Milyen többletkötelezettségeket jelent a pályázat kiírásakor a GDPR a munkáltató számára? Mire szükséges és mire érdemes rákérdezni a munkaszerződés megkötése előtt? És mire nem lehet? Érdemes-e a munkavégzés helyét feltüntetni a munkaszerződésben? És egyébként mit ne foglaljunk bele munkáltatóként a munkaszerződésbe? Mivel indokolhatja határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkáltató? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kap választ a november 20-i, a Vezinfó Kft. által szervezett munkajogi konferenciánkon.
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Munka Törvénykönyve 2016 (szakkönyv), társszerző
Előadó (Munkaügy, Munkajog, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti jogállás)
Mivel indokolhatja határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkáltató?
Az Mt. nem határoz meg konkrét okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. A 66. § (2) bekezdése alapján az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetőleg a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
Miként alapozhatja meg a munkavállaló magatartása a felmondást?
Ha a kollektív szerződés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, ez nem zárja ki, hogy a munkáltató – amennyiben a rendes felmondás előfeltételei fennállnak – a hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát. [BH2000. 31.]
Ugyanakkor a kétszeres értékelés tilalma alá esik a munkáltató utasításadási jogkörében meghozott valamely kötelezettségszegés miatt alkalmazott intézkedés és az ugyanezen kötelezettségszegésre alapított munkáltatói munkaviszonyt megszüntető intézkedés [Mfv. I. 10.132/2016/4.].
Amennyiben a munkavállaló rendszeresen vagy ismételten jelentős mértékben elkésik, igazolatlanul távol marad, a munkaidő lejárta előtt rendszeresen jóval korábban abbahagyja a munkavégzést, magatartása felmondást vonhat maga után. Ugyanígy megalapozhatja a felmondást az is, ha munkaidő alatt alkoholt fogyaszt, vagy ittasan érkezik a munkahelyére [BH1986. 384.]. A közforgalmú közlekedésben a jármű vezetésének kellő indok hiányában történő átengedése más személynek okszerű indoka a munkaviszony megszüntetésének [BH1999. 423.]. A külföldre szakmai kiképzés céljából kiküldött munkavállaló a szerződésnek megfelelően köteles a kiképzése során a munkahelyén kívül is az elvárásoknak megfelelő magatartást tanúsítani, és általában igazodni az adott ország szokásaihoz és magatartási normáihoz. E kötelezettségének megszegése esetén nem támadhatja sikerrel a munkáltatónak a hazarendelésére és a munkaviszonya felmondással történő megszüntetésére tett intézkedését [BH1995. 320.]. A munkavállaló köteles teljesíteni a munkáltató jogszerű utasításait, ezért ha megfelelő indok nélkül nem tesz azoknak eleget, vele szemben alkalmazható a felmondás. [BH1996. 286.]
TB, Járulékok, Pénzbeli ellátások, SZJA, Munkaügy, Cafeteria
Ha a munkavállaló lényeges munkavállalói kötelezettségét figyelmen kívül hagyva folyamatosan a munkáltatója helytelen megítélésére alkalmas módon járt el, ez az együttműködési kötelezettség megsértésének minősül, és a felmondást megalapozza [BH2009. 255.]. A vezetői tekintélyt csorbító, az együttműködési kötelezettséget sértő és a munkahelyi légkört zavaró magatartás alkalmas a vezetővel szembeni bizalom megrendítésére, amely a felmondás okszerű indokául szolgál. [EBH2007. 1723.]
A munkáltató felmondással élhet, ha a raktáros munkakörben dolgozó, a raktári készletért munkaköre szerint felelős munkavállaló elzárkózik a leltárfelelősségi megállapodást megkötésétől [BH 2003. 893]. Az a körülmény azonban, hogy a munkavállaló a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosításhoz nem járul hozzá, a szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen, ezért nem szolgálhat a felmondás okszerű indokául [BH2002. 458.]. Ha viszont a munkavállaló a meglévő keretek között objektív okokból nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltató munkaszerződés-módosításra irányuló ajánlata a munkaviszony fenntartását célozta, s azt a munkavállaló nem fogadta el, a felmondás megállhat. Ezt a körülményt azonban abban fel kell tüntetni. [EBH2002. 687.]
Ha a munkáltató etikai kódexe a társaság hírnevének megőrzése érdekében előírja, hogy a munkavállalóknak tartózkodniuk kell az összeférhetetlenség látszatát nyújtó helyzetektől, illetve a személyes előnyök elfogadásától, és a munkavállaló saját házastársával azáltal kerül utalványozási kapcsolatba, hogy saját és házastársa tulajdonában lévő kft. részére nagyobb összegű (több mint félmillió forintos) számlát állít ki, alkalmazható a felmondás [EBH2004. 1055.]. Bizalomvesztéssel indokolt felmondás megfelel a törvénynek, ha a munkáltató a munkahelyi vezetőként foglalkoztatottnak a nála lévő egyedi eszközzel kapcsolatos közömbösségére hivatkozik. [BH2004. 484.] A többéves szakmai tapasztalattal rendelkező felperes súlyosan gondatlan munkavégzése – amely munkatársa sérülését is okozta – ugyancsak megalapozza a munkáltatói bizalomvesztést, és az erre alapított felmondás jogszerű indoka lehetett [Mfv. I. 10.069/2014/3.]. Ha a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, akkor a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné.
A felmondás közlésének halogatása ugyanakkor a Kúria ítélkezési gyakorlata alapján a felmondást teszi jogellenessé. A kötelezettségszegéstől a felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják jogszerűen a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései. A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására alapított felmondás okszerűsége körében ugyanis a munkáltató munkaszervezési intézkedései nem értékelhetők. [Mfv. I. 10.586/2015/7.]
A felmondás jogszerű indoka lehet, ha bizonyított, hogy a leltárhiány a munkavállalók kötelezettségszegésével okozati összefüggésbe hozható. [Mfv. I. 10.178/2015/5.] Megalapozott a fürdővezetőnek kiadott felmondás, ha annak bizonyított indoka a pénztárhiányról a felettes értesítésének elmaradása, a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat betartatásának elmulasztása, szabályellenes gyakorlat eltűrése, határozott vezetői fellépés elmaradása [Mfv. I. 10.161/2016/5.]. Egy másik ítélet szerint a munkavállaló az utasítást megtagadva adott munkahelyen a munkát nem vette fel, ezáltal az alperes külső céggel fennálló szerződéses kapcsolatát nem tudta teljesíteni. Mindez pedig a felmondás jogszerű indoka lehetett [Mfv. I. 10.499/2014/4 ]. A munkaviszony, mint gazdasági kötelem keretében a munkavégzés minősége és a határidők betartása legalább olyan lényeges szempont, mint annak eredménye, ezért a munkaköri feladatok többszöri késedelemmel és javítással történő teljesítése a munkáltatói felmondást jogszerűen megalapozza. [Mfv. II. 10.029/2015/4.] Ugyanakkor az elvárt teljesítmény, árbevétel elmaradásának számtalan oka lehet, így a bírói gyakorlat szerint önmagában ez az indok nem is minősülhet a munkavállaló munkaviszonyával összefüggő magatartásnak, képességnek. [Mfv. II. 10.016/2015/4]
Nem volt közhelyszerű felmondási indokként értékelhető, hogy a felperes munkaideje jó részét magánjellegű telefonálással, illetve internethasználattal, vélt sérelmei ismételgetésével töltötte. Jogszerű felmondási indok lehet, hogy a munkavállaló a munkahelyi közösségbe nem tud beilleszkedni. [Mfv. I. 10.457/2015/4.] Egy másik kúriai határozat szerint nem megengedett az a munkavállalói magatartás, amely vélt vagy valós sérelem esetén a munkafeltételekre vonatkozó előírás betartásának megtagadását eredményezi. Az erre alapított felmondás jogszerű. [Mfv. I. 10.518/2015/5.]