Termékimportnak az általános forgalmi adó alkalmazásában olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása minősül, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve (áfatörvény – a továbbiakban: Áfa tv. – 24. §). Fontos kisegítő szabály, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.
A termékimport sajátossága, hogy az áfafizetési kötelezettség független az adóalanyiságtól. Az áfa hatálya alá tartozik a terméknek harmadik országból belföldre történő behozatala (bejuttatása), bármilyen termékről és bárki általi behozatalról legyen szó. Ez természetesen még belföldi szabad forgalomba helyezés esetén sem azt jelenti, hogy minden esetben tényleges áfafizetési kötelezettséggel jár a termékimport, hiszen a törvény mentesség alá tartozó eseteket is ismer. Ezekről a későbbiekben még szólunk.
A termékimport további jellemzője, hogy – ellentétben a termékexporttal – nem minden esetben jár együtt termékértékesítéssel, tehát például tulajdonváltással. Ha a termék harmadik országból belföldre bejut és szabad forgalomba is kerül, akkor az az áfában már önmagában adóztatható tényállás még akkor is, ha a termék nem cserél tulajdonost [Áfa tv. 2. § c) pont, 24. §]. Nagyon fontos, hogy az import megvalósulásának az sem akadálya, ha az eladó nem harmadik országbeli, hanem más tagállambeli adóalany.
Lényeges, hogy amennyiben a harmadik országban beszerzett termék nem kerül belföldre, úgy termékimport címén belföldön nem keletkezik adókötelezettség, még akkor sem, ha belföldi adóalanyokról van szó. Ha fizikailag nem lép határt a termék, akkor sem termékimport, sem termékértékesítés címén nem adóköteles az ügylet belföldön, függetlenül attól, hogy esetleg a vevő importáló lenne akkor, ha a termék belföldre belépne.
FUVAROZÁS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÁFÁJA 2019 – konferencia
Jelentős változások 2019. január 1-jétől
Példával szemléltetve, ha két magyar adóalany harmadik országban elad egy gépet, amely nem kerül belföldre, magyar hozzáadottérték-adót nem kell fizetni sem az értékesítés után, sem termékimport jogcímén, de még az sem magyar áfás ügylet, ha a vevő ezt a járművet külföldön továbbadja.
Bár a köznyelv gyakran összemossa a két fogalmat, a termékimport és a Közösségen belüli beszerzés eltérő eseteket fed le. Az import a következő alapvető elemeiben különbözik a Közösségen belüli termékbeszerzéstől:
- A termék harmadik országból kerül be belföldre, míg közösségi beszerzésnél másik tagállamból.
- Termékimport akkor is megvalósul, ha nem történik beszerzés (vásárlás), hanem tulajdonváltás nélkül hozzák be a terméket. A Közösségen belüli termékbeszerzés alapeseténél azonban főszabály szerint szükséges a termékértékesítés, ami csak speciális feltételek esetén valósul meg tulajdonváltás nélkül saját termék mozgatásaként.
- Termékimport esetében nincs jelentősége az eladó illetve a vevő adóalanyiságának, nem feltétel, hogy csak harmadik országbeli lehet az eladó, míg közösségi beszerzésnél az eladó csak közösségi adóalany lehet.
- Nemcsak az ellenérték fejében történő beszerzés, hanem az ingyenes szerzés is importnak minősül, ha a terméket harmadik országból behozzák és szabad forgalomba helyezik, ugyanakkor Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adókötelezettség, ha a más tagállambeli adóalanytól ingyenesen kapott termék került be belföldre.
- A terméknek harmadik országból belföldre történő bejuttatása önmagában nem alapozza meg a termékimportot, csak abban az esetben, ha belföldön kérik a termék szabad forgalomba helyezését. Közösségen belüli termékbeszerzésnél azonban nem szükséges semmilyen további aktus, a belföldre más tagállamból bekerült termék az értékesítéssel együtt járó behozatal révén önmagában adókötelezettséget keletkeztető tényállás.