódó értékcsökkenési leírás meghatározásánál mérlegelni szükséges, hogy használata során a fizikai kopás mértéke, illetve különleges helyzetéből adódó eszmei értékének változása miként viszonyul egymáshoz. Ha a műemlék épület értéke növekszik (illetve nem csökken), úgy az Szt. szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Ugyanakkor a Tao törvény fentebb hivatkozott 7. § (1) bekezdés d) pontja és 1. számú melléklet 4. pontja épületeknél (ideértve a műemlék épületet is) lehetővé teszi az adóalap módosítását értékcsökkenés címén, függetlenül attól, hogy a számvitelben van-e lehetőség a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására. Amennyiben a műemlék ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban – rendeltetésétől, jellegétől függetlenül – épületként, építményként van feltüntetve és a számviteli nyilvántartásban is ennek megfelelően van nyilvántartva, akkor lehetőség van a Tao törvény szerinti értékcsökkenés elszámolására, amellyel a vállalkozás csökkentheti az adózás előtti eredményét.

A témáról részletesen az Adózás/Számvitel szaklap februári számában olvashat.

ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja

Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X