A 2019-es adóeljárási jogszabályváltozások kapcsán jelen bejegyzésben a bírságolásra és a jogkövetkezményekre vonatkozó újdonságokat tekintjük át.

A megbízható adózók bírságolása

Jogalkalmazást segítő pontosítás került az adózás rendjéről szóló törvénybe (Art.) a megbízható adózók részére történő mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatban. E szerint, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka.

A kockázatos adózók bírsága

Joggyakorlatot segítő pontosítás került az Art.-ba a kockázatos adózók részére történő mulasztási bírság és adóbírság kiszabásával összefüggésben. E szerint, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka.

A késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék mértéke

Az Art. nyáron elfogadott módosítása a késedelmi pótlék mértékét újraszabályozza. E szerint a 2019. január 1-je után esedékessé váló kötelezettségek esetében a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Kockázatos adózók esetén a mérték az előzőek szerinti pótlék 150 százaléka.

Az önellenőrzési pótlékhoz kapcsolódó Art.-módosítás a késedelmi pótlék mértékének változásával függ össze; annak célja, hogy az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan legyen, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak feleljen meg, ezzel is ösztönözve a jogkövető magatartást.

Adóbírság

Kivetéses helyi adóban az Art. – hatályos – 146. § (1) bekezdés b) pontjának és 217. § (2) bekezdés második fordulatának összevetéséből – figyelemmel az Art. 271. § (2) bekezdésére is – következően a 2017. december 31-ét követően keletkezett helyi adókötelezettség adatbejelentésének elmaradása, az adatbejelentés, közhiteles nyilvántartások adattartalma vagy az építésügyi hatóság adatszolgáltatása alapján kivetett adó kapcsán utólagos adómegállapítási eljárás keretében az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után adóhiány és (annak jogkövetkezményeként) adóbírság nem állapítható meg. Ugyanakkor a jogalkotói cél kizárólag az önkormányzati adóhatóság által adatbejelentés, vagy az építésügyi hatóság adatszolgáltatása alapján korábbi határozattal megállapított adóval összefüggésben lefolytatott utólagos adómegállapítási eljárás során az adózó terhére feltárt adókülönbözet utáni adóbírság megállapíthatóságát kívánta kizárni. Ha ugyanis az önkormányzati adóhatóság korábbi adókivetési eljárása során a tényállást nem vagy nem megfelelő módon tisztázta (ezért jellemzően kisebb adóalap után vetette ki az adót), akkor utólagos adómegállapítás keretében korábbi mulasztásának korrekciójaként jogkövetkezményt az adózó terhére ne állapíthasson meg.

Mulasztási bírság

A régi Art. által rögzített azon bírságolást megalapozó két eset ismételt szabályozására kerül sor, amikor az adózó a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően járt el, továbbá, amikor a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazott vagy tévesen mutatott be.

E szerint az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság maximális mértéke a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százaléka különbözetének húsz százalékáról tíz százalékára csökken.

Üzletlezárás

Az Art. 2019-től kiegészült az üzletlezárás elrendelésére vonatkozó szabályozás joggyakorlatot segítő pontosításával, hogy azt csak az állami adó- és vámhatóság folytathatja le.

Adószámtörlés

Az Art. pontosan meghatározza, hogy az adószám törlését követően mely esetben kérhető ismételten az adószám kiadása.

Az adószám törlését követően az adózó az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelmében kérheti az adószám megállapítását. Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a kérelem benyújtása napjával abban az esetben állapítja meg, ha

1. a) az adószám törlésének oka már nem áll fenn,
2. b) az adózó teljeskörűen pótolta az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását, vagy
3. c) a törlést kezdeményező szerv hozzájárul az adószám megállapításához.

Köztartozásmentes adózói adatbázis

Pontosítja az Art. az adatbázisra vonatkozó szabályozást oly módon, hogy az azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az Art.-ban szereplő együttes feltételeknek megfelelnek.

Be nem jelentett foglalkoztatott

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételére vonatkozó szabályozás joggyakorlatot segítő pontosítása történt meg azzal, hogy nem alkalmazható az itt előírt rendelkezése azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását azért mellőzte, mert az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének az adózó eleget tett.

Feltételes adómegállapítás

Deregulációs, bürokráciacsökkentési célból a feltételes adómegállapítás szabályai közül kivezetésre kerülnek azok az előírások, amelyek a kérem benyújtását megelőző, díjköteles konzultációra vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

Az elévülés nyugvása

Megtörténik a törvénymódosítással annak egyértelművé tétele, hogy a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése.