Üzletág-értékesítés: megváltozott számviteli szabályok (2.)

Dr. Andor Ágnes számvitel

2018-ig számos gyakorlati kérdést vetett fel az üzletág-átruházás számviteli elszámolása az üzletágat átruházó (eladó) fél oldalán.

Szerző: Dr. Andor Ágnes - közgazdász, jogász

Elszámolás az üzletágat átruházó fél oldalán

Az üzletágat átruházó gazdálkodó kivezeti a könyvekből az üzletág részeként átadott eszközöket a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségekkel. A korábbi szabályzás alapján ekkor az értékesítés nettó árbevételeként kellett elszámolni az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. Az eszközök és a hozzájuk tartozó kötelezettségek könyv szerinti értékét az adott eszközszámlához tartozó ráfordítás számlára kellett kivezetni (például tárgyi eszközök esetén egyéb ráfordításként). A piaci értékig elszámolt kapott vételár az adott eszközcsoporthoz tartozó bevételként jelent meg (például tárgyi eszközök esetében egyéb bevételként, készleteknél értékesítés nettó árbevételeként), a piaci érték felett kapott vételár pedig értékesítés nettó árbevételeként.

A jogalkotó felismerte, hogy az üzletág átruházása gazdasági és pénzügyi értelemben is egy tranzakciónak minősül, a szerződő felek egy ügyletként kezelik az átruházást. Ebből következően az üzletág átruházásának elszámolását a számviteli törvénynek is egy tranzakcióként kell kezelnie. Mivel az üzletág átruházások eseti jellegűek, ezért nem tartoznak a rendszeres tevékenységbe (üzletmenetbe). A törvénymódosítás nyomán az üzletág-átruházás tranzakciójának eredményét az egyéb eredményben kell elszámolni. Az elszámolás nettó módon történik, azaz a tranzakció nettó nyeresége az egyéb bevételek közé kerül, míg fordított esetben a nettó veszteség az egyéb ráfordítások közé.

Az elszámolás során meg kell határozni a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékének különbözetét. Ezt az összeget kell összehasonlítani az üzletág-átruházásért kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeggel. Az ügylet nettó nyereségét (nyereségjellegű különbözetét) az egyéb bevételek között kell elszámolni [Szt. 77. § (3) bek. p) pont]. Az ügylet nettó vesztesége (veszteségjellegű különbözete) az egyéb ráfordítások közé kerül [Szt. 81. § (2) bek. q) pont]. Az új szabályozás megkönnyíti az üzletágat értékesítő fél elszámolását, hiszen az eladónak így már nem feladata az átadott üzletág egyes elemei piaci értékének meghatározása.

EKÁER KÉZIKÖNYV 2019 (szakkönyv)

EKÁER és ÁFA az aktuális jogszabályok tükrében

Szerzők:  Dr. Sztankó Dániel

A módosítással párhuzamosan hatályon kívül helyezésre került a számviteli törvény azon előírása, amely szerint az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni. A számviteli változásokkal együtt módosításra került a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása is az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő társaságok számára. Az eddig hatályos szabályozás szerint a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a helyi iparűzési adó alapját megnövelte az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – az átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéke. Figyelemmel arra, hogy a törvénymódosítás a számviteli törvényt úgy változtatta meg, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetén sem tartozik az árbevételbe ez az összeg, a helyi adótörvény említett bevételnövelő tételére sincs szükség, ezért azt hatályon kívül helyezték.

Új előírásként a kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág-értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban. [Szt. 92. § (4) bek.]

Az üzletág értékesítésének újraszabályozott számviteli elszámolását először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A gazdálkodó döntése alapján az új előírásokat már a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.