Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az EKÁER-bejelentési kötelezettségnek, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKÁER-bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

2019-es évközi változás, hogy nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

A mulasztási bírság címzettje az az adózó, akinek az EKÁER-bejelentést meg kellett volna tennie (illetve, aki nem megfelelő EKÁER-bejelentést tett), vagyis a címzett vagy a feladó.

Ha az állami adó- és vámhatóság az EKÁER-bejelentés elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

Egy további szankció, a hatósági felügyelet célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel:

• a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható,
• a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható,
• a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.

Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet

1. a) az EKÁER-bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy
2. b) az egyéb helyszíni ellenőrzése során

talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre.

A hatósági felügyelet az áru zár alá vételével vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

Az áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel. Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt.

A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, melynek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról készült végzést annak keltétől számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni.

Ha a közléstől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a költségek és a bírság pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja, egyébként az árut a NAV értékesítheti.

A témáról részletesen az Adózás/Számvitel című folyóirat december havi számában olvashat.