A 2017. január 1-jén hatályba lépő adóváltozások jelentős könnyítést jelenthetnek azoknak a munkáltatóknak, amelyek kénytelenek gondoskodni a munkahelyük szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik lakhatásának támogatásáról.
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Cafetéria 2016 (szakkönyv), társszerző
A jelenleg hatályos személyi jövedelemadó szabályok
A jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) a lakásbérlet munkáltatói támogatását nem kedvezményezi. Mindössze a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő ingyenes vagy kedvezményes elszállásolás adómentes, miközben a törvény a szolgálati lakás fogalmát nem határozza meg, munkásszállásnak pedig a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshelyet tekint, amely lakóhelyiségenként egynél több, munkahelyének településén lakóhellyel nem rendelkező munkavállaló elhelyezésére szolgál [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont f) alpont]. Nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).
Ezen kívül lakhatási támogatást adómentesen csak a járási hivataltól igényelhet a munkavállaló, ha a 39/1998. (III. 4.) kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.24. alpont).
Amennyiben a munkáltató albérleti támogatást fizet a dolgozónak, a támogatás bérjövedelemként adó- és járulékköteles, illetve ha a cég a dolgozó lakhatását a cég tulajdonában lévő vagy a cég által bérelt lakásban biztosítja, a munkáltatónak 49,98% közterhet (1,19×16% szját és 1,19×27% ehót) kell fizetnie. Ez utóbbinak feltétele, hogy a cégnél legyen egy olyan – minden munkavállaló számára megismerhető – belső szabályzat, amely a juttatásra való jogosultságot nem egyénileg, hanem a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján határozza meg.
Változások 2017. január 1-jétől
A munkásszállás fogalmának új meghatározása
Jövőre a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés szerint a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt ingatlanban biztosított lakhatás adómentességének csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (egyszobás lakás, lakóház) esetében marad az a feltétele, hogy abban egynél több munkavállaló lakjon, míg a többszobás ingatlanban (lakásban, panzióban) elegendő lesz az is, ha szobánként csak egy-egy munkavállaló kerül elhelyezésre.
Továbbra sem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.
Mobilitási célú lakhatási támogatás
Az Szja tv. új előírása 2017. január 1-jétől a munkáltató által nyújtott ún. mobilitási célú lakhatási támogatás 5 évig tartó adómentessége (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.11. és 9.7. pont).
Ezek szerint adómentes lesz az ugyanazon munkáltató által (ideértve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
- a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
- a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
- a foglakoztatás második 24 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó támogatás.
A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január hónapját kell tekinteni.
A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja,
- akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
- akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
- aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
Amennyiben a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt – a döntésük szerint – közülük csak egyikük veheti igénybe.
A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről és a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
Társasági adóalap-kedvezmény
A társasági adótörvény (Tao tv.) új előírása, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege [a Parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) pontja];
- a munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege [a Parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a Tao tv. 7. § (1) bekezdés kb) pontja].