Szerző: Vezinfó -
Bár biztos foglalkoztatja már a cégeket a közelgő bértranszparencia kérdése, még mindig azt tapasztaljuk, hogy óriási, alapvető tévhitek keringenek a témában. Cikkünkben most összeszedjük a leggyakoribbakat. 1.tévhit: Mindenki látni fogja mindenki bérét Nem, a valóságban nem kommunikálunk egyéni béreket. Mit fog látni a munkavállaló? Azt, hogy az ő munkaköre hogyan van besorolva a munkaköri értékelés […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között? Az Mt. 110. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ennek két lehetséges jogcíme az ügyelet és a készenlét. A két rendelkezésre állás közötti különbség e kötelezettség teljesítése helyszínének megválaszthatóságával kapcsolatos. A 110. § (4) bekezdése alapján a […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
A szabadság alapvető tudnivalóival ma már a munkavállalók is gyakran „képben vannak”, azonban léteznek kevésbé általános helyzetek: hogy alakul a szabadság részmunkaidő, két munkaviszony vagy éppen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? És ami még mindig gyakori kérdés: kötelező-e az évenkénti 14 nap egybefüggő szabadságkiadás? Miként kell megállapítani és kiadni a szabadságot, ha a munkavállalónak két munkaviszonya van? […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Tipikusan a teljesítménybér körbe tartozó, az Mt. által egyébként nem szabályozott, de az ítélkezési gyakorlat révén részletesen kimunkált díjazási jogcím a prémium. A prémium jogi természetét tekintve azért teljesítménybér, mert annak munkáltató általi kitűzése teljesítménykövetelményt, illetve ehhez kapcsolódó díjazást rögzít. A prémiumfeladat teljesítése a munkavállaló alanyi jogát alapozza meg a prémiumra. Az esedékesség időpontjáról rendszerint […] Tovább
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő
A munkába járással kapcsolatban a munkaadókat terhelő kötelezettség igen jelentős anyagi megterhelést jelent, miközben a munkavállalók költségei is évről évre emelkednek. Ezt felismerve a Kormány 2023-ban módosította a munkába járásnál alkalmazható költségtérítés mértékét, sőt 2023 májusától további változás várható, amely hatással lesz a munkaadókat terhelő kiadások összegére is. A Kormány február 20-án megjelent határozatában egyetértett […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Cikkünkben ízelítőt találnak az új, 2023. január 1-jétől várható szabályokból, amelyekről részletesen A Munka törvénykönyve magyarázata című könyv új kiadásában olvashatnak majd. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – szorosabb határidő, változó témakörök A törvényjavaslat átfogóan módosítja a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkaadói tájékoztatási kötelezettséget. Elöljáróban: az Mt.-ben rögzített jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót… a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és […] Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Az Mt. 229. § (1) szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Az Mt. 229. § (1) szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Tovább
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló lehet. A munkaszerződésben a munkáltató a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be a munkavállaló, és alapbére eléri […] Tovább