Az EKÁER-ellenőrzésre való felkészülés legjobb módja a jogkövető magatartás. Ehhez érdemes kiépíteni olyan belső folyamatokat, amelyek elősegítik a jogkövető magatartást, és olyan belső nyilvántartást és dokumentációt kialakítani, amely hitelt érdemlő módon igazolja e jogkövető gyakorlatot. A teljesség igénye nélkül, néhány fontos sorvezető a jogkövető magatartás kialakításához:

• az áfa- és EKÁER-szabályok ismerete;
• a komplex szerződéses és ügyleti struktúra ismerete;
• a logisztikai részleg és az adózási részleg együttműködése;
• vállalaton belül az EKÁER-bejelentés folyamata és feladatköre tisztázott;
• a szerződéses háttér a kereskedők között meghatározza, hogy ki és milyen jellegű információt köteles átadni az EKÁER-bejelentésre kötelezett számára;
• a szerződéses háttér a fuvarozó és a megbízó között meghatározza, hogy ki és milyen jellegű információt köteles átadni az EKÁER-bejelentésre kötelezett számára.

A vállalatoknak érdemes a saját belső EKÁER-folyamataikat időnként átnézniük vagy átvizsgáltatniuk egy külső szaktanácsadóval.

Szankciók és intézkedések

1. Mulasztási bírság
Ha a hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék (vagy annak egy része) tekintetében nem tett eleget az EKÁER rendeletben előírt kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül. Ebben az esetben a hatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki [Art. 226. § (2) bekezdése].

A rendelet tanulmányozása során sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb mulasztásibírság-kockázatot az jelenti, ha az ellenőrzés során a ténylegesen fuvarozott termék mennyisége meghaladja a bejelentett termék mennyiségét – hiszen erre a részre szab ki mulasztási bírságot a NAV.

Sokakban felmerült a gondolat, hogy a kockázat csökkentésének legegyszerűbb módja, ha „a biztonság kedvéért” inkább a valósnál nagyobb termékmennyiséget jelentenek be. Ennek kiküszöbölésére 2016-ban életbe lépett egy kiegészítő szankció is.

Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKÁER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki [Art. 226. § (3) bekezdése].

2. Hatósági zár alá vétel
Ha az állami adó- és vámhatóság az EKÁER-bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik (Art. 240. §). A hatóság a mulasztási bírság biztosítékaként az árut lefoglalhatja (kivételt képeznek ez alól az élő állatok és a romlandó áruk). A lefoglalásról a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Hatósági zárat csak indokolt esetben, az összes körülmény mérlegelését követően alkalmaz a hatóság. A hatósági zár lehet pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár.

Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

3. A lefoglalt ingóság értékesítése
Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a határozat közlésétől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az áru értékesítéséből származó összegnek a mulasztási bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
 

4. A jármű visszatartása
Előfordulhat, hogy az EKÁER-szám megléte ellenére is hatósági zárat alkalmaz a NAV. Ha ugyanis a jármű és a szállítmány ellenőrzése során a revizor azt az információt kapja, hogy az áru tulajdonosának adóhátraléka van, vagy ellene az adóhatóságnál végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a szállítóeszközön hatósági zárat alkalmazzon, és az áru rendeltetési helyre érkezését követően az adótartozás mértékéig lefoglalja az árut vagy annak egy részét.

Érdemes tudni, hogy a végrehajtható tartozáshoz elég egy bevallott, de meg nem fizetett bevallás is, hiszen a bevallási határidőt követő naptól már a fizetendő adót tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül.

Ha az állami adó- és vámhatóság a hatóságizár-megőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja (Art. 243. §).

A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha

• a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
• a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

Ha a külföldi fuvarozó az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, az állami adó- és vámhatóság a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

A külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző,

1. belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
2. járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy, valamint
3. az a) pontban foglaltak szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi természetes személy vezetője.

5. Az áru hatósági felügyelet alá vonása (Art. 244. §)
Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).

A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

Az állami adó- és vámhatóság az áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.

Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és – ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott raktárban történik – a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.

A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül kifogással élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru megőrzéséről – annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon – mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről dönt.

Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7) bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról hozott végzést annak kiadmányozásától számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli.

Ha a végzés közlésétől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint – ha terhére az állami adó- és vámhatóság az intézkedés alapjául szolgáló jogszabálysértés miatt bírságot állapított meg – a bírság pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.

Ha a végzés közlésétől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.

Ha a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti. Ha az értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.