A 2019-es adóeljárási jogszabályváltozások kapcsán jelen bejegyzésben az adóhatósági végrehajtást érintő újdonságokat vesszük sorra.

A jövedelem fogalma

Az Avt. nyáron elfogadott változásainál szükségessé vált a jövedelem definíció pontosítása, hogy a törvényszövegből kétséget kizáróan kitűnjön, hogy abba beletartoznak a munkabéren kívüli egyéb járandóságok is, így például a nyugdíj vagy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.

Egyéb adóvégrehajtási fogalmak

Az Avt. kiegészíti a behajtást kérő fogalmát azon megkeresők körével, akik azon követelések esetében jogosultak az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a végrehajtás foganatosítása végett, amely követelések végrehajtását 2018. december 31-éig a törvényszéki végrehajtók foganatosították.

A törvény bevezeti a minimálár fogalmát, ami az árverésre kerülő ingó és ingatlanok esetében bír jelentőséggel. A fogalmat a törvény eddig az „Ingóárverés” alcím alatt határozta meg, azonban figyelemmel arra, hogy a fogalom több helyen előfordul a normaszövegben, indokolt azt az értelmező rendelkezések között elhelyezni.

A végrehajtás felfüggesztése

Az Avt. új előírása alapján a felfüggesztést elrendelő végzés elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve halasztó hatálya nincs, így a végrehajtónak azonnal a döntés szerint kell eljárnia. Annak érdekében vezették be a szabályozást, hogy a végzés ellen benyújtásra kerülő fellebbezés ne akadályozza a végrehajtás eredményességét.

A végrehajtás megszüntetése

Az Avt. ez idáig kizárólag a végrehajtási eljárás megszüntetésének az eseteit rögzítette, de a megszüntetés módja tekintetében az Avt.-ben nem szerepelt speciális szabály, így a végrehajtási eljárások megszüntetése során az Avt. háttérjogszabályainak figyelembevételével kellett eljárni. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében indokolt a törvényben kifejezetten rögzíteni a végrehajtási eljárások megszüntetésének módját is, így a módosítás eredményeként e törvényben kerül rögzítésre, hogy a végrehajtási eljárást végzéssel kell megszüntetnie az adóhatóságnak.

Meghatározott cselekmény végrehajtásának elévülése

Az Avt. ezen módosítása alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása tekintetében is a végrehajtáshoz való jog 4 éves elévülési ideje lesz az irányadó. A meghatározott cselekmények speciális jellege ugyanakkor szükségessé teszi, hogy azok a lehető legtovább végrehajthatóak legyenek, amely úgy biztosítható, ha bármely végrehajtási cselekmény megszakítja a fő szabály szerinti elévülési időt.

Végrehajtási kifogás

Az Avt. nem tartalmazott rendelkezéseket a végrehajtási eljárás során elkésve benyújtott jogorvoslati kérelmek esetében előterjeszthető igazolási kérelmekkel kapcsolatban, így igazolási kérelem benyújtása kapcsán az Avt. háttérjogszabályainak figyelembevételével kellett eljárni. Az igazolási kérelemmel kapcsolatos határidők jogalkalmazók számára egyértelműbb szabályozása érdekében indokolt az Avt.-ben külön rendelkezni a benyújtás határidejéről és annak kezdeti időpontjáról.

E szerint, ha az intézkedéstől vagy az intézkedés elmulasztásától számított 15 napon túl jut a végrehajtási kifogást előterjesztő tudomására az intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása, vagy a kifogás előterjesztésében az intézkedéstől vagy annak elmaradásától számított 15 napon túl is akadályoztatva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől kell számítani, ha a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Ha az adóhatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja.

Végrehajtható okiratok

A törvény a törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatosan pontosítja az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét, figyelemmel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018. július 1-jei hatálybalépésére.

A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy bizonyos bejelentési dokumentumok végrehajtható okiratnak minősülnek. Figyelemmel arra, hogy a végrehajtható okiratok körét az Avt. tartalmazza, a módosítás alapján a kisvállalati adóról szóló törvényben szereplő végrehajtható okiratok az Avt.-be kerülnek áthelyezésre.

A rendelkezés keretében jogszabályokra lebontva kerül meghatározásra a végrehajtható okiratok köre, amely a szabályozást átláthatóbbá teszi.