Az adójogszabályok évközi, illetve jövő évtől hatályos változásait tartalmazó, a tavaszi-nyári ülésszakban elfogadott ún. „nyári” adócsomag az idei évben nem csupán egyetlen vaskos salátatörvény – ahogy az a korábbi években jellemző volt –, hanem szerkezetileg még bonyolultabb: több jogszabályból tevődik ugyanis össze.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)
1. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése miatti változás
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése következtében 2019. július 1-jétől emelkedik a főállású kisadózót megillető társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások számításának alapja. Havi 50 000 forint tételes adó fizetése esetén a biztosított főállású kisadózót megillető ellátások számításának alapja havi 94 400 forintról 98 100 forintra emelkedett, a havi 75 000 forintos, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig havi 158 400 forintról 164 000 forintra emelkedett.
2. A tételes adó alóli mentesség szabályainak változásai
A kisadózó után fizetendő tételes adó alóli mentességet megalapozó körülmények 2020. január 1-jétől kiegészülnek egy újfajta egészségbiztosítási pénzbeli ellátással, az örökbefogadói díjjal. Ez az új típusú ellátás a két év feletti gyermeket örökbefogadó szülőknek jelent segítséget, mert ennek révén az örökbefogadás utáni, kezdeti időszakban otthon tudnak maradni a gyermekkel, hiszen igénybe tudnak venni egy, a gyermekgondozási díjnak megfelelő ellátást. Az örökbefogadói díj feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a gyermekgondozási díjjal, időtartama a csecsemőgondozási díjnak megfelelően 168 nap.
A jövő évtől kezdve tehát nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében örökbefogadói díjban részesül.
Kisvállalati adó (kiva)
2019-től a kisvállalati adóalanyiság – egyebek mellett – megszűnik abban az esetben is, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy finanszírozási költségei meghaladnak egy bizonyos szintet. A módosítás nyomán (amely 2019. augusztus 23-án lép hatályba) az említett rendelkezések bekerülnek a kisvállalati adóalanyiság hatálya alá történő bejelentkezést kizáró okok közé, tehát ezt követően már a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezésnél is vizsgálni kell, hogy az említett körülmények nem állnak-e fenn. Ez azt jelenti, hogy az adózó – az egyéb feltételek teljesítése mellett – akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik, illetve ha azon összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
2020. január 1-jétől a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken.
2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalékbevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont is) az osztalékot ne számolja el ráfordításként az adózás előtti eredmény terhére. Ezzel összhangban az adóelőleg-megállapítási szabályok is módosításra kerülnek. Szintén pontosító szabály 2020-tól, hogy a kapott (járó) osztalék összegénél – ami kisvállalati adóalapot csökkentő tétel – nem lehet figyelembe venni a külföldi megfizetett (fizetendő) adót (az említett módosítás ugyancsak megjelenik az adóelőleg-szabályozásnál is).
A témáról bővebben az Adózás/Számvitel című lapban olvashat.
Évközi adóváltozások + KIVA 2019-2020 – konferencia
Változások az adójogszabályokban, 2019. évközi és 2020. évi módosítások + Amit a kiváról mindenkinek tudni érdemes