A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai

Gottgeisl Rita bérszámfejtés, munkaügy

A személyi jövedelemadót érintő módosításokat már a 2015-ös év folyamán több jogszabályban megtette a jogalkotó. A változásokat együtt ismertetjük, kiemelve azokat, amelyeket már a 2015. évi adóbevallások során is alkalmazni lehet.

Szerző: Gottgeisl Rita - adószakértő, könyvvizsgáló, Adótanácsadók Egyesülete Nonprofit Tagozatának elnöke

A 2015. évi jogszabályi változások

A következő jogszabályok módosították a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.) az elmúlt évben:

1) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 2. § és 3. §

Itt szabályozzák azt, hogy ha egy pénzügyi intézményt felszámolnak, akkor ez az esemény a magánszemély számára nem keletkeztethet adókötelezettséget.

A magánszemély számára nem okozhat adófizetési kötelezettséget visszamenőlegesen sem az, ha egy pénzügyi intézmény felszámolás miatt megszűnik, és ennek a folyamatnak az eredményeként a magánszemély jogviszonya is megszűnik az intézménnyel. Ide tartozik az az eset, amikor a magánszemély a korábbi években jogszerűen alkalmazta az adó feletti rendelkezési jogát, de a felszámolás miatt már nem tud megfelelni a követelményeknek. Ekkor sem kell azonban visszafizetnie az igénybevett kedvezményt. Ugyancsak nincs helye adókötelezettség megállapításának, ha a felszámolás során a magánszemélyt kárrendezés címén illeti meg kifizetés [Szja tv. 7. § (1d)].

Ez a törvény határozta meg azt is, hogy amennyiben a pénzügyi intézmény felszámolása miatt a magánszemély adóról történő rendelkezését nem lehet nyugdíj-előtakarékossági számlára utalni, akkor a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára történik az átutalás.

A változások 2015. július 7-én hatályba léptek.

Ez a szabályozás már a 2015. évi felszámolások során is alkalmazható, azonban csak 2015. november 28-tól hatályos, mert a 2015. évi CLXXXVII. törvény léptette életbe.

2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 111. §

Ez a jogszabályi változás határozza meg, hogy a magáncsőd új jogintézményének bevezetése során egyes jövedelmek adómentességet élveznek.

Az ingó vagyontárgy átruházásából nem kell jövedelmet megállapítani, ha ezt a jövedelmet a magánszemély teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja bírósági adósságrendezési egyezség, adósságtörlesztési határozat vagy bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás keretében. Amennyiben a bevételt csak részben fordítja a magánszemély a tartozások megfizetésére, az a jövedelem minősül ingóság értékesítéséből származó jövedelemnek, amely a teljes bevételből a tartozások megfizetésére fordított rész arányában megmarad. [Szja tv. 58. § (9a)]

Hasonló módon kell eljárni ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása esetén is, ha annak bevételét a magánszemély az adósságrendezésre fordítja akár részben, akár teljes egészében. [Szja tv. 59. § (8)]

Egyéb indokkal adómentes bevételnek minősül a természetes személyek adósságrendezési eljárásában (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.29 pont):

  • az elengedett követelés, ami bírósági eljárásban, vagy bíróságon kívüli eljárásban adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy egyezségben válik elengedett követeléssé;
  • az a követelés, amit nem kell megfizetni az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, vagy mentesítő határozat alapján;
  • a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben vagy a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban megállapított adósságrendezési kötelezettség teljesítéséhez kapott támogatás, amennyiben azt települési önkormányzat, munkáltató, közhasznú szervezet vagy egyházi jogi személy nyújtja. Az adómentesség feltétele még, hogy a juttatás egy naptári évben nem érheti el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

Ezek a változások 2015. szeptember 1-jén léptek hatályba.

Nézzünk egy példát arra, amikor nem teljes egészében fordítja az adósság rendezésére a kapott bevételt a magánszemély:

  • a bevétel 5000 ezer Ft,
  • a költség 1000 ezer Ft,
  • a jövedelem 4000 ezer Ft, ami jelen esetben azonos az adó alapjával;
  • adósságrendezésre kifizetve 2500 ezer Ft, ami a bevétel 50%-a;
  • így a korrigált adóalap 2000 ezer Ft, ami a 4000 ezer Ft 50%-a.
Nonprofit szervezetek működése, számvitele és adózása 2016
Működés, Számvitel, Adózás – Civil törvény a gyakorlatban
Szerzők:
Gottgeisl Rita (adószakértő, könyvvizsgáló, Adótanácsadók Egyesülete Nonprofit Tagozatának elnöke), Láng Noémi (adótanácsadó, könyvvizsgáló)

3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLI. törvény

A 2015. évre szóló adótörvény-változások 2016. január 1-jétől már a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatként írták elő az eltartottak adóazonosító jelét. Ennek határidejét tolja ki 2017. január 1-jére ez a jogszabály. Ezzel együtt előírja, hogy a 25 év alatti, adóazonosító jellel nem rendelkező állampolgárok adóazonosító jelét az adóhatóság hivatalból fogja megállapítani, ideértve a 2005. december 31-e után született gyermekek adóazonosító jelét is. Így az eltartottak adóazonosító jelét 2016-ban mindenki meg fogja kapni.

2016-ban a családi kedvezményhez megtett nyilatkozatokban az eltartottak vagy a kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének hiányában a magánszemély természetes azonosító adatait és lakcímét kell megadni. [Szja tv. 84/ZS. §. (5)]

Ez a változás a kihirdetést követő naptól, azaz 2015. szeptember 8-ától hatályos.

4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 64−75. § 

Az 1. pontban ismertetett eljáráshoz kapcsolódva a pénzügyi intézmény fogalma kerül meghatározásra. A törvény szempontjából pénzügyi intézménynek minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (2013. évi CCXXXVII. tv.) szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (2007. évi CXXXVIII. tv.) szerinti befektetési vállalkozás. (Szja tv. 3. §. 100. pont)

Az egyéb indokkal adómentes bevételek között felsorolt, a pénzügyi intézmény által elengedett követelések köre kibővült a pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedéséből származó bevétellel (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.21 pontja). Ezt az előírást a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni (Szja tv. 88. §).

Ugyancsak az egyéb indokkal adómentes bevételek között került felsorolásra, és válik emiatt adómentessé a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap 2014. évi pályázati programjának keretében magánszemélyeknek a pályázat alapján elnyert támogatások keretében történő kifizetés, függetlenül annak időpontjától. (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.31 pontja)

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása lehetővé teszi új típusú MRP szervezet létrehozását. A változtatást követően kialakítható javadalmazási politika keretében a munkavállalók közvetlenül érdekeltséget szerezhetnek a munkáltató eredményességének javításában. Az ennek során megszerezhető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan a következő szja-előírások változtak:

  • Az adómentes bevételek között szabályozza a törvény, hogy nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként, a szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. [Szja tv. 7. §. (1e)]
  • Az ebben az MRP programban résztvevők úgy juthatnak jövedelemhez, hogy a tagi részesedésük bevonásra kerül. Ezt az Szja tv. a vállalkozásból kivont jövedelemként határozza meg. Az MRP szervezet vagyonából a tagi részesedés bevonása során a résztvevő által megszerezett bevétel a magánszemély jövedelme lesz. Amennyiben a tagi részesedéshez kapcsolódóan ellenértéket kellett fizetni, akkor a jövedelem megállapítása során a bevételt csökkenti a magánszemély által a tagi részesedés bevonásáig megfizetett érték, maximum a bevétel összegéig. [Szja tv. 68. §. (6)]
  • Lehetőség van arra, hogy az előbb említett ellenértéket a tagi részesedés bevonásakor, az azért fizetett összegből levonva számítsák be. Ekkor a beszámított összeget nem lehet sem bevételként, sem az annak érdekében kifizetett ellenértékként figyelembe venni. A programban résztvevő halálakor az örököst a jövedelem kivonásakor a résztvevővel azonos jogok illetik meg. [Szja tv. 68. §. (6)]
  • Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték sem, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként kapta. Erről az MRP szervezet az adóévet követően január 31-ig adatot szolgáltat az adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás keretében résztvevőnként kell megadni a tagi részesedés bevonása során átadott összes részvény átadás napi együttes szokásos piaci értékét, és ha a részvényátadás feltétele ellenérték megfizetése, akkor a résztvevő által megfizetett összeget. [Szja tv. 77/A. § (2)]

Ezek a változások a kihirdetést követő napon, 2015. november 28-án léptek hatályba.

A 2016. január 1-jétől hatályba lépő változások

A 2016. január 1-től életbe lépő változásokat együttesen ismertetjük.

Ezek a 4) pontban említett törvény személyi jövedelemadót érintő további változásai [2015. évi CLXXXVII. tv. 146. § (2)] és az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény személyi jövedelemadót érintő módosításai. Ez utóbbi törvényt ugyan már 2015. június 24-én kihirdették, de az előírásai csak 2016. január 1-jétől lépnek hatályba.

Az adókulcs változása

A 2016. évre vonatkozó legnagyobb változás, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15% lett a 2015. december 31-ig érvényes 16% helyett. [Szja tv. 8. § (1)]

A 15%-os adókulcs a 2016. január 1. utáni időszakra szóló jövedelmek esetén alkalmazandó. A munkaviszonyból származó, 2016. január 10-ig kifizetésre kerülő jövedelmek adóját még a 2015. évi 16%-os szja-kulccsal kell számítani. A jövedelemadó kulcsának változása más jelentős változásokat is hoz az egyes jövedelmek adójának számítása során.

Vannak azonban változatlan értékek:

  • az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapját terhelő adó továbbra is 500 millió forintig 10%, 500 millió forint felett pedig 19% marad [Szja tv. 49/B § (9)];
  • a tartós befektetési szerződés keretében lekötött összeg hároméves lekötési időszakot követően alkalmazandó kedvezményes adókulcsa 10%.

A tartós befektetéseknél a hároméves lekötési időszak előtti megszakítás esetén az adó az általános 15% lesz. [Szja tv. 67/B § (5) c]

Az adókulcsváltozás hatással van a családi kedvezményre és az első házasok kedvezményére is.

A családi kedvezmény változásai

A családi kedvezményt adóalap-kedvezményként határozza meg a jogszabály. Ezért, amikor az adókulcs 1%-kal csökken, akkor az adókedvezmény is csökkent volna, változatlan adóalap-kedvezmény esetén. Ehhez kapcsolódóan azonban módosították az adóalap-kedvezmény mértékét az alábbiak szerint [Szja tv. 29/A. § (2)]:

gyermekek száma 2015. évi adóalap-kedvezmény/hó adókedvezmény

fő/hó

2016. évi adóalap-kedvezmény/hó adókedvezmény

fő/hó

1 62 500 Ft 10 000 Ft 66 670 Ft 10 000 Ft
2 62 500 Ft 10 000 Ft 83 330 Ft 12 500 Ft
3 206 250 Ft 33 000 Ft 220 000 Ft 33 000 Ft

 

Már ebből a táblázatból is jól látható, hogy az adóalap-kedvezmény váltása mellett 2016-ra a kétgyermekes családok adóalap-kedvezménye magasabb lett az egygyermekes családoknál igénybe vehető adóalap-kedvezménynél. Ezt a változást már a 2015-re elfogadott törvénymódosítás tartalmazta, igaz csak 2016-os hatálybalépéssel.

Két eltartott esetén:

A kétgyermekes családok adókedvezménye 2016 és 2019 között emelkedni fog. Az adóalap-kedvezményt fokozatosan terjesztik ki, minden évben egyenlő részletben fog nőni. A teljes bevezetést követően a két gyermeket ellátó család gyermekenként a 2015. évi  62 500 Ft adóalap-kedvezmény helyett 133 330 Ft adóalap-kedvezményt fog kapni.

adóév adóalap-kedvezmény/hó adókedvezmény/fő/hó változás/fő/hó
2015 62 500 Ft 10 000 Ft n. a.
2016 83 330 Ft 12 500 Ft 2500 Ft
2017 100 000 Ft 15 000 Ft 5000 Ft
2018 116 670 Ft 17 500 Ft 7500 Ft
2019 133 330 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft

 

A családi kedvezmény érvényesítésének feltételei:

  • írásbeli nyilatkozat az adóbevalláshoz, adóelőleg-levonáshoz
  • a jogosultság jogcíméről,
  • a megosztás/közös érvényesítés választásáról,
  • az eltartottak adóazonosító jele (2016. december 31-ét követően megtett nyilatkozatoknál),
  • jogosultsági hónap,
  • a másik fél adóazonosító jele.

Új kötelező adatként került be az eltartottak adóazonosító jele, amit először a 2017. januári adóelőlegnél, de már a 2016. évi adóelszámolásnál (adóbevallásnál) is kell alkalmazni. A 3.1 fejezet 3. pontjában leírtak szerint az adóazonosító jelet az adóhatóság hivatalból fogja előállítani és megküldeni.

A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) 7. § (1) a) pontja szerint a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. 2016. január elsejétől kibővült azon személyek köre, akik családi pótlékra jogosultak. Ide tartozik a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, azaz életvitelszerűen együtt él:

  • és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER),
  • vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a kérelem benyújtását egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

A családi járulékkedvezmény igénybevételének szabályozása nem változik. Az igénybe vett járulékkedvezmény visszaszámításának (az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti értékkel elosztott részével) osztószáma 667%-ra változott a 2015-ben alkalmazott 625%-ról.

rendezveny
(MŰKÖDÉS, SZÁMVITEL, ADÓZÁS)
Időpont: 2016. június 13., hétfő, 10.00–16.00
Előadó: Gottgeisl Rita (könyvvizsgáló, adószakértő, Adótanácsadók Egyesülete Nonprofit Tagozatának elnöke)
Könyvelők: 6 kredit, Könyvvizsgálók: 1 kredit

Az első házasok adóalap-kedvezménye

A kedvezmény igénybevételénél nincsen változás.

Továbbra is azok jogosultak rá, akik 2015. január 1-jét követően kötnek házasságot, és legalább az egyik házastársnak ez az első házassága.

Ami változott, az az adóalap csökkentésének mértéke. Ez 33 335 forintra nőtt [Szja tv. 29/C. § (3)] a 2015. évi 31 250 forintról. A kedvezményalap változása miatt az adókedvezmény az szja-kulcs csökkentése után is 5000 forint lesz havonta.

A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapig jár. A jogosultság azonban a 24 hónapon belül is megszűnik, ha ez alatt az idő alatt felbomlik a házasság.

A kedvezmény megszűnik abban az esetben is, ha a házasságkötést követően a házaspár családi kedvezményre válik jogosulttá magzat vagy gyermek után. Így például, ha a házasságkötés a magzat 91. napját követően történik, akkor a házasságkötéskor már járó magzati kedvezmény az első házasok kedvezményével együtt megilleti a családot mindaddig, amíg a gyermek megszületik. Ettől kezdve viszont már csak a gyermek utáni kedvezményt kaphatják, az első házasok kedvezményét nem vehetik igénybe. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a házasságkötést követően lesz várandós az újdonsült feleség, mert e magzati kedvezményre jogosultsági hónaptól (beleértve ezt a hónapot is), már nem illeti meg az új házasok kedvezménye a családot.

Összefoglalva:

Első házasok kedvezménye
házasságkötés előtt járt magzati kedvezmény megilleti a házaspárt, amíg a gyermek megszületik
házasságkötés előtt járt a gyermek utáni kedvezmény 24 hónapig illeti meg, vagy amíg újabb magzat

jogán nem keletkezik jogosultság családi kedvezményre

 

A kedvezményt a házastársak már az adóelőlegnél is igénybe vehetik, amennyiben közösen teszik meg nyilatkozatukat, melyben egymás adóazonosító jelét is feltüntetik. Az adóelőlegnél megtett nyilatkozattól eltérően van lehetőség arra, hogy az év végi adóbevallásban más megosztásról nyilatkozzon a házaspár. Fontos ügyelni arra, hogy a házastársak kötelezettsége lesz, hogy a megváltozott helyzetről 15 napon belül nyilatkozzanak a kifizetőjük felé.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások

Nincs változás sem a juttatások tartalmában, sem az adóalapnál alkalmazandó szorzószámokban. Az adó mértékének változása eredményezi az adóteher változását.

béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatás
juttatás alapja 119% 119%
szja 15% 15%
eho 14% 27%
összes teher 34,51% 49,98%
2015. évi teher volt 35,70% 51,17%
változás 1,19% 1,19%

 

Alapvetően nem változott a juttatások tartalma, az egyedileg adható juttatások értékhatára, az éves keretösszeg nagysága és megoszlása:

  • az éves keretösszeg évi 450 000 forint;
  • az éves keretösszegen belül kedvezményes adózással 200 000 forint/év értékig adható minden juttatás;
  • a 450 000 forint/év összegig csak a SZÉP-kártyára történő juttatás maradt kedvezményes adózású.

Tehát, ha valaki kizárólag SZÉP-kártya juttatásban részesül, akkor ő teljes egészében kihasználhatja a kedvezményes adózási lehetőségeket:

  • szálláshelyre  225 000 Ft/év
  • szabadidőre    75 000 Ft/év
  • vendéglátásra   150 000 Ft/év
  • összesen   450 000 Ft/év

Az egyes értékhatár feletti juttatások már ún. egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, és mint ilyenek már a magasabb adózás alá esnek. Ide tartozik az, amikor az adott juttatásra vonatkozó egyedi értékhatárt lépik túl, és az is, amikor az éves keretet lépi túl a juttatás értéke.

Továbbra is értékhatár átlépése esetén már a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell figyelembe venni, a megnövekedett eho-kötelezettséget erre a hónapra kell bevallani és befizetni. Munkaviszony megszűnése esetén arányosítani kell az éves értékhatárt, és ha túllépés történt, akkor a kilépés hónapjának kötelezettségeként kell a közterhet megállapítani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnése a munkavállaló halála miatt következett be.

Az adómérték változásának hatása a külön adózó jövedelmeknél

Az adómérték változása hatással van a külön adózó jövedelmeknél az adóalap számításánál alkalmazandó szorzószámokra is.

Az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték adójának megállapításánál a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz az adó alapja. [Szja tv. 64/A. § (7)]

A nem pénzben kapott kamatjövedelmeknél, amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a szokásos piaci érték 1,18-szorosa, amennyiben egészségügyi hozzájárulás is van, akkor 1,27-szerese. [Szja tv. 65. § (1) c]

A kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásánál az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. [Szja tv. 72. § (2)]

A települési önkormányzatnak történő lakásbérbeadás esetén, ha annak hasznosítása nem a feltételül szabott célra történik, akkor a bérleti díj 1,18-szorosa lesz az adó alapja. [Szja tv. 74/A § (5)]

A nem pénzben kapott nyeremények esetén az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. [Szja tv. 76. § (3)]

A kamatjövedelmeknél csak akkor lehetséges a 15%-os adókulcs alkalmazása, ha a kamatfizetés időszaka 2016. január 1. utáni. Amennyiben az időszak elkülönítése a juttató nyilvántartásából nem állapítható meg, akkor a kamatszámítás 2016. január 1-je utáni naptári napjai alapján kell arányosítani. [Szja tv. 84/G. § (5a)]

A magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe visszatérő magánszemélyeknél a visszalépés során tagi kifizetésként megkapott összeget nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál. [Szja tv. 7. § (1) jc]

Ha az állami rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tag ezt a tagi kifizetést önkéntes nyugdíjpénztárba fizeti be, akkor a visszalépés évének adóbevallásában, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő adó terhére az átutalt összeg 20%-áról, maximum 300 000 forintról rendelkezhet, az egyéb ilyen jogosultságai mellett. [Szja tv. 44/E § (1)]

E két utóbbi rendelkezést a 2015. január 1-jét követően megkapott jövedelmekre is lehet alkalmazni. [Szja tv. 85. § (2)]

Ingó vagyontárgyak értékesítése esetén nem kell megfizetni az éves szinten összesített adó 30 000 forintot meg nem haladó részét. Azaz a 200 000 forint jövedelemre jutó adót nem kell megfizetni. [Szja tv. 58. § (7)]

Ingó vagyontárgyak értékesítésének minősül a vadon gyűjtött termékek és termények magánszemély általi értékesítése. Kivéve, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként és/vagy őstermelőként végzi ezt a tevékenységet. Ide tartozik a gyógynövények, fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga begyűjtése és felvásárlónak történő értékesítése. Az adó a bevétel 25%-a, amit a kifizetéskor a felvásárló számol ki és von le, valamint a saját bevallásában vallja be mint magánszemélyhez nem köthető kötelezettséget. A felvásárló állítja ki a vételi jegyet két példányban, ami tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a felvásárolt termék megnevezését, mennyiségét, az ellenértékét és a levont adót. Az egyik példány a magánszemélyé, a másik példányt a kifizetőnek kell megőriznie az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig. [Szja tv. 58. § (10a)]

Mezőgazdasági őstermelők

A kedvezményes értékesítési körbe tartozó mezőgazdasági őstermelői termékek köre kibővült a 4401 vámtarifaszámba tartozó termékkörből a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifával, faforgáccsal, fűrészporral és fahulladékkal (Szja tv. 6. sz. melléklet II. 24. pont). Ezt a rendelkezést a 2015. január 1. után keletkezett bevételekre lehet alkalmazni (Szja tv. 85. §).

Nemzeti Tehetség Program

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes bevételek köre kiegészült a Nemzeti Tehetség Program keretében pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíjak adómentességével (SZJA tv. 1. sz. melléklet 4.29 pont). Ezt az előírást a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet már alkalmazni [SZJA tv. 85. § (2)].

A személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos változások

Bevallási nyilatkozat (Szja tv. 12/A. §)

A munkáltatói adómegállapítás és a saját magunk által elkészített bevallás mellett 2016-ban, a 2015. évi jövedelmek bevallására már alkalmazható a bevallási nyilatkozat [Szja tv. 86. § (2)].

A bevallási nyilatkozatot a munkáltató felé kell megtenni 2016. január 31-ig. A határidő elmulasztása jogvesztő, azaz ezen időpont után már nem választható ez a lehetőség. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.

A munkáltató adatot szolgáltat azokról, akik bevallási nyilatkozatot tettek a 1608-as bevallásában 2016. február 12-ig.

Ebben az esetben nem minősül munkáltatónak a társas vállalkozás, így a személyesen közreműködő tag nem tehet bevallási nyilatkozatot.

A bevallási nyilatkozatot akkor teheti meg a magánszemély, ha

  • az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól kapott belföldön adóköteles jövedelmet;
  • nem kapott kamatjövedelmet, osztalékjövedelmet;
  • nem ért el ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forint feletti jövedelmet;
  • nem kapott önkéntes biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt;
  • a tételes költségelszámolást nem alkalmazza, kivéve a 10% költséghányadot;
  • adóalap-kedvezményt, adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőlegnél sem érvényesített;
  • adóról nem rendelkezik önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosító felé;
  • egyéb okból sem köteles önadózóként adóbevallást tenni.

A bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyek adóját az adóhatóság állapítja meg az adóévet követően május 20-ig, a munkáltatók által beadott adóbevallások alapján. Az adó megállapításáról külön értesítést a magánszemélynek az adóhatóság nem küld. Határozathozatalra akkor kerül sor, ha a rendelkezésre álló adatokból az került megállapításra, hogy a munkáltató az adóelőleg összegét nem jól állapította meg, és emiatt a magánszemélynél adókülönbözet keletkezett.

A 2015. évi jövedelmekről még lehet adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallást tenni adóhatósági közreműködéssel, de ezeket a bevallási lehetőségeket a 2016. évi jövedelmek bevallása során már nem lehet alkalmazni, mert hatályon kívül kerültek [Szja tv. 86 § (1)].

Árufuvarozás és személyszállítás

A belföldi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély számára, a hat órát meghaladó kiküldetés esetén adható napidíjátalány 3000 forint. Ekkor nincs lehetőség a napi 500 forintos napidíjat adni, valamint a kiküldetés többletköltségeire tekintettel egyéb juttatást sem. [437/2015 (XII. 28.) Korm. rend. 5. §]

Ez a juttatás igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, mert az Szja tv. 3. számú mellékletében szereplő igazolás nélkül elszámolható költségek köre kiegészült.

Engedélyhez kötött belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. (Szja tv. 3. sz. melléklet II. 3. pont)

A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek számára napi 60 euró értékre nőtt az igazolás nélkül elszámolható költség (285/2011 (XII. 22) Korm. rend. 1. §). Ezt az előírást a január 1-jén folyamatban lévő kiküldetéseknél is alkalmazni kell.

Végezetül megemlítjük, hogy átvezetésre került az Szja tv.-ben több helyen a megszűnt társadalombiztosítási járulék helyett a szociális hozzájárulási adó kifejezés.