Kategória: munkajog

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között? Az Mt. 110. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ennek két lehetséges jogcíme az ügyelet és a készenlét. A két rendelkezésre állás közötti különbség e kötelezettség teljesítése helyszínének megválaszthatóságával kapcsolatos. A 110. § (4) bekezdése alapján a […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

A szabadság alapvető tudnivalóival ma már a munkavállalók is gyakran „képben vannak”, azonban léteznek kevésbé általános helyzetek: hogy alakul a szabadság részmunkaidő, két munkaviszony vagy éppen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? És ami még mindig gyakori kérdés: kötelező-e az évenkénti 14 nap egybefüggő szabadságkiadás? Miként kell megállapítani és kiadni a szabadságot, ha a munkavállalónak két munkaviszonya van? […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Tipikusan a teljesítménybér körbe tartozó, az Mt. által egyébként nem szabályozott, de az ítélkezési gyakorlat révén részletesen kimunkált díjazási jogcím a prémium. A prémium jogi természetét tekintve azért teljesítménybér, mert annak munkáltató általi kitűzése teljesítménykövetelményt, illetve ehhez kapcsolódó díjazást rögzít. A prémiumfeladat teljesítése a munkavállaló alanyi jogát alapozza meg a prémiumra. Az esedékesség időpontjáról rendszerint […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Cikkünkben ízelítőt találnak az új, 2023. január 1-jétől várható szabályokból, amelyekről részletesen A Munka törvénykönyve magyarázata című könyv új kiadásában olvashatnak majd. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – szorosabb határidő, változó témakörök A törvényjavaslat átfogóan módosítja a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkaadói tájékoztatási kötelezettséget. Elöljáróban: az Mt.-ben rögzített jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót… a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Az Mt. 229. § (1) szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Az Mt. 229. § (1) szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló lehet. A munkaszerződésben a munkáltató a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be a munkavállaló, és alapbére eléri […] Tovább

Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék

Milyen többletkötelezettségeket jelent a pályázat kiírásakor a GDPR a munkáltató számára? Mire szükséges és mire érdemes rákérdezni a munkaszerződés megkötése előtt? És mire nem lehet? Érdemes-e a munkavégzés helyét feltüntetni a munkaszerződésben? És egyébként mit ne foglaljunk bele munkáltatóként a munkaszerződésbe? Mivel indokolhatja határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkáltató? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kap választ a november 20-i, a Vezinfó Kft. által szervezett munkajogi konferenciánkon. Tovább