Ellentétben a munkaviszonyban alkalmazottakkal, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyek jogállása nem változott. Eddig sem voltak ugyan biztosítottak, ám a 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 10. §-a alapján – az utánuk megfizetett 500, 1000, illetve 2000 forintos közteher révén – nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szereznek jogosultságot. Ez a nyugdíjas munkavállalók esetében a Tny. 22/A. §-a szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre való jogosultságot is jelenti, amely a megfizetett közteherhez tartozó 1370 vagy 2470 forintos napi ellátási alap figyelembe vételével kerül megállapításra.
A nyugdíjas munkavállalók státuszának változása kapcsán szót kell ejtenünk az ekho szerinti adózást választó, munkaviszonyban álló nyugdíjasok jogállásáról, annál is inkább, mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) e tekintetben nem módosult január 1-jétől. Az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalótól változatlanul 11,1 százalékos ekhót kell levonni, ami magában foglalja az 1,5 százalékos egészségbiztosítási részt is, szemben a más EGT tagállamban biztosított (tehát a magyar biztosításból kizárt) személyekkel, akiket csak 9,5 százalékos ekho terhel.
ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja
Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum.
40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés.
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft.
ISSN szám: 2631-102X
Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az Ekho tv. 13. § (7) bekezdése értelmében ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulékfizetési kötelezettsége teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Ebből következően a sajátjogú nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozót akkor sem kell biztosítottként bejelenteni (illetve 2018. december 31-ével ki kellett jelenteni), ha az ekho szerinti adózást választja.
Függetlenül attól, hogy nem terjed ki rájuk a biztosítás, az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságai sem módosultak. Az Ekho tv. 12. §-a értelmében az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján – főszabályként – a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.
A nyugdíjbiztosítási ellátások (tekintve, hogy a 11,1 százalék nem tartalmazza a 3,9 százalékos nyugdíjjárulékrészt) értelemszerűen nem illetik meg az ekho szerinti nyugdíjas munkavállalót (míg az egészségügyi szolgáltatás pedig nem érinti, hiszen arra nyugdíjasként eleve jogosult), viszont baleseti járadékra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra a közteher megfizetése révén jogosult lehet.
TB, Járulékok, Pénzbeli ellátások, SZJA, Munkaügy, Cafeteria