Öröm vagy üröm? A tao-változásokról

Egri-Retezi Katalin adózás, társasági adó
Szerző: Egri-Retezi Katalin - könyvvizsgáló, adószakértő

A 2019. évet érintő adószabályozás-változásban talán a legjelentősebben érintett a Tao törvény. Az első olvasás keltette benyomástól eltérően a módosulások többsége alapvetően kedvezően érinti a kkv-szektort. A változások egy része az EU-s irányelvek honi szabályozásba való átültetését (pl. kamatráfordítások érvényesíthetősége az adóalapnál), illetve a nemzetközi gyakorlatban bevált konstrukció (pl. csoportos adóalanyiság) bevezetését szolgálja. Javulnak az adóalap-kedvezmények igénybevételének feltételei, s némileg egyszerűsödik az adminisztráció. Mindazonáltal a változó szabályok megértése nem egyszerű feladat.

  1. július 26-ától a társasági adókedvezmények választás alapján, önellenőrzés útján történő érvényesítése lehetővé vált, ez azt jelenti, hogy nemcsak a bevallás benyújtásáig meghozott döntéssel lehetséges az adókedvezmények figyelembevétele.

További kedvező változások kerültek megfogalmazásra a bejelentett részesedés fogalmával és az adóalap-növelés szabályaival kapcsolatban:

  • egy adott társaságban, több időpontban újabb részesedés szerzésénél akkor is mód nyílik bejelentésre, ha a korábbiak esetében ezzel nem éltek;
  • átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a részesedésszerzést a jogutódban 2019-től nem kell újólag bejelenteni, ha azt az eredeti szerzés során már megtették;
  • átalakulás, egyesülés, szétválás nem szakítja meg az egyéves tartási kötelezettséget.

Energiahatékonyságot célzó beruházásoknál a kedvezményezett projektkör kibővül a számviteli törvény szerinti felújításokra is.

Szintén kedvező változás 2019. január 1-től a fejlesztési tartalék maximumának változása, mely a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik (de továbbra is az adózás előtti nyereség 50 százalékáig érvényesíthető).

rendezveny
ADÓKONFERENCIA 2019 – konferencia
Art, Szja, Tao, Áfa, Tbj, Sztv
2 in 1: 2019. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások
Időpont: 2018. december 11., kedd
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Kovács Ferenc (okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, a MOKLASZ titkára), Horváthné Szabó Beáta (adószakértő, könyvvizsgáló), Egri-Retezi Katalin (könyvvizsgáló, adószakértő), Botka Erika (főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium), Dr. Csátaljay Zsuzsanna (adószakértő, adótanácsadó, jogász)

A 2017-től érvényesíthető regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-csökkentő tételénél a legfeljebb 20 millió forint összegű limit vállalkozásonként értendő 2019. január 1-től, a befektetéseket a korlát számítása során nem kell összevonni.

kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményeknél a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel kapcsolatban a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója a megállapodásuk alapján megosztottan is érvényesíthetik a K+F-hez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

  1. január 1-től a Tao törvény szerinti munkahelyi óvoda üzemeltetési költségei is – a bölcsőde költségei mellett – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek.

A 2019. adóévtől bevezetésre kerül a csoportos társasági adóalanyiság, melyet kizárólag olyan belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások hozhatnak létre, amelyek között legalább 75%-os mértékű szavazati arányú többségi befolyás áll fenn. A csoportos társasági adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani az adóhatóság felé, mely jogvesztő határidő. Jóváhagyás esetén a csoportos társasági adóalanyiság 2019. január 1-jétől – visszamenőlegesen – jön létre.

A csoportos társasági adóalanyiság választásának előnyei:

  • a csoporttag vállalkozások mentesülnek a transzferár dokumentáció készítésének kötelezettségealól (csak a csoportos társasági adóalany szintjén kell teljesíteni), kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre, valamint
  • a csoporttag tárgyévi vesztesége törvényi keretek között felhasználható a csoportos adóalany adóalapjának csökkentésére.

Az említett előnyök miatt a csoportos adóalanyiság megfontolása érdemes lehet a kkv-szektorban is.

Szigorítást jelent az ellenőrzött külföldi társaságokra (a továbbiakban: ekt) vonatkozó korábbi szabályok módosítása:

  • nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól egy külföldi személy, ha valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett,
  • befektetői tevékenység nem lesz a Tao tv. alapján érdemi gazdasági tevékenység,
  • a kapcsolt vállalkozási kör kiterjesztésre került a 25%-ot elérő érdekeltségekre is az ellenőrzött külföldi társaság beazonosításakor: ellenőrzött külföldi társaság (külföldi személy), amely nem minősül belföldi illetőségű adózónak, és külföldi vállalkozónak, ha benne a Tao tv. szerinti adózó önállóan, vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt 50% feletti részesedési aránnyal/szavazati joggal rendelkezik (a kapcsolt vállalkozások kiválasztása során már a 25 %-ot elérő részesedéseket is figyelembe kell venni),
  • akkor lesz mentesülés az ellenőrzött külföldi társasággá minősítésénél, ha az adóévben kizárólag valódi jogügyletből/jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, és ezt az adózó igazolja, valamint akkor, ha
  • az ekt adózás előtti eredménye bizonyos értékhatárt el nem ér (meghatározásra került a nem kereskedelmi tevékenységek köre, valamint a működési költségek fogalma a vonatkozó limitek érvényesítéséhez),
  • az adóalap-növelő tételek köre kibővült az ekt nem valódi jogügyletéből/sorozatából származó adózott eredményével (olyan mértékben, amilyen mértékben az ekt-t Magyarországról irányítják.

A kkv-szektornak alapvetően kedvező változás, hogy 2019-től új előírás lép hatályba a korábbi alultőkésítési szabály helyett, mely az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez (EBITDA) köti. (A 2016. június 17. előtti finanszírozási szerződésekre választható a 2018. december 31-én hatályos alultőkésítési szabály is.)

Az adózás előtti eredményt növelő tétel lesz a nettó finanszírozási költségeknek az EBITDA 30%-a és 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része. Ezen magas limit lényegében azt is jelenti, hogy a társasági adóalanyok többségénél nem lesz e jogcímen adóalap-növelő tétel, az legfeljebb az összevont éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagjait érintheti.

Megszűnik 2019. január 1-től az előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsoló adókedvezmények lehetősége, utoljára 2018. december 31-ig lehet felajánlást tenni.

  1. január 1-től a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeirevonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

Összességében megállapítható, hogy ha a szabályváltozások feldolgozásán túljutottunk, azoknak inkább örülni lehet. Főként azután, ha a végrehajtás egyes reguláinak értelmezését is közzéteszik.