A közeljövő az adatszolgáltatás terén nagy változásokat hoz, mert – várhatóan két lépcsőben, de végül – általánossá válik a kibocsátói és a befogadói oldalon is a számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatás.
Számlakibocsátói elektronikus adatszolgáltatás
Mint ismeretes, a jelenlegi rendszerben belföldön nyilvántartásba vett adóalany (ideértendő a külföldön letelepedett, belföldön „csak” regisztrált adóalany is) által egy másik, belföldön regisztrált adóalany részére kibocsátott 100 000 forint összeget elérő vagy meghaladó áfatartalmú számlákról kell elektronikusan adatot szolgáltatni számlázóprogramos és nyomtatványos számlatömbbel teljesített számlázás esetén is. A jelenlegi rendszerben a módosító és érvénytelenítő számlákról is csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha az áfa összege eléri, vagy a módosítással éri el az értékhatárt.
2020. július 1-jétől hatályos szabályozás
2020. július 1-jétől adóértékhatárra tekintet nélkül minden olyan számla adatszolgáltatás alá esik, amelyet belföldi adóalany felé állítanak ki, függetlenül attól, hogy van-e azon áfa, illetve mekkora az áthárított áfa tartalma.
Ebből a meghatározásból következik, hogy jövőre is kizárólag a számlák esnek adatszolgáltatás alá. Ebből következően az áfakörbe nem tartozó ügyletekről (kártérítés, nem áfaköteles ingyenes átadás stb.) kiállított bizonylatok sem 2020 júliusától, sem azt követően nem esnek adatszolgáltatás alá, még akkor sem, ha az adóalany ezekről az ügyletekről nem számviteli bizonylatot állít ki (szabályosan ezt kellene), hanem számlát.
Fontos tudni, hogy adatszolgáltatásra kötelezett számlák meghatározása során nincs jelentősége sem a számlakibocsátó, sem a számlabefogadó letelepedettségének, kizárólag annak, hogy belföldi adószámról kerül-e sor a számla kiállítására belföldi adószámra. Ennek az az oka, hogy a belföldi adóalany által belföldi adóalany felé kiállított számlára terjed ki az adatszolgáltatás. Más országbeli adószámra kiállított számla nem esik adatszolgáltatás alá, hasonló módon az a számla sem, amelyet az adóalany nem belföldi adószámáról állít ki.
ADÓKONFERENCIA 2020 – konferencia
Adóeljárás, Szja, Tao, Áfa, Tbj., Sztv. – 2 in 1: 2020. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások
A kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő felé kiállított felvásárlási jegyről sem kell továbbra sem adatot szolgáltatni.
A gyakorlatban gondot okozhat, hogy adatszolgáltatás alá esnek-e azok a számlák, amelyeket olyan adózó felé állítanak ki, akinek az adószámának áfakódja „1”-es. Háromféle okból lehet egy adózó adószámának áfakódja „1”-es, és ezeknek eltérő a megítélése az elektronikus adatszolgáltatás során, amennyiben egy ilyen adózó számlabefogadói pozícióban van. Abból kell kiindulnunk, hogy az elektronikus adatszolgáltatás 2021-ig csak az adóalany felé kiállított számlákra vonatkozik. Mivel az alanyi mentes is alanya az áfának, a részére kiállított számlák is adatszolgáltatás alá esnek az új szabály szerint is, csak az lesz a különbség, hogy nem lesz jelentősége, hogy mekkora áfaösszeg szerepel a számlán. Ugyanez igaz azokra az adóalanyokra, akik kizárólagosan adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet (pénzügyi szolgáltatás, adómentes ingatlan bérbeadás, humán egészségügyi ellátás, közoktatás stb.) végzőként bejelentették magukat az adóhatóságnál. Azonban, ha a befogadó adószámának áfakódja azért „1”-es, mert nem alanya az áfának, akkor az ilyen számla 2021-ig nem esik adatszolgáltatás alá. Jellemzően ez utóbbi körbe tartoznak azok az egyesületek, alapítvámyok stb., akik nem végeznek gazdasági tevékenységet (nem értékesítenek és nem nyújtanak ellenérték fejében szolgáltatást).
A fentiek alapján kijelenthető, hogy az „1”-es áfakódú adószámú befogadó felé kiállított számlára 2021-ig csak akkor vonatkozik az adatszolgáltatás, ha
- alanyi mentes vagy
- kizárólag „tárgyi” mentesként bejelentkezett.
Az „1”-es áfakódú adószámú befogadó felé kiállított számlára 2021-ig nem vonatkozik az adatszolgáltatás, ha
- nem alanya az áfának.
Nézzük meg, hogy mi a teendője egy alanyi mentes adóalanynak a számla kiállítása során.
Tekintettel arra, hogy az adóértékhatár lecsökken nullára, 2020. július 1-jétől az alanyi adómentesnek is adatot kell szolgáltatnia valamennyi olyan kibocsátott számláról, amelyet belföldi adószámos adóalany felé állít ki. 2021-től pedig majd a magánszemélyek felé kiállított számlák is adatszolgáltatás alá esnek.
Ugyanez a megítélése az adólevonási joggal együtt járó adómentes (korábbi nevén tárgyi mentes) számláknak is. Például az egészségügyi szolgáltatásról, közoktatásról, adómentes ingatlan bérbeadásról, pénzügyi szolgáltatásról kiállított számlák esetében:
- ha adóalany a befogadó, akkor már 2020. július 1-jétől,
- ha magánszemély a befogadó, akkor 2021. január 1-jétől
kell adatot szolgáltatni.
Azonban, ha ezekről a régi nevükön tárgyi mentes ügyletekről számviteli bizonylatot, és nem számlát állítanak ki, ez a bizonylat nem esik adatszolgáltatás alá.
2020. július 1-jétől a különbözet szerinti adózású számlára is vonatkozik majd az adatszolgáltatás, ha belföldi adószámos adóalany a számlabefogadó, majd 2021-től magánszemély számlabefogadó esetében is jelenteni kell.
Fontos tudni, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adózású számlák is adatszolgáltatás alá esnek.
Az adatszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlenül fontos a bizonylatok áttekintése és a megfelelő analitikák kiválasztása. Ennek keretében tehát ki kell válogatni, hogy az áfakörön kívüli ügyletekről, áfa hatálya alá tartozó, de nem számlával bizonylatolandó ügyletekről, belső, könyvelési bizonylatokról nem kell jelenteni. Magánszemély felé vagy más országbeli adószám felé kiállított számlák leválogatása is fontos, mert ezek a számlák csak 2021-től esnek bele a kötelezetti körbe. Következő lépésként át kell tekinteni a számlák tartalmát abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az áfatörvénynek és alkalmasak-e jelentéstételre. (Annak áttekintése, hogy a számlázóprogram, illetve az analitika megfelelő-e, rendelkezésre állnak-e az adatok.)