Vagyonkezelő alapítvánnyal bővül a magyarországi családi vagyonkezelés

Kalocsai Zsolt családi vállalat

Hiánypótló jogintézmény kerül bevezetésre Magyarországon, amennyiben az Országgyűlés a nemrég beterjesztett vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt elfogadja. Az eddig jellemzően német nyelvterületeken alkalmazott vagyonkezelői konstrukció a családi magánvagyonok generációkon történő átörökítését, megóvását, fenntartását szolgálja. (A cikk az RSM Hungary oldalán jelent meg először, 2019. február 19-én: www.rsm.hu)

Szerző: Kalocsai Zsolt - elnök-vezérigazgató, partner, RSM Hungary

Az elmúlt hetekben a vagyonkezelő alapítvány, mint jogintézmény a Corvinus Egyetemmel, illetve a felsőoktatás esetleges finanszírozási struktúraváltásával kapcsolatosan merült fel, így várható volt, hogy a vonatkozó jogszabály hamarosan beterjesztésre kerül. A vagyonkezelő alapítvány alkalmazási köre ennél lényegesen szélesebb, hiszen a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység finanszírozására, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartására és működtetésére is alkalmas. Ezen közérdekű célok mellett azonban a családi vagyonkezelés lehet az a terület, ahol a bizalmi vagyonkezelés mellett, egy annál talán lényegesen szélesebb körben alkalmazott vagyonmegóvási-, strukturálási megoldás kerül bevezetésre.

Mekkora tőkével alapítható vagyonkezelő alapítvány?

A vagyonkezelő alapítványt létesítéséhez az alapítvány javára 600 millió forintnak megfelelő vagyont (tőkeminimum) kell rendelkezésre bocsátani, azonban ez nem csak készpénz, hanem akár ingó vagy ingatlan vagyontárgy is lehet. Az üzletrészek, vállalati részesedések alapítvány részére történő rendelkezésre bocsátása is lehetséges, azonban ezek értékelésére várhatóan szükség lesz, így azok piaci értékének megállapításához szakember bevonása válhat szükségessé. Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételéhez a tőkeminimumnak megfelelő vagyont rendelkezésre kell bocsátani, azonban ennél lényegesen magasabb vagyonnal is alapítható a vagyonkezelő alapítvány.

A vagyonkezelő alapítvány személyi feltételei

A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább 5 fő természetes személyből álló kuratórium látja el, ezen kívül kötelező felügyelőbizottság kijelölése, valamint állandó könyvvizsgáló megválasztása. Opcionálisan az alapító további garanciális elemként vagyonellenőrt jelölhet ki, azonban a megválasztása nem kötelező.

Vagyonkezelő alapítvány alapítása, szabályozása

A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, a bírósági nyilvántartásba vételnél kötelező a jogi képviselő alkalmazása. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit, továbbá külföldi mintára mellékelhető a befektetési szabályzat. A befektetési szabályzat elkészítése az alapításkor a jogszabálytervezet szerint nem kötelező, ugyanakkor mindenképpen javasolt, hiszen a befektetési portfolió meghatározása, annak kockázatkezelési mechanizmusa, valamint a befektetésekkel kapcsolatos döntési módok rögzítése a kuratórium számra kötelező érvénnyel bír. Amennyiben az alapításkor a befektetési szabályzat nem kerül elkészítésre, akkor a 6 hónap áll rendelkezésre ennek kialakítására, amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá.

EKÁER KÉZIKÖNYV 2019 (szakkönyv)

EKÁER és ÁFA az aktuális jogszabályok tükrében

Szerzők:  Dr. Sztankó Dániel

Kedvezményezett részére kifizetés, a vagyonkezelő alapítvány megszűnése

Az alapító meghatározhatja az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, ami alá a vagyonkezelő alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez az értékhatár 600 millió forintnál, azaz a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Új elem a vagyonkezelő alapítványok esetében, hogy a kedvezményezett részére történő kifizetés, juttatás arányosan csökkenthető, amennyiben az alapítvány vagyona a tőkeminimumot vagy az alapító által rögzített értéket nem éri el. A vagyonkezelő alapítvány megszűnik, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét.

A vagyonkezelő alapítvány adózása, a kifizetések adózása

Egyelőre az adózási részletszabályok még hiányoznak, azonban fontos kérdés, hogy a vagyonkezelő alapítványokat a jogalkotó fel kívánja-e bizonyos kedvezményekkel ruházni vagy az alapítványok un. adósemlegesen fognak működni, hasonlóan a bizalmi vagyonkezelés rendszeréhez? A bizalmi vagyonkezelés is alkalmas – bizonyos esetekben – transzparens adótervezésre, azonban a vagyonkezelő alapítványok célja elsődlegesen nem az adótervezés, hanem sokkal inkább a generációkon átívelő vagyonmegőrzés lesz.

Mennyire jellemző a vagyonkezelő alapítványok alkalmazása Európában?

A kérdésre a rövid válasz: német nyelvterületeken kifejezetten jellemző! Sőt Ausztriában a nálunk is ismert leggazdagabbakat tartalmazó listák majdnem megegyeznek a legvagyonosabb alapítványokkal, hiszen a vagyonos családok mögött jellemzően egy-egy magánalapítvány áll a háttérben. Németországban 2013 év végére a magánalapítványok száma meghaladta a 20 ezret, számuk azóta is növekszik. A legismertebb nevek közül – a teljesség igénye nélkül – érdemes megemlíteni a Bosch családot, a Schwarzkopf családot, vagy éppen a Pappas családot, amely Magyarországon a gépjármű-forgalmazás területéről lehet ismert.

Magyarországi jövőkép

A beterjesztett jogszabály elfogadását, valamint a hiányzó részletszabályok megalkotását követően lehet teljes képet alkotni arról, hogy a rendszerváltozás óta felhalmozott családi vagyonok, illetve vállalatok megóvását, fenntartását mennyire szolgálja az új jogintézmény. Azonban az eddig megismert keretrendszer alapján azt lehet mondani, hogy talán az egyik legjobban és legrugalmasabban alkalmazható eszköz van formálódóban, amely a családi vagyontervezésen is túlmutat.