A 2019-es adóeljárási jogszabályváltozások kapcsán – legutóbbi bejegyzésünket folytatva – az adóhatósági végrehajtást érintő újdonságokat vesszük sorra.

Gépjárműfoglalás

A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű esetében csak a törzskönyv foglalható le, és nem lehet intézkedni a törvényben meghatározott ideig a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt. A végrehajtó a gépjármű lefoglalást a foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja. Eddig ezen kedvezmény kizárólag az adóvégrehajtás során érvényesült, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés adótartozás, adóvégrehajtó szóhasználatot alkalmazott. A módosítás célja, hogy ezen kedvezmény valamennyi adós és valamennyi jármű esetében alkalmazható legyen, ne csak az adózók gépjárműveire.

Tárgykörözés

Előfordulhat az az eset, hogy a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető. Ebben az esetben az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. Annak érdekében, hogy a végzés ellen benyújtásra kerülő fellebbezés ne akadályozza a végrehajtás eredményességét, szükséges rögzíteni, hogy a tárgykörözést elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Hallgatói hiteltartozások

Az Avt. módosítása előírja a hallgatói hiteltartozások adóhatóság általi végrehajtására irányadó speciális, hosszabb elévülési időt. A módosítás figyelemmel van a diákhitel-követelések speciális teljesítési rendjére és elősegíti a diákhitelt igénybevevők érdekeinek megfelelő, alacsony kamatszint fenntartását.

Adók módjára behajtandó köztartozások

A törvény meghatározza, hogy az adók módjára behajtandó köztartozások kapcsán a behajtást kérő az állami adó- és vámhatóságot kizárólag e célra rendszeresített elektronikus űrlapon jogosult megkeresni, míg az önkormányzati adóhatóságok esetében erre az adott kötelezettség végrehajtására jogosult önkormányzati adóhatóság által meghatározott módon van mód.

Az adóhatóság által végrehajtandó kötelezettség kapcsán törvény előírhat a behajtást kérő számára olyan előfeltételt, amely előfeltétel eredménytelensége esetén kereshető csak meg az adóhatóság a végrehajtás foganatosítása végett. Ezen szabályozást a törvényszéki végrehajtók feladatainak állami adó- és vámhatóság általi átvételére tekintettel szükséges módosítani, ugyanis ezen új pénzkövetelések végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására vonatkozó szabályai alapján fog eljárni.

Vagylagos végrehajtás

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a megkereső hatóság döntése egymással vagylagos viszonyban álló meghatározott cselekményekre vonatkozó több kötelezést tartalmaz (például építmény bontása vagy helyreállítása). Ilyen esetben a kötelezett bármelyik cselekmény elvégzésére jogosult (és köteles) a döntés alapján. Önkéntes teljesítés hiányában azonban a végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóságtól nem várható el, hogy a kötelezett helyett mérlegeljen, és ez alapján döntsön a konkrét meghatározott cselekmény foganatosításáról. A módosítással a végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóságnak annak alapján kell meghatároznia az egymás alternatíváit képező cselekmények közül az állami adó- és vámhatóság által végrehajtandó konkrét meghatározott cselekményt, hogy melyik cselekmény jár kisebb költséggel.

Meghatározott cselekmények végrehajtása

Abban az esetben, ha annak megítélése, hogy a meghatározott cselekmény előírások szerinti teljesítése megtörtént-e, a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, az állami adó- és vámhatóság ezen rendelkezés alapján a teljesítés ellenőrzésébe bevonhatja a behajtást kérő szervet. Ezen rendelkezés alapján a végrehajtás során biztosítható, hogy a megkereső szervek vizsgálják az elvégzett meghatározott cselekmény szakszerűségét.

A megkereső hatóság ellenőrzi saját szabályai szerint a cselekmény végrehajtását és dönt arról, hogy azt elfogadja, vagy további intézkedést kér.

Bizonyos meghatározott cselekmények elvégzése – önkéntes teljesítés hiányában – nem teljesíthető, ha az eljárással érintett építmény használatban van. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a meghatározott cselekmény végrehajtása kizárt volna, a módosítás egyértelmű szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a behajtást kérő hatóság döntésében foglalt rendelkezés végrehajthatóvá váljék. Sok esetben az eljárással érintett építmény használatát (éppen annak életveszélyes volta miatt) már maga a behajtást kérő hatóság is megtiltotta a végrehajtatni kívánt döntésében. Más esetekben a használat kizárása a döntésben foglaltak végrehajtásához szükséges, szintén arra tekintettel, hogy a meghatározott cselekmény az építmény további használata mellett nem volna elvégezhető, illetve annak megkísérlése az építményt használó személyek életét, testi épségét veszélyeztetné. Ilyen esetekre nézve nyújt biztonságos megoldást a módosítás az érintett építményt használó adósnak vagy harmadik személynek az építmény használatának megszüntetésére vonatkozó felhívás lehetővé tétele útján. A felhívást tartalmazó helyszíni jegyzőkönyvnek az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyző részére történő megküldése az érintett személyek esetleges ideiglenes elhelyezésének előkészítését szolgálja.

A törvény az építmény elhagyására vonatkozó kötelezettség nem teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság számára – szükség esetén a rendőrség, vagy az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottjának közreműködésével – lehetővé és kötelezővé teszi az építmény kiürítésének foganatosítását. Ilyen esetben kiskorú személy várható érintettsége esetén a helyszíni eljárás időpontjáról az illetékes gyámhatóságot is előzetesen értesíteni kell, amely hatóság képviselője a helyszíni eljáráson is részt vesz. A törvény egyértelműen meghatározza az állami adó- és vámhatóságnak az építmény kiürítésével kapcsolatos feladatait, úgy az építményben az életveszély és a tiltás ellenére tartózkodó személyek, mint az építményben lévő ingóságok vonatkozásában.

Abban az esetben, ha a meghatározott cselekmény végrehajtásához elegendő az építmény egy részének elhagyása is, a törvény az állami adó- és vámhatóság feladatává teszi az érintett építményrész kiürítését, annak lezárását és lepecsételését annak érdekében, hogy ezt követően a meghatározott cselekmény elvégezhetővé váljék.