Az ún. „nyári” adócsomag az idei évben nem csupán egyetlen vaskos salátatörvény – ahogy az a korábbi években jellemző volt –, hanem szerkezetileg még bonyolultabb: több jogszabályból tevődik össze.
A vagyonkezelő alapítvány mint új társasági adóalany
Új társasági adóalanyként szerepel a Tao tv.-ben a vagyonkezelő alapítvány, amelynek alapítását, működését a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény szabályozza. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti. Létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni. Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható (pl. nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális stb. célok finanszírozása). A közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha e jogállására is igényt tart. A vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó előírások alapján állapítja meg társasági adókötelezettségét azzal az eltéréssel, hogy társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Társaságiadó-alapját a Tao tv. általános szabályai szerint állapítja meg azzal a különbséggel, hogy nem alkalmazza a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó előírásokat. Bizonyos esetekben az a vagyonkezelő alapítványoknak társasági adóbevallás helyett elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot beadniuk. Az érintett rendelkezések 2019. augusztus 23-ai hatállyal kerülnek beimplementálásra a Tao tv.-be.
Évközi adóváltozások + KIVA 2019-2020 – konferencia
Változások az adójogszabályokban, 2019. évközi és 2020. évi módosítások + Amit a kiváról mindenkinek tudni érdemes
A reklámközzétételi költségek elszámolhatók a társasági adóalapnál
A reklámadó-kötelezettség felfüggesztésével kapcsolatos előírás, hogy a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti reklámadó-kötelezettséggel érintett, 30 millió forint feletti, reklámközzététellel kapcsolatos költségeket – a reklámközzétevői nyilatkozat hiánya miatt – nem kell társasági adóalap-növelő tételként figyelembe venni. A változás 2019. július 24-től hatályos.
Az energiahatékonysági beruházásnál, felújításnál elszámolható költségek módosítása
Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében az uniós joggal összhangban módosul az elszámolható költségek köre. Elszámolható költségnek a továbbiakban az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog minősülni (a korábbi szabályozás a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó eszközökre, immateriális javakra utalt). A módosítás továbbá tisztázza, hogy az elszámolható költségek megállapítására vonatkozó különbözeti megközelítést akkor kell alkalmazni, ha a költségek köre külön beruházásként, felújításként nem határozható meg (csak pl. egy nagyobb beruházás részeként). A változások 2019. augusztus 23-tól hatályosak.
A növekedési adóhitel alkalmazására vonatkozó bejelentés határidejének módosítása
Mivel a növekedési adóhitel alkalmazására vonatkozó bejelentés a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség határidejéhez igazodott, a feltöltési kötelezettség hatályon kívül helyezése miatt a növekedési adóhitelre vonatkozó bejelentési határidő módosítása is szükségessé vált. Az új határidő az éves elszámoló társasági adóbevallás határideje lesz. Emellett a növekedési adóhitelre vonatkozó további szabályokban is átvezetésre kerültek az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése miatt szükséges kiigazítások. A módosítások 2019. július 24-én hatályba léptek.
Adókikerülési gyakorlatok elleni előírások
a) Ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek
Az ATAD-irányelv előírásainak megfelelően 2020. január 1-jei nappal bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések. Ezen előírások szerint az adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, ha ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből fakadó különbségek miatti adóelkerülés jön létre és a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett, vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket befolyásolta.
b) Tőkekivonásra (exit tax) vonatkozó különös rendelkezések
Az új szabályozás szerint adóztatandó az üzletvezetés helyének külföldre helyezése (ha az külföldi adóügyi illetőség megszerzésével jár), a telephely és a székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezés, illetve a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység külföldre helyezése. Az adózónak erre irányuló választása esetén lehetősége nyílik arra, hogy az adót részletekben – öt év alatt – fizesse meg. A rendelkezések 2020-ban lépnek hatályba.
Transzferárszabályok kiterjesztése
A módosítás szerint 2020. január 1-jétől abban az esetben is alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó előírásokat, ha nem pénzbeli hozzájárulás (apport) nyújtására, jegyzett tőke tőkekivonással való leszállítására, a társaság saját üzletrészének a tagok részére ingyenesen történő átadására, vagy a saját üzletrész bevonására, a társaság jogutód nélküli megszűnéskor nem pénzbeli vagyonkiadásra kerül sor, és kapcsolt vállalkozás vagy az apport nyomán kapcsolt vállalkozássá váló tag vesz részt az ügyletben (teljesíti az apportot, vagy részesedik a vagyonból).