Problémák a mezőgazdasági őstermelők nyugdíja körül

Dr. Futó Gábor nyugdíj
Szerző: Dr. Futó Gábor - tb-szakértő, ügyvéd

Számos eset kapcsán derült fény arra, hogy amikor a mezőgazdasági őstermelő biztosítottként bejelentkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), az adóhatóság nem vizsgálja, hogy az őstermelő biztosítási jogviszonya valóban fennáll-e, és éveken keresztül fogadják a befizetett járulékokat. Ezekről a mezőgazdasági őstermelőkről a NAV adatot szolgáltat, biztosítottként és járulékfizetőként megjelölve őket. Az csak a nyugdíj iránti igény benyújtásakor derül ki az egyes nyugdíjbiztosítási szervek előtt, hogy a mezőgazdasági őstermelőre a biztosítás valójában nem terjedt ki, így járulékfizetésre sem lett volna lehetősége.

A Tbj. szerint az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, ha a korábban már megszerzett szolgálati ideje és az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig hátralevő idő együttesen eléri a húsz évet. A Tny. szerint ugyanis az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz az öregségi korhatár betöltéséig legalább 20 év szolgálati idő szükséges.

A NAV tehát a mezőgazdasági őstermelő járulékbevallása alapján leigazolja az adott időszakra vonatkozó biztosítási időt anélkül, hogy a biztosítási jogviszony létrejötte ténylegesen vizsgálat tárgyát képezte volna. A nyugdíjkérelem benyújtásakor azonban kiderül, hogy ez a 20 év szolgálati idő feltétel már hiányzott a járulékfizetés megkezdésének pillanatában is.

A Tbj. 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig hatályos 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pont és a (2) bekezdés szerinti jogviszonyokat – biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2019 (szakkönyv)

Járulékok, Nyilvántartás, Adatszolgáltatás, Nyugdíj, Szocho, Pénzbeli ellátások, Családtámogatás

Szerzők:  Farkasné Gondos Krisztina, Dr. Futó Gábor

A Tbj. hivatkozott rendelkezése 2008. január 1-jétől a következőképp módosult.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját;
  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat;
  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.

Őstermelői tevékenység folytatása esetén tehát a biztosítási jogviszony keletkezéséhez a fenti jogszabályi rendelkezés alapján 2007. évre vonatkozóan még nem, azonban 2008-tól már az is szükségeltetik, hogy az őstermelő rendelkezzen annyi szolgálati idővel, hogy a járulékfizetés megkezdésekor a nyugdíjkorhatára eléréséig a húsz év szolgálati időt megszerezhesse. Ellenkező esetben még akkor sem minősül őstermelőként biztosítottnak, ha egyébiránt erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette.

Mivel a NAV adatközlése során a biztosítási jogviszony fennállásának a kritériumait nem vizsgálja, így biztosításban töltött időként igazol olyan időszakokat is, amelyek egyébiránt a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősülnek annak.

Amennyiben tehát utóbb kiderül, hogy a mezőgazdasági őstermelő a biztosítási jogviszony megállapításához szükséges feltételeket a meglévő szolgálati ideje és a nyugdíjkorhatára betöltéséig hátralévő időtartam miatt nem tudja teljesíteni, a NAV igazolásától függetlenül a mezőgazdasági őstermelőként töltött időt később (vagyis soha) sem lehet a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként figyelembe venni.

A nyugdíjbiztosítási szerv ilyenkor kénytelen a Tbj. 41. § (6) bekezdése értelmében megkeresni a területileg illetékes állami adóhatóságot a biztosítási jogviszony Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján történő törlése érdekében.

Kétségtelen, hogy a NAV a járulékbevallást teljesítő mezőgazdasági őstermelők meglévő szolgálati idejét nem ismeri, így – azon eseteket kivéve, amikor az őstermelő életkora alapján még a nyugdíjkorhatárig több mint 20 éve van hátra – nem tudja vizsgálni, hogy a bevallás alapján az őstermelő ténylegesen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll-e.

A dolog további szépséghibája, hogy amikor a NAV a biztosítási jogviszonyt utóbb határozattal törli, a befizetett járulékokat (de a szociális hozzájárulási adót is) csak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti elévülési időn belül fizeti vissza. Így esetleg a mezőgazdasági őstermelő úgy fizetett járulékot, hogy nem kap érte semmit!

A probléma megoldása az lehetne, ha a NAV az első járulékok befogadása előtt legalább nyilatkoztatná a mezőgazdasági őstermelőt, hogy a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti biztosítási feltételnek valóban megfelel-e. Így legalábbis minimálisra lenne csökkenthető az olyan esetek száma, amikor a NAV olyan személyeket közöl biztosítottként a nyugdíjbiztosítási szervek felé, akikre valójában nem terjed ki a biztosítás. Mert bizony az ilyen adatszolgáltatások miatt a múltban és a jövőben is keletkezhettek, keletkezhetnek helytelen tartalmú közigazgatási határozatok. Aki például korábban (még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt) kérte a nyugdíjbiztosítási szervtől szolgálati idejének kimutatását (jelenleg hatósági bizonyítványon, korábban szolgálatiidő-elismerési kérelemben), s ebben a NAV adatszolgáltatása miatt a biztosítási időként feltüntetett mezőgazdasági őstermelői jogviszony is szerepel, ezt már később a nyugdíjigény iránti eljárásban nem lehet törölni (azaz be kell számítani szolgálati időként).

A Tny. 95. § (8) bekezdése szerint ugyanis a jogerős határozattal korábban megállapított szolgálati idő tartamát – ideértve a nők 40 évi jogosultsági idejének tartamát is – a nyugellátás megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére már nem módosíthatja.