A szeptember nem tartozik adóadminisztrációs szempontból a legizgalmasabb hónapok közé, az állami adóhatóság helyett ilyenkor inkább az önkormányzati (helyi) adóhatóság felé fennálló évközi fizetési kötelezettségekre kell koncentrálni. Ennek apropóján foglalkozunk a kisadózó vállalkozások tételes adója és a helyi iparűzési adózás összefüggéseivel.
„Kell egy könyvelő”
Sikeresen átment a vállalkozni vágyó emberek irányába a gazdasági kormányzat és a marketingesek üzenete, miszerint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adózási mód szerinti vállalkozás a gyakorlatban matematikai alapműveleti feladat, amelynek adminisztratív tennivalóját tulajdonképpen egy számolótábla vagy egy megfelelően beállított számlázóprogram is el tudja végezni. Ez igaz lehet az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó nyilatkozat és adatszolgáltatás, illetőleg a megszerzett bevételről, a 40 százalékos mértékű adóról és a más adóalanytól a naptári évben megszerzett 1 millió forintot meghaladó bevételről szóló nyilatkozatra, adatszolgáltatásra, adóbevallásra (kata éves adóbevallás) és az annak alapját képező bevételi nyilvántartásra, számlaösszesítő analitikára.
Egy informatikai megoldás azonban általában nem végzi el az adózó bejelentkeztetését a helyi adóhatósághoz. Márpedig a katás vállalkozások esetében nem érdemes ezt az apró, adminisztratív, az elektronikus közigazgatás keretében elvégezhető mozzanatot elhanyagolni – hiszen százezrek múlhatnak rajta.
ADÓZÁS + SZÁMVITEL 2019 – konferencia
Szja, Tao, Áfa, Art, Hipa, Tbj, Kata, Kiva + Sztv, Pmt, Immateriális javak, tárgyi eszközök
Mennyi az annyi – a szabályok
Miért százezrek? Azért, mert az éves szinten akár 650 ezer – illetve főfoglalkozás mellett végzett vállalkozási tevékenység esetén 350 ezer – forintban megálló adókötelezettség csak akkor igaz, ha az állami adóhatóság mellett a helyi adóhatóság is „katásként” tartja nyilván az adózót. Míg azonban a webes ügysegéddel történő vállalkozásindítással, illetve a cégbejegyzési kérelem ügyvéd általi benyújtásával az állami adóhatóság képbe kerül az adózó kisadózó vállalkozások tételes adója iránti választását illetően, a helyi adóhatóságnak a bejelentkezéskor külön kell szólni arról, hogy az adózó döntése alapján a katások számára elérhető speciális szabály szerint kíván adózni.
Az általános szabály azt mondja, hogy a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a kiindulópont a nettó árbevétel, melyet csökkenteni tudunk bizonyos tételekkel – tehát az adófizetési kötelezettség függ a bevétel nagyságától, és az adóalapot a könyvelésben rendelkezésre álló adatokból kell levezetni az éves adóbevallásban.
Legrégibb hatályban lévő adótörvényünk, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. § (3) bekezdése tételes adózási lehetőséget kínál a katásoknak, ezt azonban döntéshez, majd bejelentéshez köti: a speciális szabály nem az adófizetési kötelezettséget, hanem az adóalap összegét rögzíti fixen (ennek még lesz jelentősége) 2,5 millió forintban, önkormányzatonként, nem egész évben fennálló kisadózói minőség esetén időarányosítást engedve naptári napok szerint. Az adózó döntését a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóság felé, az önkormányzat által rendszeresített (vagy a közös önkormányzati portálon elérhető) bejelentkezési, változásbejelentési űrlapon. Mivel a jogszabály szövege alapján döntés szerinti és bejelentéshez kötött a speciális szabály alkalmazhatósága, a határidő elmulasztása után nem lehet pótolni a tárgyévre vonatkozó bejelentkezést.