A behajthatatlan követelések áfatartalmával kapcsolatos adóalap-csökkentés témaköre két okból is nagyon aktuális.
Egyrészt 2020-tól úgy változik az áfatörvény, hogy bizonyos szűk körben lehetővé teszi a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentést.
A téma másik aktualitását az adja, hogy a közelmúltban hozta meg az Európai Bíróság (EUB) abban a magyar vonatkozású behajthatatlansági áfaügyben a végzését, amelyben jómagam az ügyfél (a Porr Kft.) adótanácsadójával együtt szakértőként közreműködtem. Miután a sajtó megjelenések kapcsán közismert lett a döntés – legalábbis annak lényege –, sokan úgy gondolják, hogy most már nincs kérdés, egyszerű az eljárás. De ez közel sincs így, bele lehet ugyanis futni rengeteg buktatóba, amely az eljárás sikerét meghiúsítja, sőt még esetleges szankcióval is sújthatnak minket.
Mi most a teendő?
Először is be kell tudnunk sorolni a követeléseket aszerint, hogy azok valóban behajthatatlannak minősülnek, aminél nem tudjuk a számviteli törvény fogalmát használni, hanem speciálisan a közösségi jog alapulvételével tudjuk ezt megtenni. Nehézség, hogy a közösségi jog alapvetően tagállami hatáskörbe utalja a behajthatatlan követelés feltétel-rendszerének kidolgozását, azonban Magyarországon jelenleg még nincs ilyen szabály, így feltétel-rendszer sincs. Tehát saját magunknak kell a saját felelősségünkre megállapítani, hogy a követelés valóban behajthatatlannak minősül az áfa szempontjából. Ha nem megfelelően végezzük el a minősítést, a NAV bírsággal sújthat.
Második teendőnk időrendiségükben besorolnunk a követeléseket. Véleményünk szerint 4 csoportba lehet sorolni a követeléseket, aszerint, hogy milyen lehetőségeink vannak az adóalap csökkentésére, illetve vannak-e egyáltalán lehetőségeink.
A követelések első csoportjába a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú követelések tartoznak. Ezekre a követelésekre – amennyiben megfelel az adott követelés a 2020-tól hatályos áfatörvény szigorú feltételeinek – a 2020-tól hatályos szabályozás alapján 2020. január 1-jétől önellenőrzés kezdeményezhető és ennek keretében alkalmazható az adóalap-csökkentés, persze csak akkor, ha a behajthatatlanság törvényben szereplő szigorú feltételei fennállnak. Ha a szigorú áfatörvényi feltételek nem teljesülnek, akkor jövő évi benyújtás esetén minimális esély van az adóalap-csökkentés érvényesítésére, ha azonban még idén nyújtjuk be az igényt, lényegesen nagyobb az esélyünk, természetesen, ha ismerjük a megfelelő eljárást.
A második csoportba azok a követelések tartoznak, amelyek 2016 előtti teljesítési időpontúak, azonban még elévülési időn belüliek. Itt még idén közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással egy speciális eljárás során nyílhat lehetőségünk az adóalap-csökkentésre.
A harmadik csoportba azok a követelések tartoznak, amelyeknél a teljesítési időpont már elévült, azonban a behajthatatlanná válás időpontja még nem. Ezeknél az eljárásoknál van a legkisebb esély az áfa-visszatéríttetésre, azonban ha kellően felkészültek vagyunk, és fel tudunk sorakoztatni megfelelő érveket, egyáltalán nem lehetetlen, hiszen ne felejtsük el, hogy a Porr-ügyben is a követelésünk már elévült. Ehhez kell azonban a legnagyobb tudás és tapasztalat, itt rengeteg buktató és nehézség merül fel.
A negyedik csoportba azok a követelések tartoznak, ahol már nemcsak a teljesítési időpont, hanem a behajthatatlanná válás időpontja is elévült. Ezeknél a követeléseknél valószínűleg nem tudunk már visszatérítési igénnyel élni.
Nézzük meg most azt, hogy milyen eljárás keretében van lehetőség a behajthatatlan követelés áfatartalmának visszaigénylésére! Ez kulcskérdés, ugyanis ha fenn is áll elméletileg az igényünk, ha nem a megfelelő formában érvényesítjük, akkor elutasítja azt az adóhatóság.
Ez első ránézésre könnyű kérdésnek tűnik, azonban korántsem az, illetve követeléscsoportonként eltérő az eljárás.
A témáról részletes, kifejtő, esettanulmányokkal és bírósági esetekkel kiegészített cikksorozatot olvashat az Adózás/Számvitel szaklapban.
ADÓKONFERENCIA 2020 – konferencia
Adóeljárás, Szja, Tao, Áfa, Tbj., Sztv. – 2 in 1: 2020. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások