A Tbj. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki 2019. január 1-jétől a biztosítás az Mt. szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas dolgozókra.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Tbj. 5. § (1) a) pontjában említett – nem az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban álló – nyugdíjas személyek (pl. nyugdíjas közalkalmazott) vagy más jogviszonyban munkát végző (pl. megbízási jogviszonyban munkát végző nyugdíjas személy) társadalombiztosítási jogállását nem érinti majd a módosítás, ahogy nem változik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók jogállása sem.
Velük kapcsolatban változatlanok maradnak az eddig előírások, csak a munkaviszonyos nyugdíjasok tekintetében áll elő teljesen új helyzet.
Ez utóbbiak munkabérét nem terheli egyéni járulék, sőt nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást sem fizetni. (Ezzel a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek bizonyos tekintetben elveszítik a jelentőségüket.)
A munkaviszonyban álló nyugdíjas keresőképtelensége esetén eddig sem részesülhetett táppénzben, de 2019-től megszűnik a baleseti ellátásra való jogosultsága is, így üzemi baleset esetén baleseti táppénz sem illeti meg. Emellett (először a 2019. év vonatkozásában) nem jár számukra a Tny. 22/A. szakasza szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem.
Ugyanakkor a nyugdíjas munkavállaló e jogviszonyból származó keresete nem fog beleszámítani a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B. szakasza szerinti kereseti korlátba, hiszen nem képezi nyugdíjjárulék alapját. Ez a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok számára kifejezetten kedvező változás.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a biztosítás alól csak az a munkaviszonyban álló személy mentesül, aki sajátjogú nyugdíjas, tehát a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők társadalombiztosítási jogállása nem módosul. A nyugellátás folyósításának az esetleges szünetelése – a sajátjogú nyugdíjas fogalmának [Tbj. 4. § f) pontjának egy 3. alponttal történő kiegészítésének köszönhetően] – nem befolyásolja a nyugdíjas dolgozó jogállását. (Ahogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozóét sem.)
A változás kapcsán a nyugdíjas társas vállalkozók várhatóan törekedni fognak a munkaviszonyban történő közreműködésre (ügyvezetői teendő munkaszerződés alapján történő ellátására), hiszen ebben az esetben 15 százalékos közteher (személyi jövedelemadó) mellett, bármilyen összegű jövedelmet kivehetnek.
Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó munkaviszonyban is áll, akkor az Mt. szerinti munkaviszonya – annak ellenére, hogy abban a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát – a jövő évtől nem mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. [Tbj. 37/A. f) pontja]
Kérdésként merülhet fel, hogy azok esetében, akik biztosítási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, kell-e ezt a változást a T1041-es bejelentőn közölni. Erre vonatkozóan nem tartalmaz külön előírást a jogszabály, amiből jelen állás szerint az következik, hogy igen.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2019 (szakkönyv)
Járulékok, Nyilvántartás, Adatszolgáltatás, Nyugdíj, Szocho, Pénzbeli ellátások, Családtámogatás
Szerzők: Farkasné Gondos Krisztina, Dr. Futó Gábor