Kényszertörlés 1. – Az eljárás feltételei, megindítása és lefolytatása

Egri István Iván kényszertörlés

A kényszertörlés a végelszámolással, valamint a felszámolással egyetemben olyan eljárás, amely a cég jogutód nélküli megszűnését szolgálja, ugyanakkor azoktól eltérően visszafordíthatatlanul az érintett társaság bezárásához vezet. Ez azt jelenti, hogy az eljárás nem megszakítható, illetve annak folyamán nincs helye olyan egyezségnek, mint például a felszámolásban, azaz a cég nem hozható újra működésbe.

A kényszertörlés nem peres eljárás, amelyre a Ctv. mellett a Pp. előírásai vonatoznak.

Főbb szabályait a Ctv. 116–118/A. paragrafusai tartalmazzák.

Az eljárás elrendelésének feltételei

A cégbíróság  a céget megszűntnek nyilvánítja az alábbiak bekövetkezésekor:

  • Ha a cégalapítás jogszerűtlen és az ezzel összefüggő per révén a jogsértés nem orvosolható, vagy abban a cég a bíróság felhívása ellenére nem működik együtt.
  • A törvényes működés felügyeleti (cégbírósági) felhívás, intézkedés ellenére nem áll helyre (pl. beszámoló letétbe helyezési/közzétételi kötelezettség elmulasztása, adószám törlése, a cég tagjai, tisztségviselői, a székhely nem elérhetőek, felhívásra a legfőbb szerv összehívása, határozathozatal nem valósul meg).
  • Ha a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja (eltiltja a további működéstől),
  • A cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok bekövetkezett, de végelszámolás lefolytatásának nincs helye.
  • A cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be.
  • A cég adószámának törlése esetén (ugyanakkor a kényszertörlési eljárás megindításáig – bizonyos kivételekkel – van lehetőség ismételten kérni az adószám megállapítását és ez a folyamatrész visszafordítható).

Nem lehet kényszertörlést elrendelni a következő esetekben:

  • A cég fizetésképtelenségét megállapító végzés jogerőre emelkedése után (a jogerőre emelkedése előtt még megszüntethető az eljárás, a fellebbezés és a felülvizsgálati lehetőség 15 napon belül biztosított).
  • A céggel szemben büntetőjogi intézkedés van folyamatban, vagy arra kerülhet sor.

A kényszertörlési eljárásra vonatkozó végzések naprakészen megtalálhatók a Cégközlöny honlapján (www.e-cegkozlony.hu).

A kényszertörlési eljárás megindítása és lefolytatása

Amennyiben a cégbíróság a NAV elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez az adószám jogerős törléséről, a céget 15 munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja. (A megszűntnek nyilvánítás még nem eredményezi a cég törlését is, mert a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást!)

A CSŐDELJÁRÁS (EGYSZERŰSÍTETT) VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS, KÉNYSZERTÖRLÉS, VAGYONRENDEZÉS KÉZIKÖNYVE 2019 – (szakkönyv)

A cégmentés és a cégbezárás tudnivalói

Szerzők: Egri-Retezi Katalin, Egri István Iván

Az eljárás kezdő időpontja a jogerős végzés közzétételének napja (szüneteltetés nem lehet). Ettől az időponttól kezdve a cég nevét „kt. a.” toldattal kell használni.

A cégbíróság 60 napon belüli bejelentésre vonatkozó felhívást tesz közzé a következő körben és tárgyban:

  • a vezető tisztségviselőket (tagok, volt végelszámoló) a vagyonra/kötelezettségekre vonatkozó információk szolgáltatására;
  • a hitelezőket a követeléseik bejelentésére (beleértve a függőeket és a munkaviszonyon alapuló követelések jogosultjait is).

A cégbíróság további felhívása vonatkozik azokra, akiknek

  • a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokukban;
  • a cég vagyonára vonatkozó joguk van bejegyezve, illetve a cég vagyontárgyára tarthatnak igényt;
  • tudomása van a cég vagyonában bekövetkezett változásról (a kényszertörlés közzétételének napját megelőző évben);
  • tudomása van a céggel kapcsolatos perről, közjegyzői vagy hatósági eljárásról.

A cégbíróság elektronikus megkeresést küld vagyonfelmérés, 30 napon belüli információszolgáltatás céljából

  • a pénzforgalmi szolgáltatók, befektetési vállalkozók felé;
  • a közhiteles nyilvántartást vezető szervezetek felé a cég vagyonára vonatkozó adatokkal kapcsolatosan (pl. a gépjárműveket nyilvántartó hatóság, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szervek, az ingatlanügyi hatóság, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, hitelbiztosítéki nyilvántartás).

Az információk alapján a meglévő cégvagyoni elemekre vonatkozóan a bizonyító dokumentumokat a bíróság begyűjti.

A cég vezető tisztségviselőinek kötelezettségei az eljárás alatt:

  • nem hozhatnak olyan döntéseket, melyek ellentétesek az eljárás céljával, a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – fő szabály szerint – nem tehetnek;
  • a cég szervei nem dönthetnek a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről (cégbíróság sem);
  • nem dönthetnek átalakulásról, szétválásról, egyesülésről;
  • az eljárás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység nem végezhető;
  • a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése;
  • a kezdő napig esedékes bérek (adók, járulékok) kifizetése – 20 napon belül. (A munkavállaló, ha az eljárásról csak később szerez tudomást, az eljárás jogerős befejezéséig még bejelentheti követelését a cégbíróságnak. Ez esetben a cégbíróságnak gondoskodnia kell egy bérgarancia-biztos kijelöléséről a felszámolói névjegyzékből, annak érdekében, hogy a követelés rendezése megtörténjen a Bérgarancia Alapból.)