Ha a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, üzleti évenként kell számviteli beszámolót készíteni (a végelszámolás kezdő napjától számítva 12 havonta).

A végelszámolás első üzleti évéről készítendő beszámoló

A mérleg és az eredménykimutatás – általában 4 oszlopos – tartalma:

A mérlegben

• a végelszámolási nyitómérleg adatai,
• a korrekciók (+/–),
• a korrigált nyitómérleg adatai,
• az üzleti év záróadatai szerepelnek.

Az eredménykimutatásban

• a nyitóadatok,
• a korrekciók eredményhatásai,
• a tárgyidőszak eredményadatai: az első üzleti év adatából a korrekciókat levonva számítandó az adózott eredményig (társasági adó és adózott eredmény ebben az oszlopban nem szerepeltetendő),
• az első üzleti év eredményadatai: a korrekciókkal együtt jelennek meg.

Speciális az „egyeztethetőség” a mérleg és eredménykimutatás adózott eredmény tételeknél.

• A tárgyidőszaki eredményadatok külön oszlopban ugyan megjelenítendők az eredménykimutatásban, de mivel nincs tényleges zárás a korrigált nyitómérleg összeállítása során, így a könyvelés csak a tárgyidőszak végi halmozott adatokat mutatja. Ez azt is jelenti, hogy a tárgyidőszak oszlopban szerepeltetendő összegek különbség számításával tölthetők ki a mérlegben: az első üzleti év oszlop adataiból kivonjuk a korrekciók hatását.
• További specialitás, hogy mivel a társasági adó az egész időszakra számítandó, ami tartalmazza a korrekciók hatását is, így a tárgyidőszak rovatban nem szerepelhet társasági adó és adózott eredmény tétel. Ennek oka, amint azt előbb említettük, hogy a korrigált nyitómérleghez nem kapcsolódik társaságiadó-bevallás.
• Ugyanakkor az adózott eredmény adatoknak egyezniük kell a mérlegben és az eredménykimutatásban a többi oszlop tekintetében (nyitóadatok, korrekciók és az első üzleti év végi oszlopokban).

5 oszlopos kimutatások is készülhetnek a jelentős összegű hibákkal összefüggő, az előző üzleti évvel (évekkel) kapcsolatos módosítások miatt.

A végelszámolás időszaka alatt fellelt – követelésnek nem minősülő – olyan, értékkel rendelkező eszközöket, amelyek a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló mérlegében nem szerepeltek, önellenőrzéssel (többletként felleltként) szükséges bemutatni.

A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámoló

A végelszámolás időszaka alatt készítendő számviteli beszámolókra azonos szabályok vonatkoznak, mint az első üzleti év beszámolójára, azzal az eltéréssel, hogy ezeknél már nem érvényesek a korrekciók miatti speciális szabályok.

Főbb szabályok:

• A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott számviteli beszámolót (kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt) kell a végelszámolási időszak üzleti éve fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.
• A számviteli beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.
• Könnyítést jelent a végelszámolás alá került cégeknek, hogy amennyiben a végelszámolás 1 éven belül nem zárul le, a végelszámolónak üzleti évenként csak akkor kell szöveges tájékoztatót készítenie a legfőbb szervnek, ha az erre igényt tart, és a tájékoztatót ekkor sem kell megküldeni a cégbíróságnak. [Ctv. 104. § (4) bekezdés]

 

Sajátos gazdasági események

• Vitatott hitelezői igények fedezetére, a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségekre (ideértve, azt is, amikor azonnali hatályú felmondási joga van a végelszámolónak a már megkötött, de nem teljesített szerződéseknél) lekötött tartalék képzés és elkülönített nyilvántartásba vétel, amennyiben a fenti tételekre nem képeztek korábban fedezetet (céltartalék, kötelezettség).

T 413 Eredménytartalék                        K 414 Lekötött tartalék

• Lekötött tartalék feloldása, amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények rendezésre kerülnek (kiegyenlítés, elengedés) az ilyen címen képzett lekötött tartalék feloldandó a rendezés kapcsolódó tételeként.

T 4 Kötelezettség                     K 38 Pénzeszköz/9 Bevételek

T 414 Lekötött tartalék             K 413 Eredménytartalék

• A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére képzett lekötött tartalék/pénzeszköz harmadik személynek történő átadása.

T 414 Lekötött tartalék              K 38 Pénzeszköz

Erre lehet példaként megemlíteni azt a gyakorlatot, hogy a kivitelezők beruházásonként alapítanak projekttársaságokat, melyeknél a jótállási időszak akár 10 év is lehet. Ugyanakkor jellemző, hogy az ingatlanok műszaki átadását követően elhatározzák a projekttársaságok jogutód nélküli megszűnését. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében rendelkezik úgy a cégtörvény, hogy a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell adnia az erre a célra képzett lekötött tartalékot.

• Végelszámoláshoz tőke-hozzájárulás teljesítése: amennyiben a végelszámolás alatt a cég vagyonához tőke-hozzájárulás teljesítése szükséges, annak elszámolása a teljesítésekor az eredménytartalékkal szemben számolandó el.

T 1–3 Eszközök                         K 413 Eredménytartalék

A végelszámoló cég vagyonához történő tőke-hozzájárulásra akkor kerül sor, ha az eljárás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével (nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, a környezeti károk mérséklése, a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, vagy az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról nem tért át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra).

• Társasági adó fizetési kötelezettség: a végelszámolás időszaka alatt a társaság a társasági adó alanya (bevallásra kötelezett).

T 89 Társasági adó                    K 461 Társasági adó fizetési kötelezettség