Rendhagyó önellenőrzések a gyakorlatban

Horváthné Szabó Beáta adózás
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő

A munkáltató, kifizető a 2019. évben teljesített kifizetései után 2020. január 31-éig köteles összesített igazolást kiállítani és a természetes személy részére átadni. Erre szolgál majd a 19M30 jelű összesített igazolás. Jogosan gondolhatják: „Ej, ráérünk arra még”, hiszen még a nyomtatvány sem elérhető. Azonban érdemes elébe menni és átgondolni az előttünk álló év végi feladatokat, pláne akkor, ha sejtésünk szerint lesz olyan munkavállaló, akinek az év közben kifizetett jövedelme utáni adó- és járulékkötelezettség várhatóan módosításra kerül.

Minden olyan esetben, amikor a munkáltató január 31-ét követő időpontban tárja fel, hogy az előző hónapokra, évekre vonatkozóan nem a jogszabályi előírások alapján állapította meg és vallotta be a magánszemély adóját, adóelőlegét és a járulékokat, figyelemmel kell lennie a következő szabályokra is.

Adóéven belül a munkáltatónak, kifizetőnek lehetősége van az eredetileg tévesen bevallott adót és járulékokat az Art.-ban szabályozott eljárást követve önellenőrizni. Adóéven túl azonban a normál önellenőrzés a magánszemélytől levonandó szja-ra és járulékokra rendhagyó módon alkalmazandó. Ugyan nem új rendelkezésről beszélünk, hiszen korábban az Art. 28-29. §-ában részletezett szabály szinte változatlan formában került át az anyagi jogszabályokba, azaz jelenleg az Szja tv. és a Tbj. eljárási rendelkezései között található. Miért szentelünk most mégis nagyobb figyelmet neki? Mert az adóbevallási tervezet adóhatóság általi elkészítése megköveteli az eljárási rend betartását, annak érdekében, hogy a bevallási tervezet helyes és valós adatokat tartalmazzon.

Abban az esetben, ha a munkáltató, kifizető megállapítja, hogy a magánszemély adóját és/ vagy a járulékokat nem helyesen állapította meg, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. 15 napon belül bejelentést kell tenni a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adóhatóságához az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának napjáról, az adóazonosító feltüntetése mellett [Szja tv. 15/A. § Tbj. 52/A. §].

A bejelentésre az AJK Bejelentés az adó- és járulékkülönbözet elszámolásáról elnevezésű nyomtatvány szolgál. A bejelentés elektronikusan teljesíthető, amihez a kitöltő program és a kitöltést segítő útmutató letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról. Ezen a nyomtatványon magánszemélyenként és havonként kell az adó- és a járulékalapokat és a hozzá tartozó adó- és járulékkülönbözeteket megállapítani. Ezen felül részletezni kell a bejelentéssel kapcsolatos körülményeket.

Az adóhatóság részére küldött nyomtatványon túl a foglalkoztatónak lehetőség szerint értesíteni kell a munkavállalót is írásban arról, hogy az éves jövedelmigazolás összege módosításra került. Azonban jó hír, hogy a magánszemélynek nincs ezzel teendője, nem kell önellenőrzést benyújtania, miután az adóhatóság a munkavállaló javára mutatkozó adókülönbözet összegét határozat alapján fogja előírni.

A járulékok önellenőrzése a Tbj. 52/A. §-a szerint történik. A feltárt hiba nyilvántartásba vételét követően, ha a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, a járulékkülönbözetet a munkavállaló részére vissza kell téríteni. A foglalkoztató a visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, és igényli vissza.

Kevesebb járulék levonása esetén, ha a dolgozó a hiba feltárásakor is munkaviszonyban áll, a korábban le nem vont járulékok különbözetét a dolgozótól a következő kifizetéskor, illetve azt követő hat hónapon belül le kell vonni. A munkáltató a levont járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg. Azonban, ha a járulékkülönbözet 6 hónap alatt a levonási korlátok miatt nem vonható le a dolgozótól, vagy a dolgozó munkaviszonya megszűnt, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesítést küld a természetes személy adóhatósága részére, aki gondoskodik a hátralék beszedéséről. Ezt a bejelentést is az AJK nyomtatványon kell a foglalkoztatónak megtennie. A fennálló tartozást az adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére.

Amennyiben a rendhagyó önellenőrzésről szeretne többet megtudni, figyelmébe ajánlom az Adózás/Számvitel című szaklap novemberi számában megjelenő részletes ismertetést.

rendezveny

ADÓKONFERENCIA 2020 – konferencia

Adóeljárás, Szja, Tao, Áfa, Tbj., Sztv. – 2 in 1: 2020. évi adótörvény- és számviteli törvényváltozások

Időpont: 2020. január 23., csütörtök
Előadók: Dr. Futó Gábor (tb-szakértő, ügyvéd), Dr. Csátaljay Zsuzsanna (áfaszakértő, jogász), Horváthné Szabó Beáta (adószakértő), Dr. Kovács Ferenc(okleveles adószakértő,  igazságügyi adó- és járulékszakértő, MOKLASZ titkára), Botka Erika (főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium), Egri-Retezi Katalin (könyvvizsgáló, adószakértő)