A támogatások elnyerésének rögös útja – a kkv.-minősítés

Ávár Mónika Egri István Iván Egri-Retezi Katalin Egyéb , ,

Jegyzetünk témájául a kkv.-minősítés bizonyítását választottuk, mivel ez számos esetben nem egyszerű, különösen a bonyolultabb és/vagy gyakran változó struktúrájú cégcsoportoknál. A kkv.-besorolással kapcsolatos felelősség végső soron a pályázót terheli. A szabályok kellő mélységű ismerete és megértése nélkül kkv.-knak járó támogatásokra nem lehet sikerrel pályázni. A helytelen minősítés a támogatás visszafizettetésén túl egyéb komoly szankciókkal járhat.

Szerző: Egri-Retezi Katalin - könyvvizsgáló, adószakértő

A vállalkozások méret szerinti besorolásának főbb szabályait a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv tv.) rögzíti.

Az Európai Unió 2014–2020-as támogatási ciklusa nemrég indult, a pályázatok zöménél még a kiírás sem történt meg, nemhogy a szerződéskötés és a teljesítéselszámolás. Ezért is véltük különösen aktuálisnak az Állami és európai uniós támogatások elszámolása című könyvünk kiadását.

rendezveny
SZJA, ÁFA, TAO, ART, HELYI ADÓK, TBJ, EHO, EVA, KATA, KIVA
Időpont: 2016. december 19., hétfő
Előadó: Gottgeisl Rita  (adószakértő, könyvvizsgáló, Adótanácsadók Egyesülete Nonprofit Tagozat elnöke)

A támogatások megszerzéséhez szükséges méretminősítés legfontosabb lépései (csak a gyakran tévesen végrehajtott lépésekre térünk ki részletesebben):

1. A vállalkozástípusok minősítése kapcsolódási viszonylataik szerint

  1. Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül az alábbiak alapján partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.
  2. Partnervállalkozás az, amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen<
    • a tulajdoni részesedése,
    • a jegyzett tőkéje vagy
    • a szavazati joga

    legalább 25%, de kevesebb, mint 50%.

  3. Kapcsolódó vállalkozás a 651/2014/EUbizottsági rendelet I. melléklet cikk (3) bekezdéssel egyezően, azon tagállami illetőségű cégcsoport, amelyet alkotó vállalkozások kapcsolatát a következők jellemzik.

Kapcsolódó vállalkozások azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll

  1. a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;
  2. a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
  3. a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy a társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
  4. a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.
  5. Közösen fellépő természetes személyek uralta vállalkozás az, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül a fenti kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. [Kkv tv. 19. § (4)] Az „ugyanazon érintett piac” azt jelenti, hogy például közösen fellépő magánszemélyeknek – két testvérnek – van két építőipari tevékenységgel foglalkozó cége.

A „szomszédos piac” ugyanezen személyek esetében tetten érhető, ha például egy építőanyag kereskedő és egy építőipari kivitelező vállalkozásuk van. Értelmezésünk szerint tehát a magánszemélyek uralta cégcsoport adatait csak akkor kell összevonni, ha a vállalkozások azonos piacon vagy szomszédos piacon tevékenykednek. Van olyan nézet is, amely szerint az a–d) pontok szerinti relációk esetében is csak akkor kell a vállalkozások adatait összevontan minősíteni, ha azok ugyanazon az érintett vagy szomszédos piacon működnek. Ez az álláspont azonban szerintünk nem vezethető le a jogi szabályozásból.

Megjegyzendő, hogy nem tekinthetők kapcsolódó feleknek azon cégek sem, amelyek az állammal vagy egy önkormányzattal való közvetlen kapcsolatuk miatt lennének ilyennek minősíthetők.

2. A vállalkozás méretének meghatározása a tulajdoni/szavazati arányok és a csoportot alkotó cégek egyedi beszámolójának mutatói alapján, példákkal illusztrálva  

  1. B vállalkozás minősítése az alábbi adatok alapján (konszolidáció hiányában). „A” 40% tulajdonosi aránnyal rendelkezik „B”-ben, és „B” 25%-kal „C”-ben. „B” a kedvezményezett.
      A B C
    Foglalkoztatottak 30 fő 150 fő 80 fő
    Árbevétel 7 M € 40 M € 20 M €
    Mérlegfőösszeg 6 M € 30 M € 18 M €

    B vállalkozás adatainak meghatározása: A × 40% + B × 100% + C × 25%

      B vállalkozás összesített adatai
    Foglalkoztatottak A váll. 30 × 40% + B váll. + C váll. 80 × 25% azaz, 12 + 150 + 20 = 182 fő
    Árbevétel A váll. 7 × 40% + B váll. + C váll. 20 × 25% azaz, 2,8 + 40 + 5 = 47,8 M €
    Mérlegfőösszeg A váll. 6 × 40% + B váll. + C váll. 18 × 25% azaz, 2,4 + 30 + 4,5 = 36,9 M €

    B vállalkozás besorolása: KÖZÉPVÁLLALKOZÁS

    Magyarázat: Ha a vizsgált vállalkozás, „B” és a vele kapcsolatban lévő más vállalkozások szavazati joga minimum 25%, de kisebb, mint 50%, akkor „B” vállalkozás létszám-, árbevétel- és mérlegadatához a partnervállalkozások adatait arányosan kell hozzáadni.

  2. B vállalkozás minősítése az alábbi adatok alapján (konszolidált beszámoló hiányában). „D” tulajdoni aránya „A”-ban 60, „A”-nak „B”-ben 40, „B”-nek „C”-ben 25%.
      A B C D
    Foglalkoztatottak 30 fő 150 fő 80 fő 60 fő
    Árbevétel 7 M € 40 M € 20 M € 9 M €
    Mérlegfőösszeg 6 M € 30 M € 18 M € 18 M €

    B vállalkozás adatainak meghatározása: B × 100% + (A+ D) × 40% + C × 25%

      B vállalkozás összesített adatai
    Foglalkoztatottak (30 + 60) × 0,4 = 36 + 150 + 20 = 206 fő
    Árbevétel (7 + 9) × 0,4 = 6,4 + 40 + 5 = 51,4 M €
    Mérlegfőösszeg (6 + 8) × 0,4 = 5,6 + 30 + 4,5 = 40,1 M €

    B vállalkozás besorolása: KÖZÉPVÁLLALKOZÁS

    Magyarázat: „D” vállalkozás kapcsolt viszonyban áll „A”-val, „A” vállalkozás partneri viszonyban áll „B”-vel, és „B” szintén partneri viszonyban áll „C”-vel. „D” kapcsolt vállalkozás adatait – az „A” vállalkozásban lévő 50% feletti szavazati joga miatt – 100%-ban hozzá kell adni „A” vállalkozás adataihoz, és az így összesített adat 40%-át, valamint „C” partnervállalkozás (25%-os) arányosított adatait kell a vizsgált vállalkozás adataihoz adni.

  3. B vállalkozás méretének meghatározása az alábbi tulajdoni/szavazati arányok és az egyedi beszámolók szerinti mutatók alapján. „D” tulajdoni aránya „A”-ban 30, „A”-nak „B”-ben 40, „B”-nek „C”-ben 25%. 
      A B C D
    Foglalkoztatottak 30 fő 150 fő 80 fő 60 fő
    Árbevétel 7 M € 40 M € 20 M € 9 M €
    Mérlegfőösszeg 6 M € 30 M € 18 M € 18 M €

    B vállalkozás adatainak meghatározása: A × 40% + B × 100% + C × 25%

      B vállalkozás összesített adatai
    Foglalkoztatottak 12 + 150 + 20 = 182 fő
    Árbevétel 2,8 + 40 + 5 = 47,8 M €
    Mérlegfőösszeg 2,4 + 30 + 4,5 = 36,9 M €

    B vállalkozás besorolása: KÖZÉPVÁLLALKOZÁS

    Magyarázat: Mivel „D” vállalkozás az „A” vállalkozásban csak 30%-os szavazati joggal rendelkezik, azaz nincs döntő befolyása rá, nem kell „A” vállalkozás adataiba beszámítani. Ezért a vizsgált „B” vállalkozás adataihoz csak az „A”(40%) és a „C” (25%) vállalkozás arányosított adatait kell hozzáadni.

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÉS SZÖVETKEZETEK ÁTALAKULÁSA 2016
Jogi háttér – Számvitel – Adózás (Ptk. alapján)
Szerzők:
Egri-Retezi Katalin, Egri István Iván

3. Az egy csoportba tartozó vállalkozások beszámolóadatainak összegezési módja

A Kkv tv. a méret szerinti minősítéshez a vállalatcsoporti adatok összeszámítását írja elő a következők szerint.

  1. Főszabály alapján azelőzőekben megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló szerint kell meghatározni.
  2. A kkv.-minősítés megszerzéséhez vagy elvesztéséhez két egymást követő év azonos méretminősítése szükséges, és a státuszváltozás az ezt követő évben következik be. Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy a pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban is túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
  3. Önálló vállalkozás esetében aminősítést kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
  4. Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, az adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni, összesíteni.
  5. Amennyiben a partnervállalkozást a konszolidációba nem vonják be, a partnervállalkozások összesítése során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni (keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni).

A kkv.-minősítéshez a kapcsolódó vállalkozások adatait vagy egyszerű összeadással, vagy a cégcsoportra vonatkozóan elkészített konszolidált éves beszámoló alapján kell megállapítani.

Milyen időszaki beszámolók adatait kell alapul venni a méret szerinti besoroláshoz?

A 3. a) pontban megfogalmazott szabály szerint a kkv.-minősítésnél első körben az utolsó év beszámolójának adatait kell értékelni, az után az azt megelőző évét. Igen ám, de a Kkv tv. nem határozza meg, hogy mihez képest kell számítani az utolsó beszámolót, a pályázat beadásának vagy elnyerésének az időpontjához. A támogatási jogban alapvetés, hogy a közvetlenül nyújtott kedvezményt a megítélésekor kell megszerzettnek tekinteni. A 800/2008/EU bizottsági rendelet preambulumának 36. bekezdése is kétségtelenül kinyilvánítja ezt.

A vállalkozások kkv.-minősítésénél alkalmazott mutatószámok

A vállalkozások méret szerinti típusokba történő besorolásának paramétereit a következő táblázatban foglaltuk össze.

Kkv.-kategória Átlagos statisztikai létszám Értékesítés nettó árbevétele legfeljebb Mérlegfőösszeg legfeljebb
Mikrovállalkozás 10 fő alatt 2 millió eurónak megfelelő forint 2 millió eurónak megfelelő forint
Kisvállalkozás 50 fő alatt 10 millió eurónak megfelelő forint 10 millió eurónak megfelelő forint
Középvállalkozás 250 fő alatt 50 millió eurónak megfelelő forint 43 millió eurónak megfelelő forint

 

A fenti táblázatot úgy kell értelmezni, hogy már önmagában a létszámlimit túllépése esetén kizárt az alacsonyabb szintű minősítés. Ha a létszámkorláton belül van, a vállalkozásnak elég az árbevétel- vagy a mérlegfőösszeg-értékhatár egyikét teljesíteni.

Nem minősül kkv.-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Összefoglaló tanulságként feltehetjük a kérdést, hogy egyszerű-e a kkv.-minősítés bizonyítása. Válaszunk az, hogy csak abban az esetben, ha önálló vállalkozásról vagy olyan kedvezményezettről van szó, amely egyszerűbb, időben nem gyakran változó cégcsoporthoz tartozik.